Oltási kényszer mindenkinek?

Amíg a világ kormányai azzal vannak elfoglalva, hogy megtalálják a koronavírus ellenszerét, vagy legalábbis biztosítsák a lakosság számára a megfelelő mennyiségű oltóanyagot, Ukrajnában azon ügyködnek egyesek, hogy kötelezővé tegyék az oltást a lakosság számára. A vesti.ua összeállításából kitűnik, hogy a vonatkozó törvényjavaslatot már benyújtották a Legfelső Tanácsnak. Az oltás ellenzői ugyanakkor máris aláírásgyűjtésbe kezdtek ellene, mivel túl szigorúaknak érzik a feltételeket.

Drákói szigor

A közegészségügyi rendszerről szóló törvénytervezetet Mihajlo Raduckij, a parlament egészségügyi bizottságának elnöke és további 14 honatya jegyzi. A dokumentumot még szeptember 22-én nyújtották be a Legfelső Tanácsnak, majd október közepén az illetékes parlamenti bizottság általános vitára alkalmasnak minősítette.

A dokumentum egyik legtöbb vitát kiváltó rendelkezése gyakorlatilag minden polgár számára kötelezővé tenné az oltást. Egyaránt át kellene esnie az oltáson a tanuló ifjúságnak és azoknak a felnőtteknek is, akik munkájukból kifolyólag gyakorta kerülnek érintkezésbe embertársaikkal. Ugyanakkor a jogszabály nem rögzíti azon szakmák körét, amelyek gyakorlói számára kötelezővé tennék az oltást.

Ezen túlmenően a honatyák javasolják az oltások körének bővítését. A lakosság fertőző betegségekkel szembeni védelméről szóló jelenlegi törvény szerint hat oltás felvétele kötelező, amelyek időpontjait az úgynevezett oltási naptár tartalmazza. Ezek szerint kötelező az oltás a diftéria, a pertussis, a kanyaró, a poliomyelitis, a tetanusz és a tuberkulózis ellen. Az új dokumentum javasolja ennek a listának a kiterjesztését 11 kötelező oltásra, kiegészítve azt többek között a pneumococcus fertőzés elleni oltással.

Emellett meghatároznák azoknak az országoknak a körét, amelyekbe a kiutazást csak bizonyos oltások elvégzése esetén engedélyeznék az ukrán polgároknak. Rögzítenék továbbá, hogy a naptár szerinti oltásokat az állami vagy a helyi költségvetések terhére, esetleg más, törvény által nem tiltott forrásokból kellene finanszírozni.

Azok esetében pedig, akik kibújnak a fertőző betegségek elleni kötelező oltás alól, javasolni fogják a munkavégzés, a tanulás, az oktatási intézmények látogatása alóli felfüggesztést az illetékes hatóságok és hivatalnokok előterjesztése alapján. A felfüggesztési eljárást ugyanakkor a jogszabálytervezet nem tartalmazza.

A világon sehol nincs ennyi oltás

Nem meglepő, hogy miközben a hatóságoknak komoly adósságai vannak a jelenlegi oltási rendszer működtetése terén, s jobbára csak a képzeletünkben léteznek azok a mechanizmusok, amelyek alkalmasak lennének a beoltandó polgárok jogainak védelmére, a kilátásba helyezett „oltási kényszer” feldühítette az ukránokat.

Az elnök hivatalos weboldalán máris megkezdődött az aláírásgyűjtés annak a petíciónak a támogatására, amely a törvényjavaslat visszavonását kezdeményezi.

„Húsz éven át a gyerekek egy vagy több oltás nélkül látogatták az oktatási intézményeket élve alkotmányos jogukkal, és ez nem okozott semmiféle járványt annak ellenére, hogy az átoltottság bizonyos időszakokban alig érte el a 30%-ot” – írja Anatolij Szamojlenko, a petíció szerzője, hozzátéve, hogy minden hasonló kényszer alkotmányellenes.

Az epidemiológusok sok tekintetben egyetértenek a lakossággal.

