Reform: Mindent látó Nagy Testvért csinálnának az SZBU-ból?

2020. november 25., 20:05 , 1034. szám

Rétestészta módjára nyúlik az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) reformja.

Napjainkra az SZBU maradt az egyetlen erőszakszervezet Ukrajnában, amelyet gyakorlatilag megalapítása óta nem reformáltak meg, s máig egy 1992-ben elfogadott törvény alapján működik. Időközben sokat változott a világ, s az ukrán titkosszolgálatot egyre több bírálat éri, egyebek mellett azért, mert jogkörei számos területen fedik egymást a rendőrségéivel, illetve több olyan hatáskörrel és jogosítvánnyal rendelkezik, amelyekkel a fejlett országok titkosszolgálatai általában nem szoktak.

Sok fogadkozás és halogatás után Volodimir Zelenszkij ez év tavaszán végre benyújtotta a Legfelső Tanácsnak az SZBU-t megreformálni hivatott jogszabálytervezetet. Mindenki arra számított, hogy az elnök európai mintára megnyirbálja majd a szolgálat igen tág jogköreit, biztosítékokat épít be az állampolgári jogok még hatékonyabb védelme érdekében, ám az elemzők szerint ennek éppen az ellenkezője történt. A tervezet heves bírálatokat váltott ki belföldön és külföldön egyaránt. Még a kormánypárt, a Nép Szolgája részéről is sokan csak a fejüket csóválták.

A parlament kapva kapott az alkalmon, hogy a helyzetet a maga javára fordítsa, s a tervezetet átdolgozásra megküldte saját nemzetbiztonsági bizottságának. Az „átdolgozás” olyannyira alapos volt, hogy annak szerzői közül eltávolították Zelenszkij elnök nevét. Ami viszont nem változott, az a dokumentum megítélése: az obozrevatel.com írása szerint ezúttal még Ivan Bakanov, az SZBU elnöke is meghúzta a vészharangot – igaz, egészen más okból, mint a jogvédők. Szerinte a javasolt változások lehetetlenné tennék a titkosszolgálat számára feladatai ellátását.

Hat hónappal a tavaszi „premier” után bemutatták az átdolgozott dokumentumot a nyilvánosságnak. Állítólag az volt a törvényt jegyző képviselők koncepciója, hogy megnyirbálják az SZBU bűnüldözési funkcióit, viszont létrehoznak egy olyan jelentős hírszerző, kémelhárító szolgálatot, amely képes szembeszállni az állambiztonságot más országok és csoportok részéről fenyegető veszélyekkel. Emellett a gazdasági bűncselekmények felderítését is kivonnák a titkosszolgálat fennhatósága alól.

Azonban amint a strana.ua összeállításából is kitűnik, a reformra való folyamatos hivatkozás közepette a jogszabálytervezet változatlanul számos olyan elemet tartalmaz, amelyek az állampolgári jogok korlátozásaként foghatók fel. Például elfogadása esetén a törvénytervezet egyes rendelkezései alkalmasak lennének a sajtószabadság korlátozására. A jogalkotók ugyanis egyebek mellett felhatalmaznák az SZBU-t, hogy nyomon kövesse a terrorizmus és a szeparatizmus propagálását a médiában. A titkosszolgálat szükség esetén előterjesztést nyújthatna be az általa kifogásolt esetekről a nemzeti médiahatóságnak, amely ennek alapján vizsgálatot indíthatna az adott tévé- vagy rádiócsatorna ellen, majd belátása szerint bírságot szabhatna ki az adott tömegtájékoztatási eszközre, vagy kezdeményezhetné a bíróságon a működési engedélye visszavonását. Ezek szerint tehát a médiahatóság bizonyos esetekben az SZBU kezdeményezésére, saját hatáskörben, a bíróság mellőzésével dönthetne arról, hogy az adott médium műsoraiban fellelhetők-e a terrorizmus, vagy a szeparatizmus jegyei, s ennek alapján elrendelhetné a megbírságolásukat.

