Az őszi retektermesztés
Az őszi-téli, valamint a kora tavaszi időszakban egyik kedvelt zöldségfélénk a retek. A retekfélék ízét a bennük levő kéntartalmú vegyületek, a mustárolaj-glikozidok adják. Bár ezek – főként éhgyomorra fogyasztva – gyomorbántalmakat okozhatnak, összességében a retket az egészségre kifejezetten kedvező hatású zöldségfélék közé sorolják. Vitaminokban, ásványi anyagokban gazdag, a népi gyógyászatban pedig emésztést segítő, köhögéscsillapító, antibakteriális hatása miatt is ajánlják fogyasztását.
Hónapos retek ősszel
A tavasszal szívesen fogyasztott apró, piros gumójú hónapos retek a nyári hosszú nappalok és a nagy meleg hatására gyorsan magszárba megy, ezért termesztése nyáron nem lehetséges. Ugyanakkor a nyár végéhez közeledve, ősz elején már ismét vethető, magszár képződésével nem kell számolni. Vetését, ahogyan tavasszal is, csak sekélyen szabad végezni, mivel ha mélyre vetjük, a retek nem gömb alakú termést fejleszt, hanem megnyúltat. A sekélyen (1,5–2 cm-re) vetett mag azonban nyáron – a tavaszi vetéssel ellentétben – gyorsan kiszáradhat, ezért az elvetett magokat a csírázásig fóliával lehet takarni, ami biztosan megtartja a talaj nedvességét. A hónapos retek őszi vetése és termesztéstechnológiája többnyire megegyezik a tavaszi vetés technológiájával.
Japánretek (jégcsapretek)
A japánretek tenyészideje 50–70 nap. Jégcsap vagy hengeres alakú, színe fehér. Hosszúsága 20-25 cm-től 50-60 cm-ig terjed. Nem pudvásodik és nem fásodik, közepesen tárolható. A japán retek őszi termesztését úgy kell terveznünk, hogy keléskor és az azt követő első hónapban nem mehet hosszabb időre 15 °C alá a hőmérséklet, emellett arra is figyeljünk, hogy bár a levelek kisebb fagyokat elbírnak, de a gyökerek növekedéséhez minimum 10 °C szükséges. A jégcsapretek szervestrágyázást nem igényel, de termesztésénél fontos a mély talajművelés, ellenkező esetben a termésünk deformált lesz. A jégcsapreteknél bakhátas termesztést alkalmazunk, a bakhátakon általában ikersoros elrendezést alakítunk ki, melyben a sor- és tőtávolság a répatesttől függően 30–40 x 10–25 cm. A hőmérséklettel szemben nem igényes, a kisebb fagyokat károsodás nélkül elviseli, a 13 °C körüli hőmérséklet mondható számára ideálisnak. Vízigénye változó; a tenyészidő elején tömegéhez képest több vizet hasznosít, mint a tenyészidő második felében. A kései esőzések vagy a betakarítás előtti öntözés a tárolhatóságot nagymértékben rontja, a termések felrepedését válthatja ki.
Fekete retek
A fekete retek nagyon sokrétűen felhasználható fajta. Mérsékelt fogyasztása kedvezően hat az emésztési zavarok megszüntetésére, és étvágygerjesztőnek is ajánlott. Két formáját ismerjük: a fekete hosszú téli és a fehér gömbölyű téli retket.
• Fekete hosszú téli retek: alakja hosszú, henger alakú, színe fekete, vége hegyes vagy kerekded.
• Fehér gömbölyű téli retek: nagyon mutatós retekfajta, szép, fehér húsa igen ízletes, beltartalmi értéke nagyon magas. Termesztésének igényei, felhasználásának, elkészítésének módjai szinte teljesen azonosak a fekete gömbölyű téli retekével.
Az őszi-téli fajtákat legkorábban július végén, de inkább augusztus elején-közepén szoktuk vetni, így október végére, a nagyobb fagyok beállta előtt már betakaríthatók. Tenyészterület-igényük lényegesen nagyobb, mint a hónapos fajtáké: a sortávolság 35–40 cm, a tőtávolság 10–15 cm, a vetésmélység 2–2,5 cm. Száraz augusztusi időjárás esetén a vetést követően gyakran, kis vízadagokkal öntözzük, később nagyobb adagot, 20-30 mm-t (négyzetméterenként 20-30 litert) is alkalmazhatunk. A tenyészidő elején, amikor még nem takarja a talajt a lombozat, gyakran kell gyomlálni, kapálni. Felszedésük ásóval történik. A sárgarépához hasonlóan pincében, nedves homok között tárolhatók, rövidebb időre homok nélkül is.
Piaci lehetőségek
Összességében elmondható, hogy az ősz folyamán a legkeresettebb a jégcsapretek, valamint a fekete retek. Vannak próbálkozások a hónapos retek őszi termesztésével, de az ára alacsonyabb a kora tavasszal termesztett hónapos retekénél. A vásárlók ilyenkor már a tárolásra is alkalmas retekfajtákat részesítik előnyben.
Tihor-Sárközi Mónika,
a „Pro Agricultura Carpatika”
Kárpátaljai Megyei Jótékonysági Alapítvány falugazdásza