Járvány: A kormányzat bekeményít

Makszim Sztepanov egészségügyi miniszter múlt héten kijelentette, hogy amennyiben az ukránok továbbra sem tartják be a karanténintézkedéseket, az új koronavírusos esetek napi száma rövidesen eléri az ötezret. Nos, jóslata október 8-án beteljesedett, azon a napon ugyanis 5 397 személynél igazolódott a fertőzöttség. Másnap új rekordot állított be az ország 5 804 fertőzöttel. Időközben a Covid–19-nek tulajdonítható halálesetek száma meghaladta az ötezret, az aktív betegeké pedig a 146 ezret.

Még több narancsszín

Hétfőtől ismét változott az ország régióinak járványügyi besorolása a Covid–19 terjedése alapján. Az Ukrán Környezetvédelmi és Vészhelyzeti Állami Bizottság döntése értelmében csupán Szumi városa és a Cserkasszi megyei Kanyiv tartozik a vörös övezetbe. Ugyanakkor egyre több település – köztük szinte valamennyi megyeszékhely – kap narancssárga besorolást.

Kárpátalján ezúttal a megye egész északnyugati részét, vagyis Ungvárt, az Ungvári, Perecsenyi és Nagybereznai járásokat a narancssárga övezetbe sorolták. Továbbá a sárga övezetbe kerültek Beregszász, Munkács, Huszt és Csap városok, valamint az Ilosvai, Volóci, Munkácsi, Szolyvai és Técsői járások.

Újra bezárnak az iskolák

A kormányzatot láthatóan megdöbbentette a fertőzöttek számának minden korábbinál gyorsabb ütemű növekedése. Ennek hatására az elmúlt napokban egymást érték a járvány kordában tartására hivatott intézkedések.

Az Oktatási és Tudományos Minisztérium hétfőn valamennyi általános középfokú oktatási intézménynek javasolta, hogy rendeljenek el tanítási szünetet október 15. és 30. között. Az őszi szünetnek eredetileg október 21-én kellett volna elkezdődnie, és egy hétig tartott volna, így azonban elvész egy tanítási hét, hiszen a gyerekek számára nem távoktatást, hanem vakációt hirdettek.

A szakképző, felsőfokú szakképző és felsőoktatási intézményeknek (a karanténövezet színétől függetlenül) javasolják, hogy váltsanak távoktatásra az október 15. és november 15. közötti időszakra, a hallgatók pedig hagyják el a diákszállókat. Ez az utóbbi rendelkezés nagy felháborodást váltott ki a diákokból, így Skarlet kénytelen volt jelezni, hogy a kiköltözés csupán javaslat, senki nem szándékozik senkit kikergetni a kollégiumokból.

A miniszter egyben jelezte, hogy az úgynevezett iskola előtti oktatási intézményeket nem érinti az intézkedés, azok a szokott rendnek megfelelően fognak tovább működni, az Egészségügyi Minisztérium és a közegészségügyi főorvos valamennyi idevágó rendelkezésének betartásával.

Mint Olaszországban…

Közölték, hogy az Egészségügyi Minisztérium ideiglenes kórházak telepítésének előkészítésébe kezdett a koronavírusos betegek ellátására.

„Máris elkezdtük a felkészülést az ideiglenes kórházak megnyitásához a Covid-betegek számára” – jelentette be Sztepanov.

Rámutatott, hogy tavasz óta megháromszorozódott a fertőzötteknek fenntartott betegágyak száma, de most a helyzet lényegesen rosszabb, mint a pandémia kezdetén.

„Április óta 12 ezerről 37 ezerre növeltük a betegágyak számát, meghatároztuk és feldolgoztuk a kezelési eljárásokat” – közölte.

A tárcavezető elismerte, hogy a kórházi ágyak gyorsan megtelnek.

„Hasonló volt a helyzet tavasszal Olaszországban és Spanyolországban. Még az európai országok egészségügyi rendszere sem birkózott meg a terheléssel, mindannyian láthattuk azokat a sokkoló felvételeket” – emlékeztetett.

