„Mindenki a kedve szerint megtekintheti műsorainkat a különböző médiafelületeken”

A TV21 Ungvár televízió napi 12 órában sugároz magyar, illetve ukrán nyelvű műsorokat. A csatorna egy régóta tátongó űrt tölt be azáltal, hogy a szórakoztatás mellett a magyarságot érintő társadalmi problémákra is reagál. A TV21 Ungvár igazgatójával, Kulin Zoltánnal felidéztük a kezdeteket, és beszéltünk a tv-csatorna működéséről, az elmúlt időszak fejlesztéseiről és nehézségeiről, illetve az idei tervekről.

– Foglaljuk össze röviden a viszonylag fiatal televíziócsatorna történetét.

– A televízió 2018 májusában alakult abban a székházban, amelyet ugyanabban az évben, februárban kétszer is megtámadtak: a hónap elején Molotov-koktélt dobtak rá, aztán február végén pedig egy időzített bombát robbantottak, aminek következtében szinte teljesen kiégett az épület. Magyarország Kormányának támogatásával a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) olyan eszközöket kapott, amelyekből felújíthatta ezt a székházat. Szerencsés egybeesés, amit gyakran a Szövetség ellenségei a szemére is vetnek, hogy éppen abban az időben vásároltak egy másik ingatlant, tehát a KMKSZ át tudott költözni oda.

A KMKSZ 2018 elején megvásárolta a TRK-Danio kisvállalat részvényeinek a felét, ami arra jogosította fel, hogy a napi 24 órából 12 órát a saját elvárásai szerint sugározzon. Az építkezések rögtön február után megkezdődtek, és két forrásból – a televízió költségvetéséből, valamint a magyar kormány támogatásával sikerült úgy felújítani az épületet, hogy megfeleljen egy televízióstúdió elvárásainak. Azért nem volt könnyű, mivel ez egy 10 x 10-es kockaház volt eredetileg, s ahogy váltakoztak a tulajdonosok, mindig hozzáépítettek valamit. Ezt kellett televízió-székházzá alakítani. Berendeztünk egy stúdiót, egy ún. newsroomot (szerkesztőségi szobát), két másik szerkesztőségi szobát, az egyiket az ukrán, a másikat a magyar szerkesztőségnek, süketszobákat, ahol hang­alámondásokat lehet készíteni a különböző videoanyagokhoz. Az első kísérleti adásokat 2018 májusában indítottuk, ezért a televízió születésnapját is májusra tesszük. Idén leszünk 3 évesek.

– Az új nyelvtörvény okoz-e nehézséget?

– Az ukrán törvények értelmében a regionális stúdióknak, amilyennek mi is minősülünk, az ukrán médiahatóság (Nacrada) szerint legkevesebb 75%-ban kell államnyelven sugározniuk. Ez azt jelenti, hogy a fennmaradt 25%-ban sugározhatunk csak magyar nyelven. Mivel a csatorna egyik tulajdonosa kizárólag ukrán nyelvű műsorokat sugároz, a mi esetünkben a fennmaradó 12 órát lebontva ez 6-6 óra magyar és ukrán adást jelent. Ezért a KMKSZ ukrán szerkesztőséget is létrehozott.

Ezzel egy másik célt is elértünk. A Szövetség nem titkolt szándékkal azért hozta létre a televíziót, hogy pótolja azt a nagy űrt, amely az ukrán médiatérségben volt tapasztalható. Hiszen az állami, később a közszolgálati média magyar szerkesztősége Kárpátalján nem tudta eljuttatni anyagait az országos csatornákhoz úgy, hogy az ukrán nézőközönség rendszeresen és sokoldalúan értesüljön arról, hogyan él a kárpátaljai magyarság, mi foglalkoztatja, hogyan hatnak az országos politikai és gazdasági folyamatok egy nemzeti kisebbségre. A televízió mellett más felületeket is létrehozott a KMKSZ, többek között egy gyűjtőportált, a karpat.in.ua-t.

– A kezdeti összeforrott, tapasztalt gárda több fiatal munkatárssal gyarapodott.

– 2018-ban az állami televízió magyar és ukrán szerkesztőségeinek bázisán jött létre a csatorna, mégpedig úgy, hogy a magyar kollégák egy ideig párhuzamosan dolgoztak mindkét médiumban. A TV21-nél voltak főállásban, viszont, hogy ne fosszuk meg az állami televíziót sem a magyar adásoktól, és ne érjen minket az a vád, hogy el akarjuk lehetetleníteni a közszolgálati média magyar szerkesztőségének munkáját, oda is készítettünk tévés és rádiós műsorokat. Ez körülbelül 2-3 hónapig tartott, s 8 emberről volt szó. Párhuzamosan új embereket vettünk fel a TV21 Ungvár soraiba. Sokan átjöttek hozzánk az állami televíziótól, főleg ukrán kollégák. Most a honlappal és a külső munkatársakkal együtt 90-en dolgoznak a KMKSZ égisze alatt működő médiumokban.

