A résztulajdonban lévő vagyonnal való rendelkezésről

2020. december 1., 15:09 , 1034. szám

„A bíróság megtiltotta a ház eladását az alperes tartozása miatt. Csakhogy a ház három személy tulajdona egyenlő arányban. Jogában áll a másik kettőnek eladni a maga tulajdonrészét a bírósági tiltás ellenére is? Mire számíthat az adós?”

– A két vagy több személy tulajdonát képező vagyontárgy a közös tulajdonukat képezi. Két vagy több személy közös tulajdona, amelyben meg van határozva mindegyikük tulajdonrésze, közös résztulajdonnak minősül. Ilyenkor a résztulajdonosok a vagyontárggyal kapcsolatos jogaikat közös megegyezés alapján gyakorolják.

A résztulajdonosoknak ugyanakkor jogukban áll szabadon rendelkezni a saját vagyonrészükkel, természetesen bizonyos megkötésekkel. Így a vagyonrész értékesítésekor a többi társtulajdonosnak elővásárlási joga van a meghirdetett eladási áron és a többi vásárlóval azonos feltételek mellett – kivéve, ha árverésen értékesítik a vagyont.

Ebből kifolyólag a vagyonrészét értékesíteni szándékozó résztulajdonosnak kötelessége előzetesen írásban tájékoztatni tulajdonostársait a szándékáról, feltüntetve az eladási árat és az egyéb értékesítési feltételeket.

Amennyiben a társtulajdonosok lemondtak a vagyonrész megvásárlásának lehetőségéről, vagy nem élnek az elővásárlási jogukkal, ingatlan esetén az értesítésüktől számított egy hónapon belül az eladónak jogában áll eladni a vagyonrészét egy harmadik személynek.

Amennyiben a vagyonrész értékesítése során sérül valamelyik társtulajdonos elővásárlási joga, kérheti a bíróságot, hogy ruházza rá a vásárlói jogokat és kötelezettségeket. A felperesnek ezzel párhuzamosan be kell fizetnie a bíróság letéti számlájára a megvásárolandó tulajdonrész vételárát.

Az ilyen ügyekben az elévülési idő egy év. A társtulajdonosnak nincs joga átadni az elővásárlási jogát egy harmadik személynek.

Összefoglalva, a résztulajdonosoknak bármikor a (nyilván az adós tulajdonrészének értékesítésére vonatkozó) bírósági tilalom ellenére is jogában áll eladni a saját tulajdonrészüket a fentebb vázolt feltételek betartásával.

A Polgári törvénykönyv (Ptk.) 366. cikkelye alapján a hitelező keresetben kérheti a bíróságtól az adós tulajdonrészének természetbeni elkülönítését, hogy annak terhére behajtható legyen a tartozás, ha az adós nem rendelkezik erre alkalmas egyéb vagyonnal. Amennyiben a természetbeni elkülönítés eredményeként változna a vagyonrész rendeltetése, vagy a társtulajdonosok ellenzik a tulajdonrész elkülönítését, a vitát a bíróságnak kell eldöntenie.

Ha a tulajdonrész leválasztása nem lehetséges, a hitelező követelheti, hogy az adós résztulajdonos értékesítse a saját vagyonrészét azzal, hogy az így keletkezett bevételt elsősorban a tartozása törlesztésére fordítja.

Amennyiben az adós megtagadja vagyonrésze értékesítését, vagy a többi résztulajdonos megtagadja az adós vagyonrészének megvásárlását, a hitelező követelheti a vagyonrész árverésen való értékesítését, vagy a vagyonrész tulajdonjogának átadását neki, szükség esetén a vagyonrész ára és az adós tartozása közötti különbözet megfizetésével.

hk