Az egykori Oroszlán Szálló szerepe Beregszász történetében
Mikor egykori lakhelyünk vagy éppen kedvenc szabadidős tevékenységünk színhelyének falai mellett haladunk el, sokszor eszünkbe juthat, mi lenne, ha az adott épület el tudná mesélni azokat a történeteket, amelyeket megéltünk benne. Megannyi dolgot mondana örömről, bánatról, barátságról, gyászról, szerelemről és magáról az emberről. Persze, tudjuk, hogy a kötőanyagok, a kövek és a téglák nem tudnak beszélni, azonban valamilyen módon mégis tudnak kommunikálni a mindenkor emberével. Ahhoz, hogy meglássuk és meghalljuk, mit is akar mondani egy építmény, magunkra kell vennünk a történelmi vizsgálódás szemüvegét és hallókészülékét.
Az egykori Arany Oroszlán Szálló ma a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház épülete Beregszász központi részén, a város legforgalmasabb közlekedési csomópontja mellett található. Az 1654-ben első ízben említett, akkor szállóként működő épület nagyon sok történelmi esemény színhelyéül szolgált.
Az épület fontos szerepet töltött be a II. Rákóczi Ferenc által vezetett szabadságharc (1703–1711) helyi eseményeiben. Maga Kazinczy Ferenc is megszállt itt – erről az épület falán díszelgő emléktábla is tanúskodik, amelyen az esemény dátuma mellett a költő egyik híres és mai napig érvényes rövid, de annál velősebb és sokatmondó mondata olvasható: „Mindig értékesebbnek tartottam a veszélyes szabadságot a nyugodt szolgaságnál.” „Itt szállt meg
1800. augusztus 20–23-án KAZINCZY FERENC híres magyar író, költő, nyelvújító.”
1841. március 5-én alakult meg a Beregmegyei Kaszinó, amelynek elsőként az Oroszlán Szálló emeleti sarokszobája és a mellette lévő helyisége adott otthont. A kaszinó kezdetben egyesületként működött, s a következőképpen határozták meg önmagukat: „A Casino díszesebb társalkodásra szánt egyesület, s tagja csak az lehet, ki nemes magaviseletéről ismeretes, ha illendő ruházatban jelenik meg, s a többi tagokkal egyformán minden rendszabálynak magát aláveti.” Az alapszabályzatnak ebből a részletéből kiderült, hogy jócskán adtak akkoriban is a formaságokra. Az is alapszabályzati követelmény volt továbbá, hogy kutyával és feltett kalappal nem szabad volt a helyiségbe lépni.
Az Oroszlán Szállónak nemcsak Kazinczy Ferenc volt az egyetlen híres vendége, Petőfi Sándor is megszállt az épületben 1847. július 12-én éjjel. A költő 1847 nyarán indult szerelméhez, Szendrey Júliához. Útközben többek között Beregszászban is eltöltött egy kevés időt. Élményeit barátjának, Kerényi Frigyesnek címzett leveleiben rögzítette, s ekképpen fogalmazott a városról: „Munkácstól egy jó etetés Beregszász. Közönséges mezőváros, van benne gót templom, megyeháza és magyar kocsmáros.” Az itt töltött idő alatt a költészet múzsája által ihletetten írta Petőfi Sándor a Meleg dél van című versét. A költő a várost 1847. július 13-án hagyta el, amelynek körülményeit megörökítette a XIV. útilevelében: „Folyó hó 13-án indultam Beregszászból oly rossz lovakon, amilyeneken még nem jártam idei utamban. Hajam fölmeredt a borzalomtól, mikor e szerencsétlen gebéket megpillantám, de válogatnom nem lehetett, mert dolog ideje lévén az egész városban nem kaptam más lovakat. Kétségbeesve ültem a szekérre, az igaz, hogy szeptemberben esküszöm, de azt hittem, hogy akkorára ide nem érek az élő csontvázakon. Hanem, barátom, a kétségbeesés csakúgy csal, mint a remény. E rossz csikók úgy idetettek egy nap alatt Szatmárba, hogy szénán-zabon telelt arisztokratikus lovaknak is becsületére vált volna. Bizony-bizony mondom tinéktek, ne ítéljetek a külszínről, mert történni fog, hogy nem lesz igazságtok. Badaló mellett, Bereg és Szatmár megye között jöttem át a Tiszán, a szép Tiszán. Úgy szeretem e folyót!” Petőfi Sándor a városban eltöltött idejének emlékére 1987. november 28-án emléktáblát állítottak, amelyet Ortutay Zsuzsa és Horváth Anna készített.
1945 után ebben az épületben működött a járási könyvtár és kultúrház. Az épületben jött létre a város kulturális életének központja. A Beregszászi Népszínház 1952-ben itt mutatta be Dunajevszkij Szabad szél című operettjét.
Napjainkban az egykori Oroszlán Szálló ad otthont a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színháznak, amely a kárpátaljai magyarok színháza, és a Fedák Sári-központnak, amelyet 2020. október 18-án adtak át. A központ létrehozását Magyarország Kormánya támogatta a Kárpátaljai Magyar Főiskoláért Jótékonysági Alapítvány közreműködésével.
K. B.