A házasság utáni vagyonmegosztásról
„A házaspár elvált. A lakás, az autó, a vidéki ház, az építési telek – egyszóval minden a férfi nevére van íratva. A válás után nem volt osztozkodás. A gyerekek már nagykorúak. Jogában áll a férjnek a válás után a feleség tudta nélkül eladni ezt a vagyont vagy hitelt venni fel rá? A feleség a válás után mennyi ideig kérheti a vagyonmegosztást?”
– A törvény kimondja, hogy a házastársak által a házasság alatt szerzett vagyon a feleség és a férj osztatlan közös tulajdonát képezi. A feleségnek és a férjnek azonos jogai vannak, ami az osztatlan közös tulajdonukat képező vagyon birtoklását, használatát, az azzal való rendelkezést és az elidegenítését illeti – hacsak nem állapodnak meg másként, például házassági szerződésben.
Ugyanakkor a házastársak személyes tulajdona marad:
• a házasságuk előtt szerzett vagyon;
• a házasság ideje alatt, de ajándékozási szerződés alapján vagy öröklés útján szerzett vagyon;
• a személyes tulajdonukat képező pénzen vásárolt vagyon;
• illetve a privatizáció útján szerzett lakáscélú ingatlan vagy földterület.
Tehát amennyiben a levélben említett vagyontárgyakra a házasságuk alatt tettek szert a felek, s a fentiek szerint nem tekintendők a személyes tulajdonuknak, osztatlan közös tulajdonnak minősülnek függetlenül attól, kinek a neve szerepel a dokumentumokban (az adásvételi szerződésben, az ingatlanhoz fűződő vagyoni jogok állami nyilvántartása által kiadott kivonatban stb.).
A Családi törvénykönyv (Cstk.) 68. cikkelye értelmében a házasság felbontása nem szünteti meg a házasság ideje alatt szerzett osztatlan közös tulajdonhoz való jogot. A Cstk. 69. cikkelye szerint pedig a házastársaknak a házasság felbontásától függetlenül joguk van az osztatlan közös tulajdon megosztásához.
Az osztatlan közös tulajdonban lévő vagyontárgyakkal a társtulajdonosok a válást követően csak közös megegyezéssel rendelkezhetnek. A közjegyzői hitelesítés és/vagy állami nyilvántartásba vétel tárgyát képező osztatlan közös tulajdonnal kizárólag közjegyző által hitelesített dokumentumban lehet rendelkezni. Következésképpen, mivel a földrészleg, a lakás, a vidéki ház, a telek adásvételi szerződése közjegyző általi hitelesítést igényel, ráadásul az ingatlanok és a személygépkocsi tulajdonjoga egyaránt államilag nyilvántartott, a férj nem adhatja el ezeket a volt felesége hozzájárulása nélkül. Emellett a közös tulajdonban lévő vagyontárgyak csak valamennyi tulajdonos hozzájárulásával terhelhetők jelzáloggal.
Ami a házasság felbontása utáni vagyonmegosztást illeti, a Cstk. 70. cikkelye úgy rendelkezik, hogy a férjet és a feleséget azonos rész illeti meg az osztatlan közös házastársi tulajdonból, hacsak korábban (például a házassági szerződésben) másként nem állapodtak meg. A vagyonmegosztásról írásban kell megállapodni a feleknek, és a dokumentum közjegyző által hitelesítendő. Amennyiben a felek nem tudnak megegyezni az osztatlan közös tulajdon elosztásáról, kérhetik, hogy a bíróság tegye ezt meg helyettük.
Az elévülési idő vagyonmegosztási ügyekben – ha az igény a házasság felbontását követően fogalmazódik meg – három év (lásd a Cstk. 72. cikkelyét!). Az elévülési időt nem a válás hivatalos kimondásától kell számítani, hanem attól a pillanattól, amikor a volt házastársak egyike tudomást szerzett vagy tudomást kellett hogy szerezzen a közös tulajdonhoz való jogának sérüléséről – például amikor nézeteltérés támad a volt férj és feleség között a közös tulajdonnal való rendelkezést illetően.
Az elévülési idő lejárta jogvesztő hatályú, azaz a három év elteltével elutasítható a tulajdonmegosztás iránti kérelem. Ugyanakkor a vagyonmegosztást kérő házastársnak a három év letelte után is jogában áll a bírósághoz fordulni, s a bíróság köteles megvizsgálni a keresetét. A bírónak ugyanis ilyen esetekben nem feladata vizsgálni az elévülési időt, csak amennyiben ezt kezdeményezi a másik házastárs. Tehát ha a férj a vagyonmegosztásra vonatkozó bírósági határozat megszületéséig nem kezdeményez e tekintetben, a bírónak az elévülési idő lejárta ellenére is jogában áll megosztani a közös tulajdont.
hk
