Ukrán–magyar külügyminiszteri találkozó: egy lépés hátra, egy sem előre

2020. szeptember 30., 14:55 , 1026. szám

Szeptember 23-án Ungváron találkozott Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter, valamint Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter. Az eseményt nagy várakozás előzte meg a kárpátaljai magyarság körében, miután két héttel korábban nem engedték be Ukrajnába Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkárt, aki egy magyar állami támogatással felújított ungvári iskola átadóünnepségére volt hivatalos. A mostani találkozótól egyebek mellett ennek a „félreértésnek” a tisztázását vártuk.

A „nagy nap” úgy kezdődött, ahogyan barátságok sohasem szoktak. Reggel Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter a Facebook közösségi oldalon megjelent videoüzenetében megerősítette, hogy ami a nemzeti kisebbségek oktatását illeti, Ukrajnának esze ágában sincs módosítani az oktatási törvényt. Arról kell beszélniük a partnerekkel, jelezte Kuleba, miként fogják végrehajtani a jogszabályokat, „hogyan szüntetjük meg azokat a negatív jelenségeket, amelyek a törvény elfogadása után 2017-ben a magyar oldalon felmerültek”. A külügyminiszter lelkesen értekezett arról, mennyire boldog, hogy Ukrajnában élnek kisebbségek, mondandójának azonban mégiscsak az lett a vége, hogy mindenkinek meg kell tanulnia ukránul. Kijelentette: nem vár szenzációt, áttörést a találkozótól magyar kollégájával.

Azután megérkezett Szijjártó Péter, s a két külügyminiszter elvonult tárgyalni. A tárgyalást sajtótájékoztató követte, amelyből kiderült, hogy az eszmecsere valóban nem hozott áttörést az ukrán– magyar viszonyban. Kuleba ugyan hosszan fejtegette, mennyire intenzív és tartalmas az ukrán–magyar párbeszéd, valójában azonban csak megismételni tudta, amit már többször hallhattunk tavasz óta, amikor valamelyest enyhült a két ország viszonya: helyreállt a bizalom a felek között, ülésezett az ukrán–magyar gazdasági vegyes bizottság.

Szerinte a mostani ungvári találkozó is folytatta a „hagyományt”, ami az eredményességet illeti. Elsőként azt emelte ki az ukrán külügyek irányítója, hogy dolgozni fognak a kisebbségi, az oktatási és a határ menti együttműködési vegyes bizottságok üléseinek megvalósításán. Ezt valóban biztatónak tarthatnánk, ha a három testület összehívásáról nem májusban állapodott volna meg a két fél. A bizottságoknak még a nyáron össze kellett volna ülniük, ám erre nem került sor. Ráadásul – a pletykák szerint – a munkát távolról sem a koronavírus hátráltatja. Ugyanakkor az ukrán Külügyminisztérium hivatalos weboldalán az ungvári találkozóról közzétett beszámoló is kitér rá, hogy a vegyes bizottsági ülések sikerétől függ Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Orbán Viktor magyar miniszterelnök találkozójának előkészítése.

A kereskedelem és a turizmus fejlesztése mellett a külügyminiszterek megállapodtak arról is, hogy „strukturálni” fogják együttműködésüket a Magyarország által Kárpátalján megvalósított együttműködési programok terén. „Több kereskedelmi, személyközi, infrastrukturális és politikai kapcsolatot szeretnénk elérni Ukrajna és Magyarország között” – jelentette ki Kuleba. Arra azonban nem tért ki, hogy a „több kapcsolat” jegyében miért nem engedték be az országba minap Potápi Árpád János államtitkárt.

Szijjártó Péter megerősítette, Magyarország az Ukrajnával való jószomszédi kapcsolatok helyreállításában érdekelt, mert a kialakult helyzet nem jó egyik országnak s a kárpátaljai magyar kisebbségnek sem. Jelezte, egyetlen huszárvágással nem lehet megoldani a problémákat, sok kis lépésre és türelemre van szükség, s Magyarország a jövőben is kész megtenni a szükséges lépéseket.

