„Ezúttal a következő generáció sorsáról és lehetőségeiről is döntünk”

Beszélgetés Palkó Katalin képviselőjelölttel

2020. október 11., 19:23 , 1027. szám

Palkó Katalin a KMKSZ Tiszasalamoni Alapszervezetének elnöke, az Ungvári Középszintű Szervezet alelnöke a mostani önkormányzati választások során a KMKSZ képviselőjelöltje a megyei tanácsba, valamint a Csapi Kistérség Tanácsába. Palkó Katalinnal életéről, munkájáról, valamint az október 25-re kiírt önkormányzati választásokról beszélgettünk.

– Tiszasalamonban született, és később sem szakadt el ettől a szép községtől…

– Itt születtem, itt jártam általános iskolába, majd a csapi magyar középiskolában érettségiztem. Utána rögtön felvételt nyertem az Ungvári Állami (ma Nemzeti) Egyetem magyar nyelv és irodalom szakára, ahol 1983-ban szereztem diplomát. Akkor nem tudtam tanárként elhelyezkedni, a helyi óvodában kaptam munkát, ahol előbb nevelőként, később pedig az óvoda vezetőjeként dolgoztam 1993-ig. Azóta a Tiszasalamoni Általános Iskolában tanítok magyar nyelvet és irodalmat, illetve történelmet. Nagyon szeretem, amit csinálok, egész életemben arra vágytam, hogy taníthassak.

– Pedagógus, s egyúttal több mint huszonöt éve vezeti a KMKSZ Tiszasalamoni Alapszervezetét…

– Ezt a munkát is nagyon szeretem, szeretek emberekkel dolgozni. Sok időm megy el szervezésre, a KMKSZ mellett az iskolában készítek fel gyerekeket különféle szereplésekre, ami részben ugyancsak szervezőmunka. Az alapszervezettel évente több rendezvényt valósítunk meg, ezek a feladatok összességében rengeteg pozitív élményt adnak nekem.

Tiszasalamonban jelenleg 1200-an élünk, közülük még mindig kb. 85% magyar. Az elmúlt 15 évben viszont különböző, más nemzetiségű emberek is betelepültek. Közigazgatásilag hozzánk tartozik a 400 lakosú, főleg szlávok lakta Sztrázs is, vagy ahogy mi mondjuk: „a telep”. A csehszlovák időkben hozták létre ezt a kis társközséget, amely az idők során egyre nagyobb lett.

– Tiszasalamon területén vannak a Csap–Záhony közúti határátkelőhelyet kiszolgáló üzletek, vendéglátóhelyek és benzinkutak, itt az EuroCar autógyár, ezeknek köszönhetően a Tiszasalamoni Községi Tanács a leggazdagabb az Ungvári járásban, de talán egész Kárpátalján is. Ha valaki, akkor önök biztosan nem örülnek a mostani közigazgatási reformnak…

– Tiszasalamon ezentúl Csap várossal és még nyolc faluval együtt alkotja majd a Csapi kistérséget, a bevételeinket pedig meg kell osztanunk. Őszintén szólva elvártunk volna polgármester asszonyunktól vagy a felsőbb hatóságok részéről valamiféle tájékoztatást, hogy milyen lehetőségei vannak a községnek a közigazgatási reform kapcsán. Falugyűlést az ügyben nem hívott össze Halina Malinics polgármester, hanem ő és a képviselők is tiltakoztak az ellen, hogy ez a falu valahová is csatlakozzon. Azt mondták, hogy akkor elvész a pénz, nem jut majd a fejlesztésekre. Végül, mikor lejárt az idő, megtudtuk, hogy Csaphoz fogunk tartozni, ami logikus is, hiszen összeér a két település.

A kezdeti pesszimista vélemények ellenére szerintem lehetnek ennek a helyzetnek még előnyei is a tiszasalamoniak számára. Nagyon rossz ide a buszközlekedés, ritkán és rossz időpontokban jön. Akinek nincs autója, nehezen tud Csapig eljutni, ezen változtatni kellene és lehetne is. Bár az itt megtermelt jövedelem mostantól egy közös kasszába kerül majd, de előny lehet, hogy a kistérségi tanács jogköre nagyobb lesz, mint eddig a falusi tanácsoké volt. Az egész környéket érintő, szakszerű fejlesztésekben lehet majd gondolkodni az eddigi, tiszasalamoni, kaotikus fejlesztési akciók helyett. Az óvodánkba és a magyar általános iskolánkba Csapról is járnak gyerekek, korábban azzal riogattak bennünket, hogy ezeket majd bezárják. Tudomásom szerint, amíg lesz elegendő gyerek, addig lesz óvoda és iskola is. Én úgy hiszem, hogy ha van egy „főpolgármester”, akinek olyan szerepe van, mint a családfőnek, és van körülötte épeszű, jól gondolkodó, erős testület, akik egy akaraton vannak, akkor sokkal jobban el tudnak majd egy nagyobb térséget igazgatni, mint ahogy az eddig történt. Tiszasalamon gazdag falu, de bízom abban, hogy a kistérség létrejötte után újabb munkalehetőségek nyílnak majd, és akkor talán itthon maradnak a családfők és a fiataljaink, mert én az elvándorlástól féltem a legjobban községünket, nem a kistérségtől. Összefogásban az erő, együtt erősebbek, hangosabbak leszünk. Én bízom benne, hogy ennek lehetnek előnyei is a számunkra.

– Tiszasalamon eddig fejlesztési támogatásokat nem is fogadott el a járási tanácstól. Ennek ellenére vannak megoldatlan problémák a községben?

– A legnagyobb problémája ennek a falunak, hogy nincs jó minőségű ivóvize. A vízvezetékrendszer kiépítése több ízben is beindult, pénz is lett volna rá. Úgy látom, hogy itt addig nem lesz vezetékes víz, amíg egy hozzáértő irányítás nem szervezi meg a rendszer kiépítését. A csatornarendszer lefektetése is fontos feladat lenne. Tiszasalamonban régóta sok pénz volt – nézzen körbe a faluban, ennek nem látni a nyomát. Észszerű fejlesztési tervek híján nem haladtunk sokra. Ezért is vállaltam örömmel a képviselő-jelöltséget a Csapi Kistérségi Tanácsba, ott szeretnék lenni a döntéseknél, hogy azokat a KMKSZ-frakcióval közösen kedvező irányba befolyásolhassam. Én mindig optimista voltam az eddigi választások előtt. Szerintem a mostani a kárpátaljai magyarság életében sorsfordító választás. Ha most összefogunk és erőt mutatunk, kezünkbe vehetjük a sorsunkat. Ezúttal a következő generáció sorsáról és lehetőségeiről is döntünk.

Badó Zsolt