Lecitin és mezeizsurló-főzet a lisztharmat ellen

Az almaültetvény biológiai növényvédelme XV.

A lisztharmat ellen több hatásos megoldás is adott a biotermesztő számára, ezt korábbi írásainkban részletesen kifejtettük. Természetesen felmerül a termelőben a legkönnyebben beszerezhető hatóanyag, a réz alkalmazása is, amelynek használata engedélyezett a biotermesztésben. De mindjárt szögezzük le: a réz hatástalan a lisztharmat ellen! Az alábbiakban két további, a lisztharmatfertőzés ellen hatásosan alkalmazható megoldást szeretnénk részletesebben bemutatni.

Lecitines permetezés

Mi is az a lecitin? Akár lecithinként is írhatnánk, a megnevezés a görög „lekithosz” szóból származik, és a tojássárgáját jelenti. Rengeteg élelmiszerben jelen van, mint például a nevét adó tojássárgájában. Maga a vegyület igen sokoldalúan használható, s a bionövény-termesztők is előszeretettel használják gombaölő tulajdonsága miatt. A szőlőben és a zöldségtermesztésben is alkalmazható a bioültetvényekben, főként a lisztharmat, illetve peronoszpóra elleni védekezésre. Az almaültetvényben a lisztharmat ellen a vegyes, illetve a levélrügyduzzadás végétől a gyümölcsnövekedés végéig használható 3–12 alkalommal, minimum 5 napos permetezési időintervallum betartásával. Tehát a permetezésre a lisztharmattoleráns almafajtáknál legalább három alkalommal, míg az érzékeny fajták esetében akár tizenkétszer is szükség lehet a szezon folyamán. Arról, hogy a termesztett almafajtánk érzékeny-e a lisztharmatra, a fajtaleírásban találunk információt. Korábbi írásunkban mi is összefoglaltuk a főbb termesztett fajták ellenálló képességére vonatkozó tudnivalókat. (Lásd a Kárpátalja 1038. számát!)

A permetlé elkészítésekor 10 liter vízhez 7,5–9 g lecitint szükséges adagolni, tehát hektáronként 1000 liter vízhez 750–900 g permetezésre szánt lecitin szükséges. Ez természetesen hatalmas mennyiségnek tűnhet, ha a patikákban kapható lecitinre gondolunk, mely 10–50 grammos kiszerelésben vásárolható meg, ám ezt nem javallott kipermetezni. Többhektáros ültetvénynél sem kell kétségbe esni: a permetezésre szánt lecitin (szójalecitin) ára a kereskedelemben 200 hrivnya/kg
körül mozog. Természetesen nem a legolcsóbb megoldás, de a biotermesztésben szükséges a használata a szerrotáció betartása végett.

Mezeizsurló-főzet

Gombaölő hatása régóta ismert. E hatás a növény ellenálló képességének javításán alapszik. Tapasztalatok bizonyítják hatását. Többek közt lisztharmattal fertőzött alma leveleit is permetezték zsurlólével, s a kórokozó vagy meg sem jelent a kezelt ültetvényben, vagy nagymértékben csökkent a kártétele. Jómagam még nem próbáltam e védekezési módszert, de érdemes lehet kipróbálni.

A permetlé elkészítéséhez a mezei zsurló föld feletti részére vagy szárított hajtására van szükség. Kárpátalján általában a csatornák partján vagy árokpartokon találkozhatunk ezzel a gyógynövénnyel. Fontos: könnyű összetéveszteni a mocsári zsurlóval, amely hatástalan a lisztharmat ellen, tehát a gyógynövény gyűjtése előtt érdemes tájékozódni, hogyan is néz ki.

Ha beszereztük az alapanyagot, a következő az eljárás:
20-30 dkg hajtásrészt áztassunk nagyjából 30 percig 10 l hideg vízben. Ezt követően forraljuk 45-50 percig az elegyet. Ezt követően hűtsük le, majd szűrjük le, hígítsuk tízszeresére, s már kész is a gombaölő permetlénk. Fontos megjegyezni, hogy 24 órán belül fel kell használnunk.

A tapasztalatok azt mutatják, hogy a főzet megelőző jelleggel való használata kifejezetten hatásos. Ezért jó, ha már kora tavasszal, egérfüles állapottól egészen 50–70%-os sziromhullásig alkalmazzuk 2-4 alkalommal. A gyümölcsnövekedés időszakában akár további 4-6 alkalommal is szükséges lehet a használata a fertőzés megjelenése előtt vagy a kezdeti tüneteknél. A főzetet hígított oldatából a lombozat méretétől függően hektáronként 500–1000 litert kijuttatva használjuk az ültetvényekben. A kezelések között minimum 7 napos időközt szükséges beiktatni.

Jóllehet, a zsurlóleves permetszert nem a legegyszerűbb elkészíteni, viszont beszerzése viszonylag könnyű, olcsó, s egy újabb megoldást jelent a biotermesztésben a lisztharmatfertőzés ellen.

Molnár Ádám,
a „Pro Agricultura Carpatika” Kárpátaljai Megyei Jótékonysági Alapítvány falugazdásza