Üvegházi molytetű a hajtatásban

2020. szeptember 29., 11:25 , 1025. szám

Egyre kellemetlenebb kártevője a fóliasátraknak a liszteske vagy más nevén üvegházi molytetű (Trialeu­rodes vaporariorum). Az apró, fehér, gyorsan repkedő rovarok nagy tömegben jelennek meg, és gyors szaporodásuknak köszönhetően igen megnehezítik az ellenük való védekezést a gazda számára. A liszteskék által kiürített ragadós mézharmaton megtelepszik a korompenész, melynek megjelenésével nagyban romlik a termés minősége, és csak az igen nehéz munkát jelentő tisztogatás után lesz ismét piacképes.

A liszteske soktápnövényű faj. Kedvelt gazdanövényei az uborka, paradicsom, tojásgyümölcs, de támadja a káposztát és a dísznövényeket, valamint számos gyomnövényt is.

A kártevő életmódja

Az üvegházi molytetű imágói 1 mm körüli, hófehér szárnyú teremtmények. A levelek fonákján szívogatnak, és a tojásaikat is ide helyezik el. A lerakott tojások száma függ a tápnövénytől, és akár a több százat is elérheti. A lárvák a tojásból 25 °C-on egy hét alatt kelnek ki. Többszöri vedlést követően nem táplálkozó nimfává, majd imágóvá alakulnak. Egy nemzedék kifejlődésének ideje a melegigényes növények hajtatása során hozzávetőleg 3-4 hét. A fejlődés időtartamát a hőmérséklet és a tápnövény egyaránt befolyásolja.

Tünetek a levélen és a termésen

Az üvegházi molytetű táplálkozó egyedei a leveleket szívogatják. Szívásuk nyomán a növények legyengülnek, növekedésükben visszamaradnak, élettartamuk megrövidül, és a termés mennyisége is csökken. A kártevő a növényből elvont tápanyag egy részét mézharmat formájában üríti, ezáltal a levél és a termés egyaránt ragacsossá válik. A liszteskék által kiürített ragadós mézharmaton megtelepszik a korompenész, ami jelentősen rontja a termés minőségét, valamint csökkenti a növény aktív asszimilációs felületét. A kifejlett rovarok terjesztik a paradicsom vírusos betegségeit.

Védekezés

Az üvegházi molytetű ellen többféle módon is védekezhetünk. Az elővetemény felszámolása után célszerű lenne elvégezni a fóliasátrak légtérkezelését. Ennek módja kén égetése a fóliasátorban (1 kg/100 m2), bár ennek a módszernek nagy hátránya, hogy az égés során keletkező sav roncsolja a fóliaborítást, megrövidíti annak élettartamát. Tovább fokozhatjuk paradicsomnövényeink védelmét a fóliasátrak körüli gyomok eltávolításával. Miután ugyanis a liszteskének számos gyomnövény szintén a tápnövényei közé tartozik, ősszel, amikor hűvösebbre fordul az idő, ezekről a gyomokról előszeretettel települnek be a termesztőberendezéseinkbe. A termesztőberendezésben, valamint a fóliasátor szellőző­rendszere közelében elhelyezett ragacsos, sárga színű lapokkal nagymértékben csökkenthetjük a már bent lévő és a berepülő rovarok számát. A liszteskék, amelyek vonzódnak a sárga színhez, rárepülnek a sárga lapra, és beleragadva elpusztulnak. A kémiai védekezés igen nehézkes a kártevő ellen, mert meglehetősen ellenálló a rovarölő szerekkel szemben. Betelepülését követően a rendszeres, 3-4 naponta megismételt permetezés nyújt csak hatékony védelmet (természetesen az élelmezés-egészségügyi várakozási idő betartásával). A kémiai védekezés során figyeljünk arra, hogy olyan permetszereket válasszunk, amelyek a kártevő imágói és lárvái ellen egyaránt hatásosak. Védekezésre alkalmas szerek a Lannate 20 L és az Oberon. E két permetszer egyszerre tojásölő, lárvaölő, nimfaölő és imágóölő hatású.

Tihor-Sárközi Mónika,
a „Pro Agricultura Carpatika” Kárpátaljai Megyei Jótékonysági Alapítvány falugazdásza