Az egykori Oroszlán Szálló szerepe Beregszász történetében

2021. március 22., 13:17 , 1049. szám

Mikor egykori lakhelyünk vagy éppen kedvenc szabadidős tevékenységünk színhelyének falai mellett haladunk el, sokszor eszünkbe juthat, mi lenne, ha az adott épület el tudná mesélni azokat a történeteket, amelyeket megéltünk benne. Megannyi dolgot mondana örömről, bánatról, barátságról, gyászról, szerelemről és magáról az emberről. Persze, tudjuk, hogy a kötőanyagok, a kövek és a téglák nem tudnak beszélni, azonban valamilyen módon mégis tudnak kommunikálni a mindenkor emberével. Ahhoz, hogy meglássuk és meghalljuk, mit is akar mondani egy építmény, magunkra kell vennünk a történelmi vizsgálódás szemüvegét és hallókészülékét.

Az egykori Arany Oroszlán Szálló ma a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház épülete Beregszász központi részén, a város legforgalmasabb közlekedési csomópontja mellett található. Az 1654-ben első ízben említett, akkor szállóként működő épület nagyon sok történelmi esemény színhelyéül szolgált.

Az épület fontos szerepet töltött be a II. Rákóczi Ferenc által vezetett szabadságharc (1703–1711) helyi eseményeiben. Maga Kazinczy Ferenc is megszállt itt – erről az épület falán díszelgő emléktábla is tanúskodik, amelyen az esemény dátuma mellett a költő egyik híres és mai napig érvényes rövid, de annál velősebb és sokatmondó mondata olvasható: „Mindig értékesebbnek tartottam a veszélyes szabadságot a nyugodt szolgaságnál.” „Itt szállt meg
1800. augusztus 20–23-án KAZINCZY FERENC híres magyar író, költő, nyelvújító.”

1841. március 5-én alakult meg a Beregmegyei Kaszinó, amelynek elsőként az Oroszlán Szálló emeleti sarokszobája és a mellette lévő helyisége adott otthont. A kaszinó kezdetben egyesületként működött, s a következőképpen határozták meg önmagukat: „A Casino díszesebb társalkodásra szánt egyesület, s tagja csak az lehet, ki nemes magaviseletéről ismeretes, ha illendő ruházatban jelenik meg, s a többi tagokkal egyformán minden rendszabálynak magát aláveti.” Az alapszabályzatnak ebből a részletéből kiderült, hogy jócskán adtak akkoriban is a formaságokra. Az is alapszabályzati követelmény volt továbbá, hogy kutyával és feltett kalappal nem szabad volt a helyiségbe lépni.

Az Oroszlán Szállónak nemcsak Kazinczy Ferenc volt az egyetlen híres vendége, Petőfi Sándor is megszállt az épületben 1847. július 12-én éjjel. A költő 1847 nyarán indult szerelméhez, Szendrey Júliához. Útközben többek között Beregszászban is eltöltött egy kevés időt. Élményeit barátjának, Kerényi Frigyesnek címzett leveleiben rögzítette, s ekképpen fogalmazott a városról: „Munkácstól egy jó etetés Beregszász. Közönséges mezőváros, van benne gót templom, megyeháza és magyar kocsmáros.” Az itt töltött idő alatt a költészet mú­zsája által ihletetten írta Petőfi Sándor a Meleg dél van című versét. A költő a várost 1847. július 13-án hagyta el, amelynek körülményeit megörökítette a XIV. útilevelében: „Folyó hó 13-án indultam Beregszászból oly rossz lovakon, amilyeneken még nem jártam idei utamban. Hajam fölmeredt a borzalomtól, mikor e szerencsétlen gebéket megpillantám, de válogatnom nem lehetett, mert dolog ideje lévén az egész városban nem kaptam más lovakat. Kétségbeesve ültem a szekérre, az igaz, hogy szeptemberben esküszöm, de azt hittem, hogy akkorára ide nem érek az élő csontvázakon. Hanem, barátom, a kétségbeesés csakúgy csal, mint a remény. E rossz csikók úgy idetettek egy nap alatt Szatmárba, hogy szénán-zabon telelt arisztokratikus lovaknak is becsületére vált volna. Bizony-bizony mondom tinéktek, ne ítéljetek a külszínről, mert történni fog, hogy nem lesz igazságtok. Badaló mellett, Bereg és Szatmár megye között jöttem át a Tiszán, a szép Tiszán. Úgy szeretem e folyót!” Petőfi Sándor a városban eltöltött idejének emlékére 1987. november 28-án emléktáblát állítottak, amelyet Ortutay Zsuzsa és Horváth Anna készített.

1945 után ebben az épületben működött a járási könyvtár és kultúrház. Az épületben jött létre a város kulturális életének központja. A Beregszászi Népszínház 1952-ben itt mutatta be Dunajevszkij Szabad szél című operettjét.

Napjainkban az egykori Oroszlán Szálló ad otthont a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színháznak, amely a kárpátaljai magyarok színháza, és a Fedák Sári-központnak, amelyet 2020. október 18-án adtak át. A központ létrehozását Magyarország Kormánya támogatta a Kárpátaljai Magyar Főiskoláért Jótékonysági Alapítvány közreműködésével.

 K. B.