Másodrendű állampolgárság

2021. március 9., 20:35 , 1048. szám

Ukrajna úgy tervezi engedélyezni a kettős állampolgárságot, hogy valójában korlátozza az ukrán állampolgárságukból fakadó, az ország alkotmányában rögzített jogait mindazoknak, akik egy (vagy néhány) további állampolgársággal is rendelkeznek.

Indul a hajsza

Miután a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) legutóbbi ülésén terítékre került a kettős állampolgárság kérdése, Volodimir Zelenszkij elnök nem késlekedett, múlt héten rendeletével hatályba léptette a testület határozatait, amelyeket Az állampolgárság területén a nemzetbiztonságot fenyegető veszélyek leküzdésére irányuló halaszthatatlan intézkedésekről című dokumentum tartalmaz.

Az elnök weboldalán olvasható tájékoztatás értelmében a kormánynak, a Központi Választási Bizottságnak (CVK) és az Ukrán Biztonsági Szolgálatnak (SZBU) két hónapon belül ki kell értékelniük, miként szabályozzák Ukrajna törvényei a kettős (többes) állampolgárságot. Meg kell vizsgálniuk egyebek mellett, rendelkeznek-e a jogszabályok bizonyos állami és politikai tisztségek, közigazgatási vagy önkormányzati feladatok ellátásának tilalmáról azoknak az ukrán polgároknak a vonatkozásában, akik más államok polgárai vagy alattvalói is.

Ennek az elemzésnek az alapján a Miniszteri Kabinetnek hat hónapon belül törvényjavaslatokat kell benyújtania a Legfelső Tanácsnak, amelyek egyebek mellett megtiltanák a más állampolgársággal is rendelkező ukrán polgároknak, hogy

• állami vagy helyi önkormányzati tisztségek betöltésére pályázzanak;

• vezetői pozíciók betöltésére pályázzanak stratégiai jelentőségű állami intézményekben és létesítményekben;

• hozzáférjenek államtitkokhoz;

• választási bizottságok tagjai legyenek, hivatalos megfigyelőként vegyenek részt a választásokon, esetleg választási kampányt folytassanak;

• politikai párt tagjai legyenek.

Emellett megbízást adott az RNBO annak az eljárásnak a kidolgozására, amelynek alapján lemondhatnak más állampolgárságukról, és igazolhatják ezt a hivatal betöltésére pályázó ukránok.

Ugyancsak törvényi szinten fognak rendelkezni arról az eljárásról, amelynek keretében Ukrajna polgárai nyilatkozhatnak más ország állampolgárságának megszerzéséről. Azokat, akik a más állampolgárságról nyilatkozva hamis információkat adnak meg, felelősségre szándékoznak vonni.

Emellett az RNBO döntése értelmében a kormánynak államközi párbeszédet kell kezdeményeznie az érintett országokkal – Oroszország kivételével – kétoldalú megállapodások megkötéséről a több állampolgársággal kapcsolatos kérdések szabályozása céljából.

Tiltás vagy engedélyezés?

Az Ukrajinszka Pravda szerint Dmitro Kuleba külügyminiszter múlt pénteki tájékoztatóján kijelentette, Ukrajna liberális kettős állampolgársági politika elfogadását tervezi, de ebből kizárná az általa agresszornak minősített Oroszországot, továbbá korlátozná bizonyos tisztségek betöltését is kettős állampolgárok számára.

„Dolgozunk a (parlamenti) képviselőkkel a vonatkozó jogszabályi változtatásokon. Van viszont egy kivétel, ez az agresszor állam, amellyel szó sem lehet semmiféle kettős állampolgárságról. Azt tervezzük, hogy megengedjük a kettős állampolgárságot az európai uniós és más baráti országokkal” – mondta a miniszter, akit az MTI idéz.

„Van viszont még egy elem: ha valakinek több útlevele van, van-e joga parlamenti képviselőnek lenni? Lehet-e miniszter? Ez esetben más a politikai hozzáállás, így számos korlátozás lesz a visszaélések megakadályozására. Az ilyen tisztségekben egy ember csak egy országnak, Ukrajnának az állampolgára lehet” – szögezte le a miniszter. 