Ezenkívül az SZBU kezdeményezhetné bármelyik weboldal hozzáférhetőségének korlátozását „megakadályozandó a társadalmi-politikai helyzet súlyosbodását”. Azonban amint A szabad internetért koalíció rámutat, könnyen hasonló megítélés alá eshet például az utcai tiltakozásra való felhívás a világhálón, vagy akár egy aktuális oknyomozó riport is.

Szerhij Tomilenko, a Nemzeti Újságíró Szövetség elnöke kijelentette, hogy amennyiben a Legfelső Tanács elfogadja a jogszabályt, nagy a valószínűsége annak, hogy az ukrán titkos­szolgálatok le fognak számolni a nemkívánatos tévécsatornákkal.

„A média az egész világon megkapja a törvényi védelemhez, a fellebbezéshez való jogot, hogy az újságírók ne válhassanak politikai elnyomás áldozataivá. Azt akarjuk, hogy az SZBU és minden bűnüldöző szerv megfelelően küzdjön a bűncselekmények és a bűnözők, a szeparatizmus ellen. De nagy a politikai spekulációk kockázata, ezért támogatjuk azt a gyakorlatot, hogy a vészhelyzetekre kizárólag a bíróságon keresztül lehessen reagálni!” – hangsúlyozta Tomilenko.

A tervek szerint az SZBU lehetőséget kapna az információszerzésre az elektronikus kommunikációs hálózatokon. Így szó sem lehetne a jövőben a szakmai titkok (ügyvédi, orvosi, újságírói titkok stb.) védelmének garantálásáról. Emellett az SZBU közvetlen és korlátlan hozzáférést nyerne valamennyi állami adatbázishoz, minek következtében a titkosszolgálat munkatársai minden személyes adatot megszerezhetnének. Figyelemre méltó, mutat rá a strana.ua, hogy csak miután a felháborodás hulláma söpört végig a tömegtájékoztatási eszközökön e normák miatt, javasolta a jogszabályt ugyancsak véleményező humánpolitikai parlamenti bizottság, hogy ne bocsássák szavazásra a tervezetet.

Ugyancsak feljogosítanák az SZBU-t, hogy a Központi Választási Bizottságnak benyújtandó előterjesztés alapján kezdeményezze a kizárását a választási folyamatból azoknak a politikai erőknek vagy a képviselőiknek, amelyekkel/akikkel szemben felmerül a gyanú, hogy szeparatista, szabotázs vagy felforgató tevékenységet folytatnak. Hasonlóan járnának el azokkal szemben is, akikkel kapcsolatban az SZBU az „Ukrajna államhatárának sérthetetlensége, a nemzetbiztonság és a béke, az emberiség biztonsága, valamint a nemzetközi jog és rend alapjai ellen irányuló cselekedetek” miatt nyújt be előterjesztést.

A javaslat ellen, amely közvetlenül, azaz a bíróság megkerülésével engedne beleszólást az SZBU-nak a választási folyamatba, máris számos civil szervezet tiltakozott.

Az SZBU-t megreformálni hivatott törvénytervezet állítólag szerepelt a parlament múlt heti napirendjén, ám a plenáris ülések a koronavírusos betegek nagy száma miatt egy kivételével elmaradtak. Olekszandr Kacsura, a kormányzó Nép Szolgája parlamenti képviselője megjegyezte, pillanatnyilag egyébként se lenne elég szavazat a jogszabály elfogadásához.

Vagyim Karaszjev rámutat: a parlamentben nincsenek öngyilkosok. A politikusok sohasem tudhatnák, ki ellen fordítják elfogadása esetén a törvényt.

„Ma ilyen széles hatásköröket adnak az SZBU-nak, holnap pedig őket és azokat a pártokat, amelyek színeiben indulni szándékoznak, eltiltják a következő választásoktól. Egyértelmű, hogy ezen a reformon még dolgozni fognak” – véli a politológus.

(hk)