Járvány: Szigorítanák a szabályokat

2020. szeptember 30., 13:16 , 1026. szám

Múlt szombaton 3 833 új megbetegedést regisztráltak Ukrajnában, ami abszolút csúcs a Covid–19-járvány kezdete óta. Aznap a halálozási mutató is rekordot döntött 76 esettel. Ezzel együtt Ukrajna hovatovább úgy éli az életét, mintha nem is sújtaná az országot az évszázad legjelentősebb járványa. Bizonyára ezért is fontolgatja a kormány a törvények szigorítását.

Egyre kevesebb a vörös övezet

Ismét módosította az ország régióinak járványügyi besorolását a Covid–19 terjedése alapján az Ukrán Környezetvédelmi és Vészhelyzeti Állami Bizottság. Döntésük értelmében csupán Ternopil és a Ternopil megyei Berezsani maradt a vörös övezetben, míg 12 város és járás enyhébb besorolást kapott. Kárpátalján a két héten át a vörös övezetbe sorolt Csapon is meglepetésszerűen javult a járványhelyzet, így vörösről nem narancssárgára, hanem mindjárt a legenyhébb sárgára javították a település besorolását.

Makszim Sztepanov egészségügyi miniszter hétfői sajtótájékoztatóján egyebek mellett a vörös övezetekben alkalmazott szigorú járványellenes intézkedések hatékonyságát emelte ki, s éppen Csap városát hozta fel példának. Tájékoztatása szerint a megbetegedési mutató 14 nap alatt a 100 ezer lakosra számított 170-ről 56 esetre csökkent a határ menti kárpátaljai településen. Hogy egy alig tízezer lakosú kisvárosban mi értelme ezt a mutatót alkalmazni, azt ne firtassuk, egyszerűen csak örüljünk a jó hírnek.

Egyébként hétfőtől Kárpátalján már csak Ungvár, valamint az Ungvári járás tartozik a narancssárga övezetbe. A sárga övezetbe kerültek a hatóságok döntése alapján Beregszász, Munkács, Huszt és Csap városok, ezenkívül a Beregszászi, Nagybereznai, Nagyszőlősi, Ilosvai, Munkácsi, Perecsenyi, Rahói és Técsői járások.

A halál statisztikája

A napokban a koronavírus áldozatainak száma a világon meghaladta az egymilliót. Ukrajnában a halállal végződött esetek száma hétfőn érte el a négyezret. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szakértői viszont a statisztikák kapcsán jelezték, hogy a hivatalos adatok valószínűleg alábecsülik az áldozatok számát.

Néhány nappal korábban a zn.ua az Állami Statisztikai Szolgálat nyomán jelentette, hogy Ukrajnában 2020 első hét hónapja során 334 307 fő hunyt el, ezen belül júliusban 47 297 fő. Januártól júliusig a fertőző és parazitás betegségek 4 254 haláleset okozójává váltak, ezen belül 1855-en tbc-ben, 1 801-en AIDS-ben hunytak el. A daganatos betegségek 45 023 polgár életét oltották ki. A leggyakoribb haláloknak Ukrajnában a szív- és érrendszeri megbetegedések számítanak, amelyek 227 858 emberéletet követeltek.

Az influenza és a tüdőgyulladás 3 497 személy esetében vált hivatalosan a halál okozójává, vagyis kétszer annyi halálesetért felelnek ezek a betegségek, mint a koronavírus (a július 31. állapot szerint 1 693 halálesetet regisztráltak Ukrajnában). Júliusban 419 influenza és tüdőgyulladás okozta halálesetet jegyeztek fel, vagyis alig valamivel kevesebbet a héthavi átlagnál (499,6). E magas szám némileg furcsa lehet a laikus számára, hiszen azt hihetnénk, hogy az influenza és a tüdőgyulladás inkább télen szedi az áldozatait. Azt persze nem tudhatjuk, nem könyveltek-e el tévedésből néhány koronavírusos esetet tüdőgyulladásként.

Jöhetnek a külföldiek!

Hétfőn lejárt a külföldiek beutazását tiltó, augusztus 28-án bevezetett rendelkezés. Ezt megerősítette az Interfax – Ukrajina hírügynökségnek Andrij Demcsenko, az Állami Határőrszolgálat szóvivője is. A tisztviselő szerint jelenleg nincsenek érvényben speciális követelmények, ami a külföldiekre vonatkozó karanténintézkedéseket, az egészségbiztosításukkal kapcsolatos elvárásokat illeti. Vagyis, vonható le a következtetés, pillanatnyilag ugyanazok a szabályok vonatkoznak rájuk, mint a külföldről hazatérő ukrán állampolgárokra.

A Jevropejszka Pravda úgy tudja, a kormány új rendeletet készít elő, amely egyebek mellett előírja, hogy a külföldiektől olyan Ukrajnában bejegyzett vagy itt képviselettel rendelkező biztosító által kiállított egészségbiztosítást fognak megkövetelni a beutazáshoz, amely a koronavírus kezelésére, illetve a karanténra is kiterjed.

Jön a „vakcinadiktatúra”?

A közösségi médiában egyre több szó esik mostanában A közegészségügyi rendszerről című törvényjavaslatról, amely a vesti.ua szerint arra hivatott, hogy megteremtse a jogalapot a kormány számára a szigorú karanténintézkedések bevezetéséhez, amelyeket az ország nagyvárosai eddig sorra elutasítottak.

A tervezet a kormány mellett a helyi önkormányzatokat is széles jogkörökkel ruházná fel a karantén idejére: például tulajdonformától függetlenül felhasználhatnák a vállalkozások és szervezetek vagyonát és szállítási kapacitásait, ellenőrizhetnék a településeken a be- és kilépést, valamint egyéb járványellenes intézkedéseket vezethetnének be.

A tervezet jelentőségét csak fokozta, hogy Viktor Ljasko közegészségügyi főorvos egy minapi televíziós műsorban arról beszélt, a totális karantén bevezetése az egész országban a megbetegedések számának alakulásától függ, vagyis arra akár október 25-e, azaz a helyhatósági választások előtt is sor kerülhet. Utóbb – egy másik televíziós műsorban – a kormánypárt részéről igyekeztek finomítani a tisztviselő kijelentésén.

Sokakat felháborított, hogy a törvénytervezet a lakosságot nem polgárokként, hanem természetes személyekként emlegeti. Ugyancsak kiverte a biztosítékot az a rendelkezés, amely kötelezné a természetes személyeket, hogy „átessenek a kötelező orvosi vizsgálatokon és oltásokon a törvényben előírt esetekben”. A jogszabály nemcsak a gyermekek, hanem a felnőttek számára is kötelezővé tenné az oltást, a vakcina elutasítása pedig a munkavégzéstől vagy a tanulástól való eltiltással járna.

A hírek szerint a törvény már a Legfelső Tanács illetékes bizottsága elé került, s várhatóan október második felében kezdheti el tárgyalni a parlament.

(zzz)