Tavaly Volodimir Zelenszkij ukrán elnök már benyújtott egy törvényjavaslatot a kettős állampolgárság lehetővé tételéről, ám ezt végül napirendre sem tűzte a parlament. A törvényhozás szakértői ugyanis arra a következtetésre jutottak, hogy az alkotmány módosítása nélkül, pusztán törvényi szinten ez a kérdés nem rendezhető – emlékeztetett az Ukrajinszka Pravda. A strana.ua ezzel kapcsolatban felidézi, a törvényjavaslat visszavonását több frakció is kezdeményezte. Némelyek a nemzeti érdekek feladását emlegették, mivel szerintük a törvény legalizálta volna a Donyec-medence megszállt területein és az elcsatolt Krímen kiadott orosz útleveleket (állampolgárságot).

Idén januárban egy újabb törvényjavaslat jelent meg a parlamentben. A dokumentum ugyanazt a megközelítést tükrözi, amelyet az RNBO mostani határozata is képvisel. (A törvényjavaslatról lásd keretes írásunkat!)

A magyar is potenciális ellenség?

Abban mindenki egyetért, hogy a kettős állampolgárság kérdésének rendezése, amennyiben sikerül keresztülvinni a kormányzati elképzelést, a kárpátaljai magyarokat is érzékenyen fogja érinteni. Ezzel kapcsolatban ismét megjelentek a sajtóban a korábbról ismert, „megnyugtatónak” szánt vélemények, melyek szerint a szóban forgó rendelkezések igazából nem a kárpátaljai magyarok ellen irányulnak, azokat az Oroszországgal vívott hibrid háború teszi szükségessé. Valójában semmi ok feltételezni, hogy a kijevi hatalom kizárólag az orosz befolyást igyekszik korlátozni.

A legutóbbi parlamenti választások és különösen a tavalyi önkormányzati választások azt mutatták, az ukrán kormányzat enyhén szólva sem maradéktalanul boldog, amiért a kárpátaljai magyarság olyan jól szervezett érdekvédelemmel rendelkező közösség, amely nem hagyja magát belerángatni ukrán érdekek mentén a helyi és országos politikai csatározásokba, kiáll a saját jogai, érdekei mellett. Azt sem veszik jó néven Kijevben, hogy Magyarország szoros kapcsolatokat ápol a kárpátaljai nemzetrésszel. Különösen, mivel a Kárpát-medencei nemzetrészek képviselői között egyetértés van a tekintetben, hogy a magyar közösségeket magyar pártoknak kell képviselniük, s ezért a budapesti kormány Kárpátalján is arra buzdított tavaly ősszel, hogy a magyarság szavazzon a magyar érdekvédelmi szervezetek jelöltjeire. A budapesti magatartás kiváltotta ukrán „ingerültség” eredménye, hogy két magyar kormánytisztviselőt kiutasítottak az országból, és a sajtóban is arról cikkeztek hosszasan, hogy Magyarország beavatkozik Ukrajna belügyeibe.

Ezek után nem csoda, ha az RNBO mostani rendelete egyértelművé teszi, hogy nemcsak az agresszor Oroszország a célpont, a kormánynak államközi párbeszédet kell kezdeményeznie minden érintett állammal – tehát Magyarországgal is – a többes állampolgárság szabályozásáról. A kettős állampolgárság kérdése a Porosenko-érában is felmerült a kétoldalú tárgyalásokon, s úgy tűnik, eztán ismét előkerülhet a megbeszéléseken, méghozzá olyan témaként, amely tovább bonyolítja a kétoldalú kapcsolatok rendezését.

Miután Magyarország továbbra sem ad ki a kettős állampolgárokra vonatkozó információkat, a nyilvántartásukra irányuló kijevi szándék egyelőre nem jelent totális fenyegetést és jogfosztást a kárpátaljai magyarokra nézve, bár kétségtelenül korlátozni fogja, megnehezíti részvételüket a közéletben. Sok múlhat azon, hogy az SZBU és az egyéb hatóságok milyen jogosítványokat kapnak a kettős állampolgárok kiszűrésére.

