A káposztafélék kártevői

A többi hajtatott kultúrához hasonlóan a káposztaféléknél is számolnia kell a gazdának a kártevőkkel. Bár a szakkönyvek szerint a káposztafélék esetében a hajtatásban nem számottevő a kártevők megjelenése, a gyakorlat nem mindig támasztja alá ezt az állítást. Ezért érdemes foglalkozni a káposztafélék hajtatásban is előforduló kártevőkkel.

A keresztesvirágúak földibolhái

A káposztaféléken kívül a retket is károsítják. Egynemzedékű fajok, az imágók áttelelnek, és tavasszal a hajtatólétesítményekbe betelepülve károsítanak. Csak a tavaszi hajtatás során kell kártételükkel számolni, és csak a fiatal növényeket károsítják. A földibolhák imágói a szik- és a lombleveleken apró kerek lyukakat rágnak, amelyeken keresztül a növény párologtatása megnövekszik. A kártétel következtében a hideg talajból a még fejletlen gyökérzet képtelen a károsított levélen keresztül elpárolgó vízveszteséget pótolni, így a növény a fejlődésében visszamarad. Védekezés céljából: a kontakt szerek közül alkalmazható a piretroid csoportba tartozó hatóanyagok közül a deltametrin (Decis), a cipermetrin (Sherpa) stb.

Tavaszi káposztalégy

A szabadföldön termesztett káposztafélék legjelentősebb kártevője. A legnagyobb kárt a fejes káposztában, valamint a karfiolban okozza. A korai kiültetésű növényállományokat ritkán károsítja, viszont az időszakos fóliatakarásos szabadföldi termesztésnél jelentős kárt okoz. A káposztalégy lárvái a gyökereket fogyasztják. A károsított növények visszamaradnak a növekedésben, hervadnak, súlyos esetben elpusztulnak. A mélyen ültetett növényeknél nemcsak a gyökereket, de a talajon ülő gumó alsó részét is megrágják a lárvák. A káposztalégy nősténye a tojásokat a talajra, a gyökér tövéhez rakja. Az utódok három hét alatt fejlődnek ki, és a talajban bábozódnak. Évente három nemzedékük fejlődik. A bábok áttelelnek a talajban. A legyek rajzása kora tavasszal kezdődik, így már a palántanevelés során is számítani lehet a kártételre. Védekezés szempontjából a vetésforgó betartása eredményes. Emellett a palántanevelés végén és a kiültetés utáni első hónapban fokozottan oda kell figyelni a védekezésre. A védekezéshez a piretroid hatóanyagcsaládon alapuló készítmények ajánlhatók (pl. deltametrin – Decis).

Repceszárormányos

A szabad földön áttelelő imágó a fóliasátrakba betelepedve a tavasszal hajtatott káposztaféléket is károsítja. Az imágók a tojásaikat a levél nyelébe vagy a főérbe rakják. A kikelő lárvák a levélnyélen keresztül behatolnak a szárba, ahol járatokat készítenek. Ezekben a járatokban néhány mm hosszúságú, fehér színű, barna fejtokú kukacokat találunk. A károsított növények visszamaradnak a fejlődésben, sőt, el is pusztulnak, amennyiben túl korán történik a kártétel. Évente egy nemzedéke fejlődik a repceszárormányosnak, ezért csak tavasszal károsít. A már márciusban megjelenő imágók ellen a fentebb említett szerek valamelyikével védekezhetünk.

Káposzta-levéltetű

Kártétele a fiatal növények levelein jelentkezik. Szívogatása hatására a levelek eldeformálódnak, a növekedés lelassul, a fejképződés csak nehezen indul meg. A fejet képező káposztaféléken a kártétel a felső leveleken is jelentkezik. A védekezéshez ajánlott szerek: Aktara 25 WG, Pirimor 50 WG stb.

Csak szabadföldön károsító kártevők

Káposzta-bagolylepke

A fejet képező káposztaféléket a levelek megrágásával értékesíthetetlenné teszik. A levelek lyuggatásával, megrágásával akadályozzák a fiatal növények növekedését. Amikor a káposzta fejet képez, az idősebb lárvák belerágják magukat a belsejébe. Évente két nemzedéke fejlődik a kártevőnek. Az első nemzedék május második felében, június elején, a második nemzedék július végén, augusztus elején rajzik. Védekezni rövid élelmezés-egészségügyi várakozási idejű kontakt szerekkel lehetséges, pl.: Karate Zeon 5 CS, Decis stb.

Dohánytripsz

A fejesedő káposzta levelein szívogatnak. A szájszervükkel ejtett szúrások helyén sebek képződnek, amelyek következtében esztétikai kár keletkezik a káposztán. A kémiai védekezés a káposztafej belsejébe húzódott és ott szaporodó tripszek ellen hatástalan.

Tihor-Sárközi Mónika,
a „Pro Agricultura Carpatika” Kárpátaljai Megyei Jótékonysági Alapítvány falugazdásza