Mihajlo Raduckij, a parlament nemzeti egészségügyi, egészségügyi ellátási és egészségbiztosítási bizottságának elnöke jelezte, Kijevben, Odesszában és Mariupolban készülnek további nagy kórházak telepítésére arra az esetre, ha megtelnének az első és a második hullám kórházai.

Minden szükséges felszerelést megvásárolnak, hogy az új kórházak napokon belül működni kezdhessenek – közölte a bizottsági elnök.

Raduckij hangsúlyozta, hogy jelenleg nincs szükség további kórházakra, de az államnak fel kell készülnie a legrosszabb forgatókönyvre is.

További új rendelkezés, hogy a koronavírusos betegek számára fenntartott kórházi ágyak 80%-át alkalmassá kívánják tenni az oxigénnel való lélegeztetésre.

Még több teszt

Elhangzott, hogy 30 ezerről 50 ezerre növelnék a naponta elvégzendő polimeráz láncreakció (PCR) tesztek számát, vagyis garantálható, hogy rövidesen újabb napi fertőzöttségi rekordok születnek.

A kormány döntése értelmében a polgárok mostantól a magánlaboratóriumokban is ingyen végeztethetik el a tesztet. A szükséges pénzt az állami költségvetésből folyósítják.

„Ezzel a jogi aktussal bevonjuk a magánlaboratóriumokat a tesztelési folyamatba, hogy ingyenes legyen Ukrajna állampolgárai számára” – tette hozzá Sztepanov.

Szerinte a döntés szintén növelheti az elvégzett tesztek számát, illetve segíthet tehermentesíteni az állami laboratóriumokat.

A tárcavezető megjegyezte ugyanakkor, hogy az állami laboratóriumokban lényegesen olcsóbban végzik a tesztet, mint a magánintézményekben.

„Jelenleg az államnak, figyelembe véve a tesztek beszerzését, a laboránsok bérét és az egyéb összetevőket, a tesztek elvégzése 2-2,5-szer kevesebbe kerül, mint a magánlaboratóriumokban” – panaszkodott Sztepanov.

Vége a mulatozásnak!

Közölték azt is, hogy a kávézók, éttermek és szórakozóhelyek a jövőben csak kijevi idő szerint 22 óráig tarthatnak nyitva. Ugyanakkor a korlátozás csupán a narancssárga és vörös övezetekhez tartozó régiókra vonatkozna.

Mihajlo Raduckij egyértelművé tette, hogy véget kívánnak vetni a „tömeges mulatságoknak”, amit bizonyára úgy kell érteni, hogy betiltják a banketteket, esküvőket és egyéb nagyszabású rendezvényeket. Hogy egészen pontosan milyen korlátozásokat terveznek, arról lapzártánkkal egy időben, kedden tárgyalt a kormány.

Raduckij képviselő beszámolt arról is, hogy a parlamentnek szándékában áll szigorítani a felelősségre vonást a karanténintézkedések megsértéséért. Elsősorban a vállalkozásukat olyan zárt térben működtetőket büntetnék szigorúbban, ahová csak védőmaszkban engedélyezett a belépés. Ide sorolhatók az éttermek, üzletek, szépségszalonok, hivatalok stb. A bírságok összegéről egyelőre csak találgatások jelentek meg, maga Raduckij a hromadske.radio szerint 31 ezer és 51 ezer hrivnya közötti büntetéseket emlegetett.

Totális zárlat a választások után?

Sajtóhírek szerint a romló statisztikákat látva kormánykörökben felmerült az ennél is szigorúbb intézkedések bevezetése, illetve a tavaszihoz hasonló totális zárlat elrendelésének lehetősége. Az utóbbiról azonban végül lemondtak – legalábbis a választásokig. Ebben állítólag politikai megfontolások is szerepet játszottak, hiszen a totális zárlat óriási csapást mérne a kormánypárt népszerűségére – írja a strana.ua. Ebből következőleg egyelőre nincs napirenden a választások elhalasztása sem. Azt azonban, hogy mi lesz október 25. után, egyelőre senki sem meri megjósolni.

(ntk)