Úgy tűnik, ez a macska-egér játék a hatalom és a magyar kisebbség között nem fog megszűnni mindaddig, amíg az ukrán kormány el nem fogadja, hogy a kárpátaljai magyarok nem jelentenek nemzetbiztonsági kockázatot, ugyanakkor nem hajlandók tétlenül beletörődni az asszimilálásukra és jogaik korlátozására irányuló törekvésekbe. Reméljük, hogy Kijevben mielőbb felülkerekedik a józan ész.

(ntk)

Kettős állampolgárság: Börtönnel és bírsággal szabályoznák

Idén januárban nyújtották be a Legfelső Tanácsnak a 4060. számú törvényjavaslatot, amely az Ukrajna egyes törvényeinek módosításáról az ukrán állampolgárok külföldi állampolgársága (alattvalósága) törvényi biztosításáról címet kapta szerzőitől.

A szerzők, a Nép Szolgája parlamenti képviselői egyebek mellett azt javasolják, hogy mindenkinek, aki más állampolgárságra tett szert, vagy lemondott arról, kötelező legyen egy hónapon belül nyilatkozni erről az állampolgárság nyilvántartásával megbízott hatóságnak.

Az állami vagy önkormányzati tisztségre pályázókat is nyilatkozattételre köteleznék. Azoknak, akik rendelkeznek más állampolgársággal, megválasztásuk esetén – még hivatalba lépésük előtt – nyilatkozniuk kellene a más ország állampolgárságáról való lemondásról. Akikről bebizonyosodik, hogy megtévesztették a hatóságokat, azaz nem vallották be többes állampolgárságukat, megfosztanák mandátumuktól, és felelősségre vonhatnák.

Bevezetnék a kettős állampolgárok nyilvántartását. Sőt, azokat is nyilvántartanák, akik lemondtak más állampolgárságukról.

„Ha Ukrajna állampolgárai Ukrajna vonatkozásában agresszornak nyilvánított állam (alattvalói) állampolgárságával rendelkeznek, választói jogaik gyakorlásának tiltása van előirányozva. Ez a tilalom mindaddig érvényes, amíg az adott állam agresszori státusza meg nem szűnik, vagy a polgárok meg nem szüntetik ezen állam állampolgárságát” – olvasható a törvényjavaslathoz benyújtott indoklásban.

Vagyis az orosz állampolgársággal rendelkezőket megfosztanák szavazati joguktól, valamint attól a joguktól is, hogy induljanak az önkormányzati vagy parlamenti választásokon, s képviselői mandátumot szerezzenek. A már megválasztott képviselőket megfoszthatnák mandátumuktól, ha kiderül róluk, hogy az agresszor állam polgárai.

Ily módon a szóban forgó törvényjavaslat gyakorlatilag teljesen megtiltaná a kettős állampolgárok számára közfeladatok ellátását, állami tisztségek betöltését. A kevés számú pozitívum egyike, hogy a jogszabály elfogadása esetén más ország állampolgárságának felvétele nem eredményezné automatikusan az ukrán elvesztését.

Az ugyancsak a közelmúltban benyújtott 4641. számú törvényjavaslat a Büntető törvénykönyv módosítását indítványozza. A törvényalkotók kettőtől öt évig terjedő szabadságvesztést javasolnak kiróni azokra az ukránokra, akik eltitkolják, hogy rendelkeznek az agresszor ország állampolgárságával.

Emellett a 4642. számú törvényjavaslat az Adminisztratív jogsértési törvénykönyv módosítását irányozza elő. A javaslat benyújtói 340 ezertől 510 ezer hrivnyáig terjedő bírságot rónának ki hamis információk megadásáért a más állampolgárságról tett nyilatkozatban vagy a nyilatkozattétel határidejének elmulasztásáért.

(hk)