„Hat év alatt 90 milliárd forintot biztosítottunk ukrajnai fejlesztési programokhoz, kiállunk Ukrajna területi integritása és szuverenitása mellett, fenntartjuk az Ukrajnába irányuló gázszállításokat, biztosítjuk az ukrán állampolgárok tranzitját Magyarországon keresztül Nyugat-Európa irányába, és a kelet-európai EBESZ-misszióban a magyaroké az egyik legnagyobb kontingens, s ez így marad a jövőben is” – emelte ki a magyar külügyminiszter, akit az MTI idéz.

Hozzáfűzte: örömmel vette ukrán kollégája megközelítését, amely szerint Kárpátalját közös ukrán–magyar „sikertörténetté” kell tenni. „Ennek nyilvánvalóan magában kell foglalnia azt, hogy a Kárpátalján élő magyarok élvezhessék mindazokat a kisebbségi léthez fűződő jogokat, amelyeket az európai szabályok biztosítanak a számukra” – jegyezte meg. Reményét fejezte ki, hogy sikeres lesz a párbeszéd a kárpátaljai magyar közösség jogainak biztosításáról.

A jóindulat nem hiányzik, mutatott rá Szijjártó Péter a látogatása alkalmával a kárpátaljai kórházak számára átadott ötven lélegeztetőgépre utalva. Jelezte továbbá az ukrán külügyminiszternek, hogy magyar részről készen állnak a beregszászi kórház felújításának részbeni finanszírozására, a záhonyi Tisza-híd felújítására, a beregszászi elkerülő és azt a határral összekötő út megépítésére, a nagyhódosi határátkelő megnyitására, valamint 2021-ig az M3-as autópálya kiépítésére az ukrán határig.

Dmitro Kuleba kérdésre válaszolva közölte: „van reális esély” arra, hogy Ukrajnában is elfogadottá válik a kettős állampolgárság intézménye. Rámutatott ugyanakkor arra, hogy ez Ukrajnában „jóval szélesebb kérdés”, ami nemcsak a magyar kisebbséget érinti. Tegyük hozzá: az ukrán külügyminiszter igen „elegánsan” fogalmazta meg, hogy Kijev elképzelése jelenlegi formájában elsősorban a külföldön élő ukránok kettős állampolgárságának rendezésére vonatkozik.

Szijjártó Péter szintén újságírói érdeklődésre elmondta, hogy Magyarország „örömmel feloldaná” Ukrajna NATO-val való kapcsolattartásának blokkolását. Szavai szerint ehhez egyetlen egy dologra van szükség, hogy a kárpátaljai magyarok jelezzék Budapestnek: megoldódtak a számukra fontos nyelvhasználati és oktatási kérdések.

Bármi történt is kettejük négyszemközti találkozóján, a külügyminiszterek jól leplezték érzelmeiket a sajtótájékoztatón. Tény viszont, hogy délután Szijjártó Péter egyedül érkezett meg Beregszászba, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola tanévnyitó ünnepségére. Bár ukrán kollégája is hivatalos volt az eseményre, semmivel nem indokolták Dmitro Kuleba távolmaradását.

Így a magyar külügyminiszter beregszászi hallgatóságával osztotta meg vízióját a Kárpát-medence jövőjéről a református templom hófehér falai között. Beszédében rámutatott, az elmúlt időszakban jelentősen javult a magyar–szlovák és a magyar–szerb viszony. „Ezekre a pozitív folyamatokra lehet alapozni a Kárpát-medence, Közép-Európa jövőjét, amelynek során utak, vas­utak épülnek, határátkelőhelyek nyílnak, energetikai összeköttetések és gazdaságfejlesztési programok születnek. Ez az a jövő, amelyben mindenki megtalálja a maga hasznát, amely során nem feszíti szét kapcsolatainkat a nemzeti hovatartozásunk” – fogalmazott Szijjártó az MTI szerint. Hangsúlyozta: arra van szükség, hogy a szomszédos országok a náluk élő magyar kisebbségre ne konfliktusforrásként, hanem erőforrásként, a két ország közötti kapocsként tekintsenek.

„Ebben a sikeres Kárpát-medencei jövőben ott szerepel Ukrajna is, ezért próbálunk lépésről lépésre mindent megtenni annak érdekében, hogy a magyar–ukrán kapcsolatokat minden tekintetben jó irányba tereljük” – emelte ki Szijjártó Péter, ukrán kollégája azonban nem hallhatta szavait, hiszen nem tisztelte meg a jelenlétével a beregszászi főiskolát.

(zzz)