Ami a humán erőforrásokat, a stábot illeti, olyan embereket foglalkoztatunk, akik gyakorlatilag több munkafolyamatot is végeznek. Egy szerkesztő például nemcsak elkészíti a riportot, megírja a szöveget, hanem meg is vágja, alá is mondja (narrálja) az anyagot, ő foglalkozik a gyártási feladatokkal is, mivel erre nincs külön szakemberünk. Ugyanígy az operatőr is nemcsak videót készít, hanem vág is, vagy ha hosszabb anyagról van szó, akkor rendez is. Elvárás, hogy egy operatőr ne csak egy kamerával dolgozzon. Nincs olyan magazinműsorunk, amelyikben ne használnánk például drónokat. Már a kezdetektől fogva egyházi közvetítéseink is vannak. Ezekhez az egyik kollégánk kameradaruját is használjuk.

– Mérik-e a televízió nézettségét, és ha igen, milyen a nézettségi szint?

– A kezdetektől fogva nagyon fontos volt a KMKSZ számára, hogy megvizsgáljuk a nézettséget. Országos közvélemény-kutatást végezni sokba került volna, ezért a KMKSZ maga végzett ilyen felmérést, amelyből kiderült, hogy gyakorlatilag eljuthatunk minden háztartásba, csak ki kell választani a megfelelő csatornákat. Nézhetőek vagyunk a földi sugárzású digitális csatornán, a kábelhálózatokon, az interneten (Facebook, YouTube). A műszaki szakembereink szerint folyamatosan nő a nézettségünk. Egy-egy köz­érdekű híranyagot órák alatt több tízezren tekintenek meg. Van olyan magazinműsorunk, melyet eddig 300 ezren néztek meg. A gyűjtőportál, a karpat.in.ua rendszeresen hozza a havi másfél milliós olvasottságot.

A műsorsávot úgy alakítottuk ki, hogy mindkét tulajdonos kapjon műsoridőt a reggeli és az esti főműsoridőben is. Így a hétköznapokon kétóránként váltakozunk, hétvégeken egy 3,5, illetve 2,5 órás magyar blokkot láthatnak az érdeklődők. 20 órától egészen éjfélig van egy viszonylag nagy idősáv, melyet magyar tartalommal ki tudunk tölteni.

– Hogyan alakul a saját gyártású és az átvett műsorok aránya?

– Átlagosan napi 1,5-2 órás saját műsorunk van. A műsoridő további részében a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alappal (MTVA) kötött szerződés alapján átvett anyagokat, illetve az ukrán műsorterjesztőktől vásárolt filmeket, műsorokat sugározunk. De a Deutsche Wellétől is kapunk ukrán nyelvű összeállításokat.

– Kihalóban van a klasszikus „leülök a készülék elé, és nézem” szokás. Hogyan próbálnak alkalmazkodni a megváltozott tévénézési szokásokhoz? A fiatalokat sikerül megfogni?

– A televíziós szokások nagyon változnak. A fiatalok nem nagyon szeretnek a hagyományos értelemben televíziózni. Pláne, mióta a sok „okos” műszaki eszköz elterjedésével már mobiltelefonon is lehet abszolút jó médiaképet kapni és bármilyen műsort megnézni. Erre a korosztályra való tekintettel vagyunk jelen a YouTube-on és a Facebookon. Az idősektől kezdve a fiatalokig mindenki a kedve szerint megtekintheti műsorainkat a különböző médiafelületeken.

– A koronavírus okoz-e gondot? Hogyan sikerült megszervezni a munkát?

– Minket a pandémia nem ért váratlanul, hiszen helyszűke miatt már eleve úgy indultunk, hogy aki csak teheti, home office-ban dolgozzon otthonról. A kollégákat ennek megfelelően elláttuk videókészítéshez és -vágáshoz szükséges műszaki eszközökkel. Ilyen szempontból is felszereltek vagyunk. A székházba csak azok járnak be, akik napi ügyeletet tartanak, stúdiófelvételben vesznek részt, utómunkálatokat végeznek az anyagokon, vagy karbantartják az eszközöket.