„Az oltás szempontjából ez a törvény katasztrofális. Nemcsak pótlólagos kötelező védőoltásokat vezet be gyermekek és felnőttek számára, hanem rontja a meglévő jogszabályok hatékonyságát, ami a lakosság fertőző betegségekkel szembeni védelmét illeti. A világ egyetlen országában sincs az állam által finanszírozott 11 kötelező védőoltás. Hat kötelező van (diftéria, tetanusz, kanyaró, gyermekbénulás, tuberkulózis és szamárköhögés ellen), a többiek ajánlottak. Nem létezik az a közös európai szabvány, amelyről beszélnek nekünk. És egyetlen ország, még a leggazdagabb sem képes biztosítani a polgárai számára 11 jó minőségű oltóanyagot. Most nem az Indiában gyártott oltóanyagokról beszélek, amelyeket az UNICEF szerez be anélkül, hogy lehetőség volna a minőség ellenőrzésére a nemzeti szabályozók részéről” – jelentette ki Olekszij Halimszkij epidemiológus.

Ráadásul, mutat rá, amint valamelyik szakember Ukrajnában „nem megfelelően” kezd beszélni az oltásokról, mindjárt oltásellenesnek kiáltják ki.

„Soha nem mondtam, hogy az oltásokra nincs szükség, de úgy vélem, hogy bármilyen oltásra kényszerítés rossz. Különösen, mivel az állam nem biztosítja a vakcinák minőségét, valamint nem biztosítja a polgárok jogait, többek között ami az oltás utáni szövődmények elleni biztosítást illeti. Ezért egy ilyen kényszer várhatóan felháborodást okoz, és perekhez vezet az EJEB-ben, valamint az oltási dokumentumok minden lehetséges meghamisításának hullámát idézi elő, egészen a párnáknak és a kanapéknak beadott oltásokig, amikor a feltételes 200 hrivnyáért a nővér nem a gyermekbe fecskendezi be a vakcinát” – mondta el Halimszkij a vesti.ua-nak.

Nincs pénz, csak kapkodás

Az orvosok egy jelentős része ugyanakkor érthetően támogatja az elképzelést. Olekszandr Hornyijcsuk kijevi családorvos szerint az oltás egyelőre a fő módja a fertőző betegségek megelőzésének.

„Az oltás nem személyes kérdés. Személyes kérdés az, eszünk-e csokoládét éjszakára vagy sem. A vakcinázás általi megelőzés viszont az egészség megőrzését és a fertőző betegségek prevencióját célzó intézkedés. Ezért a törvényt vagy ebben a formájában kell megfogalmazni, vagy betegség és járvány esetén a járvány megszüntetésének minden költségét azoknak kell viselniük, akik nincsenek beoltva” – véli Hornyijcsuk.

A törvényalkotók egyelőre hallgatnak arról, milyen forrásokból szándékoznak megvalósítani az elképzelést. És itt nemcsak arról van szó, hogy az eddigi hat helyett 11 oltás beszerzését és beadását kellene finanszírozni a költségvetésből, hanem egy újonnan létrehozandó központi hatóságot is működtetni kellene, aminek egyedül a bérvonzata meghaladná az évi 10 millió hrivnyát. Jellemző az ukrán törvényalkotásra, hogy a jogszabályból semmit nem tudhatunk meg az újonnan létrehozandó hatóságról, még a nevét sem.

Akad egyéb probléma is. Ma két törvény képezi az egészségügyi ágazat gerincét: A lakosság egészségügyi és járványügyi jólétének biztosításáról és A lakosság védelméről a fertőző betegségek ellen című jogszabály.

Az új dokumentum hatályon kívül helyezné mindkettőt. Ennek megfelelően az azokban rögzített normák vagy átkerülnek az új dokumentumba, vagy visszavonhatatlanul elvesznek, miáltal számos egészségügyi terület szabályozatlan marad, ami kiszámíthatatlan következményekkel járhat – mutat rá Halimszkij.

Figyelmeztetése nem véletlen. Máris kiderült, hogy az új jogszabály előkészítésekor a szerzők „elfelejtettek” átmenteni az új dokumentumba egy egész sor rendelkezést a régiekből. Így például a tervezetből ítélve a nemi betegségekben szenvedő polgárok elveszítenék a jogukat az anonim kezeléshez.

(zzz)