Vasárnapi üzenet: 2020. október 18.

2020. október 18., 08:42 , 1028. szám

„Akkor ezt mondta Nátán Dávidnak: Te vagy az az ember!” (II Sámuel 12:7)

Kedves testvérek! Csodálatos könyv a Biblia, mert őszintén beszél Isten szeretetéről, haragjáról, ítéletéről. De őszintén beszél rólunk, emberekről, még az Istenhez közel álló emberekről is, mint Dávid. Megrendítő látni a magunk és mások életében a bukásokat. Mózes szolgálata előtt gyilkosságba keveredik, Ábrahám letagadja feleségét, Pál megtérése előtt üldözi a keresztényeket, Péter megtagadja Jézust. Az ördög szereti azt hazudni, hogy te már olyan mélyen vagy, olyan dolgokat tettél, hogy számodra nincs többé bocsánat. Isten azonban szeretetével emel fel!

Gyakran találkozunk a Bibliában példabeszédekkel, történetekkel, melyeknek az a céljuk, hogy felébresszék az embereket. Az ige egy tükör, mely megmutatja igazi valónkat azért, hogy aztán megváltozzunk. Nátán példabeszédében is Isten szeretete mutatkozik meg. Nem veti el szolgáját, hanem szeretettel rávezeti hibájára. Örüljünk annak, hogy Isten velünk is így foglalkozik, hogy nem vet el végképpen! Dávid meglátja a bűnét, s Nátán próféta közli vele, hogy nem hal meg. Sok nehézség közepette azt gondoljuk, hogy Isten megbüntetett, de az ige arról beszél, hogy a bűn zsoldja a halál. Ha Isten valóban megbüntetne bennünket, azonnal meghalnánk. Azonban bűneink következményét hordoznunk kell. Dávid még életében kifizeti a négyszeres árat tettéért, hiszen négy fiának kell meghalnia. A keresztyén ember bűneinek bár vannak következményei, de jó hír, hogy a büntetés, az örök halál már nem vár rá, mivel Jézus drága árat fizetett minden hívőért.

A bűnbánatot követően csodálatos véget ér ez a történet. Dávid bocsánatkérését követően Isten megváltoztatta bűnös, nyomorult kapcsolatát Betsabéval. Betsabé következő gyermeke Salamon, a bölcs király, sőt, Betsabé Jézus nemzetségtáblázatában is szerepel. Bátran jöjjünk hát mélységünkből az Úrhoz, mert Ő az életünket rendbe tudja rakni! Álljunk az ige tükrébe, s ha kell, ijedjünk meg, kérjünk bocsánatot, s engedjük, hogy az Úr használjon önmaga számára! Ámen!

Barta Ferenc református lelkész, Barkaszó, Rafajnaújfalu
(Szerk.: Tóth János)