Tavaly óta tematikus napokat is szervezünk. Részben ezt is a világjárvány hívta életre, hiszen nagyon sok rendezvény elmaradt. Az első ilyen volt a karácsonyi műsor, ahol külön adventi rajzpályázatot is indítottunk. A nemzeti összetartozás napján és januárban, a magyar kultúra napján is elmaradt a KMKSZ központi rendezvénye, ezért január 22-én aktuális műsorfolyammal jelentkeztünk, amelynek nagyon nagy sikere volt a visszajelzések alapján.

A következő ilyen tematikus műsor februárban lesz. Mivel elmaradt a mezőgecsei böllérverseny, úgy döntöttünk, hogy nagyobb teret biztosítunk a magyar népi életvitelhez szorosan köthető szokás, a disznóölés, a disznóból készült ételek, a vonatkozó hagyományok népszerűsítésének.

– Milyen műszaki fejlesztések, illetve új alkotói projektek valósultak meg 2020-ban?

– 2018-ban elvégeztük azt a műszaki fejlesztést, amely egy teljes körű gyártási ciklust lefed. Arra az évre volt betervezve a közvetítőkocsi beszerzése is, ez sikerült. Azóta folyamatosan fejlesztünk, hiszen a 2018-as műszaki színvonal mára már nem felel meg a korszerű elvárásoknak. Gyakorlatilag most ott tartunk, hogy idén a 2018-ban vásárolt műszaki cikkek felújítására kell majd költenünk, illetve a fogyóeszközök pótlására.

– Számíthatnak-e új műsorra a nézők?

– Ami az új adásokat illeti, induláskor az volt a mulasztásunk, hogy megfeledkeztünk a rendszeresen jelentkező ifjúsági és tudományos-ismeretterjesztő magazinokról. Ezt tavaly sikerült pótolnunk. Ifjúsági magazin a KamillaTea, mely műsor nemcsak egészségügyi, hanem az ifjúságot foglalkoztató gyakori kérdéseket is felvet.

Sorainkban tudhatjuk a Magyarországról Kárpátaljára áttelepült médiaszakembert, Rajkó Balázst, aki nagyon eredeti látásmóddal két magazinműsort is gyárt: a turisztikai Gyere velem!-et és a hagyományőrző Azért jöttem ide... címűt.

Lesz még egy turisztikai magazinunk, amelynek a forgatásai tavaly már elkezdődtek. Ennek a felelős szerkesztője K. Debreceni Mihály.

Idén márciusban egy tudományos-ismeretterjesztő magazin is indul Nyíri-Iváncsik Kata felügyelete alatt, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola szakembereinek bevonásával. A tartalmi részeket már egyeztettük, most pedig az arculat kidolgozása van folyamatban.

32 évig dolgoztam az állami televíziónál, amely később közszolgálati lett, de ez alatt az idő alatt egy kezemen meg tudom számolni, hogy hányszor fordultak hozzám új ötletekkel az ottani kollégák. Itt pedig nincs olyan hét, hogy valaki ne jönne elő új ötlettel. Ilyen volt a Debreceni Kamilla által szerkesztett KamillaTea, amely az egészségügyi magazint, a Gyógyírt váltotta, s így jelentek meg például a Pujó István által szerkesztett sporthírek is.

– Tévénézőként mi a kedvenc műsora?

– Kezdem az ukrán szerkesztőséggel. Az egyik kedvencem a horgászmagazin, a Karpatszke riballja. Büszke vagyok a roma magazinra (Romano Lav – Roma Szó), amely az ország egyedüli, rendszeresen jelentkező roma magazinja. Mint kiderült, a sportműsorunk bekerült a három legjobb országos sportműsor közé.

Ami a magyar szerkesztőséget illeti, nagyon tetszik, és megállná a helyét a magyar közmédiában is a Kárpáti Kulináris. Erre már több szerződést kötöttünk, lefordították több nyelvre, és Európa országai­ban is sugározzák. A kulturális magazinokban voltak nagyon érdekes részek, tetszik a Nőidő műsorvezetőjének, Béres Ildikónak az érdekes témaválasztása, és itt van az új műsor, az Ütött-kopott történetek Gál Natália szerkesztésében és rendezésében.

Nekem a Profit is tetszik, amelyet Iváncsik Attila szerkeszt. Ez egy gazdasági magazin. De említhetném az Arcképmást, A családban marad és A gyerekkel. Gyerek kell! c. magazinokat is. Ezeket bátran ajánlom mindenkinek. Tartsanak velünk idén is! Nézzék a TV21 Ungvár műsorait!

Rehó Viktória