A kullancs és a benne rejtőző kórokozók

Az állatorvos válaszol

Cseh László a Lembergi Állatorvosi Akadémia elvégzését követően, 1996-tól praktizál állatorvosként Beregszászban. Az elmúlt évtizedben vidékünkön fokozódni látszik a kisállat­praxis jelentősége, s elmondása szerint neki is mintegy tíz éve vált teljes mértékben élete részévé a házi kedvencek gyógyítása.

A kullancs által terjesztett betegségeknek az év folyamán általában két hulláma van: egy tavaszi erőteljes, valamint egy őszi kisebb hullám. Ez elsősorban a hőmérséklet növekedésével magyarázható, ugyanis a kullancsok a téli álom után éhesen felébrednek, s amikor beköszönt a tavasz, az emberek sokszor háziállataikkal együtt elindulnak a természetbe – legtöbbször ezekből a találkozásokból adódnak az első megbetegedések. Alábbi cikkünkben Cseh László állatorvossal beszélgettünk a kullancs veszélyeiről, az általa terjesztett betegségekről, azok megelőzéséről, illetve gyógyításáról.

– A kullancsok mára kitűnően alkalmazkodtak a változó időjárási körülményekhez. Miért veszélyes a tavaszi kullancsszezon?

– Így van: tavasszal és ősszel tapasztalható egy-egy nagyobb hullám. Tavasszal akkor, amikor megindul náluk a rajzási időszak, amely korábban májusra és júniusra volt tehető, mára viszont ez áttevődött áprilisra és májusra. Ugyanakkor tavasszal indul meg a növényzet növekedése is, a kullancsok pedig a növényekre felmászva keresik az áldozatukat, a gazdatestet. A kullancsokról sokan azt gondolják, hogy a fák koronájából pottyannak le, az igazság azonban az, hogy az aljnövényzetben vagy a cserjeszintben várakoznak, így egy felnőtt ember térdmagasságától nem másznak magasabbra. Várakozás közben jellemző testtartást vesznek fel: első két lábukat felfelé tartva mozgatják, ami  úgy tűnhet, mintha egy radarral próbálnák befogni a külvilágból érkező jeleket. Tájékozódásuk egyik fő szerve az első lábak első ízeiben található Haller-szerv, amely „mini-radarként” funkcionálva képes a levegő hőmérsékletét, mozgását, páratartalmát és szén-dioxid-tartalmát érzékelni, valamint ezáltal képesek felderíteni a potenciális áldozatot.

– Milyen gyakran kell ellenőrizni a kutyáinkat? A macskák ugyanis szerencsésebbek a kutyáknál, hiszen őket nem betegítik meg a kullancsokban rejlő kórokozók.

– A macskákra valóban nem olyan veszélyesek, mint a kutyákra, mivel nálunk nincs olyan betegség, amelyet át tudnának adni nekik. Vidékünkön elsősorban a kutyák vannak veszélyben, illetve az emberek. Érdemes a szabadban eltöltött napok végén átvizsgálni négylábú kedvenceinket.

– Melyek azok a tünetek, amelyekre elsősorban oda kell figyelnünk? Mi az, ami már biztos, hogy kullancs okozta veszély lehet?

– Kutyák esetében a levertség tűnik fel leggyakrabban, ilyenkor kedvetlenné válnak. Sokszor a leheletükről érezni lehet, hogy nagyon felszökött a lázuk. Vannak bizonyos kullancsfajták, amelyek bénító mérget fecskendeznek az állatba, ebben az esetben az izmok is merevvé válnak, ezáltal a kutyák járása is azzá válik. A későbbiekben megjelenhet a nyálkahártyák sárgává történő elszíneződése, elhanyagolt esetekben pedig a piros színű vizelet is előfordulhat.

– Melyek a leggyakoribb kullancsok által terjesztett betegségek?

– A kutyáknál nagyon magas számban fordul elő a kullancsok által terjesztett babéziózis és a borreliózis vagy más néven Lyme-kór. Fontos megemlíteni, hogy nem minden kullancs fertőző. Előfordul, hogy egy kutyát megcsíp negyven kullancs, és semmi baja nem lesz, míg a másikat megcsípi egy, és nagyon megbetegszik. Ez azzal magyarázható, hogy míg az egyik kutyus olyan területen lakik, ahol a kullancsok nem fertőzöttek, addig a másik olyan területen, ahol rengeteg a fertőzött kullancs.

