A korai zöldségnövények hajtatása Kárpátalján (2.)

Karalábé

2020. december 20., 10:34 , 1037. szám

A karalábé hajtatása régiónkban sem ismeretlen a gazdák körében. Egyre több termelőtől hallani, hogy megpróbálkoznak a növény tavaszi, fűtés nélküli hajtatásával. Az elmúlt években igen jók voltak a korai piaci árak, talán ez is arra ösztönzi őket, hogy belevágjanak a termesztésébe. Az alábbiakban a karalábéhajtatás menetét ismertetjük.

A karalábé igényei

Hőigénye alacsony, a csírázása már 3–5 °C-on megindul, de a normális fejlődéséhez szükséges optimális hőmérséklet 13–20 °C. A huzamosabb ideig tartó hideghatás (8 °C alatti hőmérséklet) a növény magszárba indulását, valamint a gumó fásodását okozhatja. A karalábé vízigényes növény, sekélyen gyökeresedik, ezért gyakran, de kevés vízzel kell öntözni. Táp­anyagigénye magas. Nitrogénből és káliumból igényel többet, viszont a nitrogén túladagolása fokozza a magszárképződési hajlamot. A karalábé a 6 pH-értékű talajokat kedveli, sótűrése a káposztafélék között a legjobb.

A fajtaválasztás szempontjai

Hajtatásra lapított, gömb alakú, repedésre és fásodásra nem hajlamos, fehér gumójú, ültetéstől számított 40–60 nap tenyészidejű fajtákat válasszunk. Ilyen például a Korist F1.

Termesztés

A karalábét elsősorban fűtetlen fóliasátrakban hajtatják. A palántanevelés történhet tűzdeléssel és tűzdelés nélkül is. Tűzdelés esetén a magokat szaporítóládába – 2000–3000 db/m2 – vetjük, majd a lomblevelek megjelenésekor tűzdeljük őket. 18–20 °C hőmérséklet mellett a magok 5-6 nap alatt kikelnek, így a tűzdelés kéthetes korban megtörténhet. Amennyiben nem szeretnénk tűzdelni, úgy a tálcás palántanevelést kell alkalmaznunk, vagyis 2,5 vagy 4 cm lyukátmérőjű tálcákba vetjük a magokat. Az utóbbi kedvezőbb feltételeket biztosít a növények számára. A megfelelő palánta kineveléséhez az alábbi hőmérsékleteket kellene biztosítani a palántanevelés során: vetéstől kelésig: nappal és éjszaka egyaránt 18–20 °C; keléstől tűzdelésig: nappal 14–18 °C, éjjel 12–14 °C; tűzdeléstől: nappal 18 °C, éjjel 14–16 °C. Fontos, hogy a palántanevelés során a hőmérséklet ne csökkenjen 8 °C alá, mert nagy valószínűséggel megindulhat a magszárképződés. Nagyon fontos a szellőztetés, a lombozat szárazon tartásával megelőzhetjük a peronoszpóra-fertőzés kialakulását. A fűtetlen fóliasátrakba szánt palántákat ültetés előtt 7–10 nappal edzeni kell, ilyenkor fokozatosan csökkentsük a hőmérsékletet.

A karalábét fűtetlen fóliasátorba március elejétől ültethetjük. Kettős takarás mellett február végén is ültethetünk. A palánta akkor jó kiültetésre, ha a gyökere már teljesen átszőtte a földlabdát, lombja egészséges.

Talaj-előkészítés: amennyiben lehetőségünk van talajvizsgálat elvégzésére, úgy a kapott értékek alapján ajánlott trágyamennyiségeket szórjuk ki. Viszont talajvizsgálat hiányában 8–10 kg szerves trágya, 3 dkg pétisó, 4 dkg szuperfoszfát és 5 dkg kálium-szulfát kiszórása ajánlott négyzetméterenként.

Ültetéskor kerülni kell a mélyültetést. A tápkocka teteje a talajfelszínnel egy szintbe kerüljön, ezzel elkerülhetők a későbbiekben kialakuló varas foltok a gumón. A karalábé tenyészterülete 20 x 20, 25 x 25 cm.

Ápolási munkák

Az ápolási munkák elsősorban a klímaszabályozásból állnak. A karalábé 18–20 °C-nál fejlődik a legjobban. A levegő hőmérséklete tartósan ne essen 8 °C alá. Ha a hőmérséklet eléri a 22–25 °C-ot, kezdjük meg a szellőztetést. Szellőztetésre akkor is szükség van, ha nem ilyen magas a hőmérséklet, ugyanis a magas páratartalom miatt a növény nem tud párologtatni, így a gumón parásodás alakul ki. Ültetés után közvetlenül be­iszapoló öntözést kell végezni (5–10 mm vízadaggal). Ezután a rendszeres öntözést csak akkor kezdjük meg, ha a gumók elérték a 2 cm-es átmérőt, és innentől kezdve 10–15 mm-t juttatunk ki. A rendszertelen öntözés a gumók felrepedését okozhatja. A fejtrágyázást az öntözéssel egyidőben végezzük, és csak addig kerülhet rá sor, ameddig a gumó diónyi nem lesz, mert a később kijuttatott fejtrágya a gumó felrepedését okozza. A gyommentességet gyomlálással tudjuk biztosítani.

Tihor-Sárközi Mónika,
a „Pro Agricultura Carpatika”
Kárpátaljai Megyei Jótékonysági Alapítvány falugazdásza