A végrendelet megtámadásáról

2020. november 10., 12:45 , 1031. szám

„Évekig egyedül gondoztam megboldogult nővérem beteg férjét. Amikor még mindketten éltek, megbeszéltük, hogy a házukat rám hagyják, így én eladtam a lakásomat, és hozzájuk költöztem. Alighogy meghalt a nővérem férje, megjelentek a gyerekeik, és közölték, hogy beperelnek, mert a ház őket illeti. A nővéremék írtak végrendeletet. Elveheti a bíróság a házat? Ha igen, hol fogok lakni?”

– A Polgári törvénykönyv (Ptk.) értelmében az örökhagyó egy vagy több személyt jelölhet meg örököséül, függetlenül attól, hogy milyen családi, rokoni kapcsolatban vagy polgárjogi viszonyban áll velük (lásd az 1235. cikkely 1. pontját!). A Ptk. 1235. cikkelyének 2. pontja értelmében az örökhagyónak jogában áll indoklás nélkül megfosztani öröklési jogától bármelyik törvényes örökösét. Nem ritka ezért, hogy az örökösök utóbb megtámadják hozzátartozójuk végrendeletét a bíróságon, vagyis megpróbálják semmissé nyilváníttatni azt. Előfordul, hogy sikerrel járnak, főleg olyan esetekben, amikor a végrendeletet szabálytalanul állították össze, vagy összeállítóiknak nem volt joguk rendelkezni a hagyatékkal.

Emellett a Ptk. 1241. cikkelyének 1. pontja értelmében az örökhagyó kiskorú, fiatalkorú, illetve felnőtt, de munkaképtelen gyermekei, munkaképtelen özvegye és munkaképtelen szülei kötelező részre tarthatnak igényt a hagyatékból. A kötelező rész azt jelenti, hogy a vagyon egy bizonyos hányada az örökhagyó végakaratától függetlenül megilleti az arra jogosult személyt. Mértéke egyenlő annak a hagyatékrésznek a felével, amelyre akkor tarthatott volna igényt az illető, ha törvény szerinti öröklésre kerül sor, vagyis az örökség végrendelet hiányában a törvényes örökösök között oszlik meg. Ugyanakkor a bíróságnak, tekintettel az örökhagyó és a kötelező részre jogot formáló örökös közötti viszonyra, valamint egyéb körülményekre, jogában áll csökkenteni a kötelező rész mértékét. Ebben az esetben jól jöhet minden olyan dokumentum, számla, amely igazolni tudja a bíróság előtt az ön kapcsolatát az örökhagyókkal, azt a szándékukat, hogy a gondoskodásért cserébe önre hagyják a házukat. Fontosak lehetnek a bíróság előtt azoknak a személyeknek a tanúvallomásai is (például a gondozott személyek szomszédaié), amelyek alátámaszthatják az ön gondoskodását. Másfelől a bíróság azt is figyelembe veheti, hogy ön feladta az önálló lakását az örökhagyók gondozása érdekében, s velük közös háztartásban élt.

Persze a legbiztosabb módja annak, hogy kivédje a hozzátartozók mesterkedéseit, az lett volna, ha közjegyző által hitelesített ajándékozási szerződést köt az eltartott személlyel/személyekkel, amelyben az eltartott/eltartottak önre ruházza/ruházzák át az ingatlan tulajdonjogát. Az ilyen szerződést később rendkívül nehéz megtámadni a bíróság előtt.

hk