– A megelőzésnek több módszere van. Meg kell előzni, hogy a kullancs rátapadjon a kutyára. Ezt legkönnyebben úgy tehetjük meg, hogy nem visszük olyan területre, ahol nagy számban fordulhatnak elő kullancsok, főleg az áprilisi–májusi rajzási időszakban. A másik megoldás olyan készítmények alkalmazása, amelyek meggátolják a kullancs rátapadását az állatra, vagy elijesztik a kullancsokat a vérszívástól. Kétféle csoportba soroljuk ezeket a készítményeket attól függően, hogy külsőleg vagy belsőleg használatosak. Előbbieknek hátránya, hogy lemosódnak, hamar elpárologhatnak, ezáltal elveszítve védő funkciójukat. A belsőleg használatos szereknek pedig nincs riasztó hatása, viszont számos tekintetben effektívebbek, mint egy külsőleg alkalmazott szer. Tehát egy tablettás megoldás sokszor nagyobb védelmet nyújt, mint egy nyakörv, egy rácseppenhető oldat vagy egy spray. Védőoltások is voltak kifejlesztve, de azok hosszú távon nem váltak be.

– Ha már felfedeztünk egy kullancsot a kutyánkban, meddig lehet várni annak eltávolításával? Van olyan módszer, amely alkalmazásával könnyen eltávolítható az élősködő?

– Azonnal ki kell venni. Nem szabad semmivel sem bekenni a kutyába befurakodott kullancsokat és a körülötte lévő bőrfelületet: sem zsírral, sem olajjal, sem benzinnel – ezzel ugyanis csak azt érnénk el, hogy a kullancs a béltartalmát beleöklendezné a gazdatestbe. Egy egyszerű, határozott mozdulattal ki lehet venni az élősködőt a kutya testéből. Nagyon jó segítség tud ilyenkor lenni az erre használatos csipesz.

– Gond, ha beszakad a kullancs feji része?

– Nem, ugyanis semmilyen problémát nem okoz. Ez olyan, mintha egy szálka menne a kutyus bőrébe. A szervezet két héten belül kidobja magából.

– Ha kullancsot találunk a kutya bőrébe furakodva, azonnal forduljunk állatorvoshoz?

– Nem fontos azonnal állatorvoshoz vinni, mivel nem minden kullancs fertőzött. Lehet, hogy megcsípi több tíz és semmi baja nem lesz, de amint észrevesszük, hogy a kutyánk nem a megszokott módon viselkedik, levert, étvágytalan, akkor mihamarabb állatorvoshoz kell fordulni. Nem szabad ezzel napokat várni, hiszen minél hamarabb kezdjük el a gyógykezelést, annál könnyebben vészeli át a betegséget. Ha a kutya időben kapja meg a kezelést, egy-két nap alatt teljesen felépül.

– A vizsgálatok alapján vidékünkön milyen arányú a pozitivitás, sok kutya fertőződik meg egy kullancscsípés alkalmával?

– Amikor kullancsszezon van, akkor naponta akár tíz kutyát is behoznak a rendelőbe. Beregszászban és környékén is vannak olyan részek, ahonnan kis számú a fertőzött kutya, azonban más részeken sokkal nagyobb számban fordulnak elő.

Sokan gondolhatják azt, hogy a kullancsok rovarok, valójában azonban a pókszabásúak közé tartoznak, s világszerte több száz fajuk ismert. A kullancsok fejlődési ciklusa több évig is tarthat, s bár a fejlődésükhöz mindenképpen vérre van szükségük, életük 90%-át gazda nélkül töltik a természetben, és akár évekig is képesek táplálkozás nélkül túlélni. Bár nem mindegyik kullancs fertőző, mindig jobb elkerülni és megelőzni az esetleges betegségeket, ezért rendszeresen vizsgáljuk át kutyáinkat.

                   Csuha Alexandra