Felmérés: mire lenne elég Zelenszkij választási győzelme?

Ismét eljött az ideje, hogy megismerkedjünk a friss közvélemény-kutatási adatokkal, és megpróbáljuk kiókumlálni, mit üzennek nekünk a számok.

Megállt a „szolgák” zuhanása?

Ha a közeljövőben tartanák a parlamenti választásokat Ukrajnában, a választók legnagyobb számban a Nép Szolgája pártot támogatnák, de az továbbra sem képes elszakadni üldözőitől – derül ki a Razumkov Központ legfrissebb, március 5–9. között végzett felméréséből, melyet az Ukrajinszka Pravda ismertetett.

A kormánypártra valamennyi megkérdezett 18%-a adná a voksát, míg a biztos szavazók körében, akik eldöntötték már, hogy kire adják a szavazatukat, 26,5%-os a Volodimir Zelenszkij mögött álló politikai erő támogatottsága. Petro Porosenko exelnök pártjára, az Európai Szolidaritásra (JSZ) a megkérdezettek 13%-a, illetve 20%-a szavazna, az „oroszbarát” Ellenzéki Platform – Az Életért (OPZZS) párt 13%-os, illetve 18%-os eredményre számíthatna, míg a Julija Timosenko vezette Haza a voksok 7%-át, illetve 9%-át szerezné meg.

A kisebb pártok jelenlegi támogatottsága nem sok reménnyel kecsegtet, ami a parlamentbe jutásukat illeti, de azért szenteljünk nekik is egy mondatot: Erő és Becsület – 4% és 5%, Hang – 3% és 3%, Szabadság – 2,5% és 3%, Hrojszman Ukrajnai Stratégiája – 2% és 3%, Oleh Ljasko Radikális Pártja – 2% és 2%, Sarij Pártja – 1% és 2%, Polgári Álláspont –1% és 1%, Ellenzéki Blokk – 1% és 1%, UDAR – 1% és 1%.

Az elemzők rámutatnak, nem ez az első felmérés, amely Petro Porosenko pártját hozza ki másodiknak a rangsorban. Bár a JSZ előnye a harmadik OPZZS-vel szemben mindössze 2%, azaz a mérési hibahatáron belül van, mégiscsak számottevő az előretörése a tavalyi erőviszonyokhoz képest.

Az elnök és kihívói

A „szolgákéhoz” hasonlóan Volodimir Zelenszkij pozíciói is javultak valamelyest. Amennyiben a közeljövőben tartanák az elnökválasztást Ukrajnában, az első fordulóban a legtöbb szavazatot (27%) a hivatalban lévő elnök szerezné a biztos szavazók körében, akik már tudják, hogy kire adják a voksukat. A megkérdezettek 20%-a tervezi, hogy Petro Porosenkóra, a JSZ parlamenti képviselőjére adja a voksát. Jurij Bojko, az OPZZS társelnöke a szavazatok 17%-át szerezné meg, Julija Timosenko, a Haza frontembere 10% körüli eredményre számíthatna.

A további sorrend: Ihor Szmesko, az Erő és Becsület párt elnöke – 6%, Volodimir Hrojszman volt miniszterelnök – 3%, Ruszlan Kosulinszkij, a Szabadság párt titkárságának vezetője – 3%, Oleh Ljasko, a nevét viselő Radikális Párt első embere – 2%, Dmitro Razumkov, a Legfelső Tanács elnöke – 2%, Anatolij Hricenko, a Polgári Álláspont párt elnöke – 2%, Olekszandr Vilkul, az Ellenzéki Blokk képviseletében – 1%, Vitalij Klicsko, Kijev polgármestere – 1%.

Mint látható, az elnökjelöltek támogatottsága egybecseng a választói pártpreferenciákkal, amennyiben Zelenszkij első számú kihívója Petro Porosenko.

Zelenszkij mindenkit legyőzne

A Razumkov Központ azt is megvizsgálta, mire számíthatunk az elnökválasztás második fordulójában. A megkérdezetteknek sorra el kellett dönteniük, ki nyerné szerintük a választásokat, ha Zelenszkij ellenfele a második fordulóban Jurij Bojko, az OPZZS társelnöke, vagyis az első számú „oroszbarát” jelölt lenne; vagy Petro Porosenko exelnök, a nemzeti-nacionalista ellenzék csúcsjelöltje; esetleg Dmitro Razumkov, a Legfelső Tanács elnöke, akiről a Volodimir Zelenszkijjel kibontakozó állítólagos ellentétei miatt feltételezi a sajtó, hogy a jövőben önálló politikai szereplővé válhat.

A megkérdezettek válaszaiból kitűnik, hogy bármelyik legyen is a szóban forgó három politikus közül a kabarészínészből lett államfő ellenfele az elnökválasztás második fordulójában, a nemzet „Zé!”-je kerülne ki győztesen a párviadalból. Érdekes, hogy az elnökjelölti mezőnyben újoncnak számító Razumkov a második fordulóba jutva Porosenkóval és Bojkóval szemben is győzni tudna. Míg Porosenko jelen állás szerint egyedül Bojkót lenne képes legyőzni a vizsgált négyesből.

Sokat elmond azért a felmérés megbízhatóságáról, hogy bármelyik második fordulós jelöltpárról kérdezték is a válaszadókat, több mint 50%-uk jelezte, hogy nem menne el szavazni, ha azok ketten kerülnének a második fordulóba, illetve ha mégis, nem tudta eldönteni, melyikükre adná a voksát.

Az ukrajnai közvéleménykutatókat minősíti, hogy több mint egy hónappal a három legnépszerűbb ellenzéki televíziós hírcsatorna betiltása után még mindig nem jelent meg értékelhető felmérés az ellenzéki média „lefejezésének” hatásáról a jelentősebb politikai szereplőkre.

Az új Zelenszkij

Bármit mutassanak is a számok, nem változtatnak azon, hogy napjainkban az ukrán politikai életet alapvetően két folyamat határozza meg: szinte valamennyi politikai erő egységbe tömörül az OPZZS-vel szemben, ezen a nemzeti táboron belül viszont késhegyre menő küzdelem figyelhető meg az elnök és Porosenko, illetve pártjaik között.

Volodimir Zelenszkij nyilvánvalóan Petro Porosenko babérjaira (és szavazóira) tör, igyekszik az első számú nemzetvezetőként mutatkozni „népe” előtt. Az új elnöki arculat érdekében még arra is hajlandó, hogy csupasz felsőtesttel mutatkozzék a fotósok előtt, amikor a közelmúltban beadták neki a koronavírus elleni oltást, holott bizonyára elég lett volna feltűrnie az ingujját. Az Ukrajinszka Pravda szakértője hívta fel rá a figyelmet, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök alkalmazta korábban előszeretettel ezt az arculatépítő fogást. Nem biztos azonban, hogy a választók hitelesnek találják „Zé!” alakítását ebben az új, macsós szerepben.

Porosenko és Zelenszkij egy csapat?

A lényeg azonban az, hogy hiába célozta meg az elnök Porosenko választóit, ez egyelőre nem mutatkozik meg a JSZ támogatottságán. Márpedig, ha nem változnak számottevően az erőviszonyok, s a vezető pártok a jelenlegi támogatottsággal vágnak neki a parlamenti választásoknak, mindenképpen koalíciós kormány alakul Ukrajnában.

A koalícióalakításnak alapvetően három lehetséges forgatókönyve képzelhető el, kettőt azonban nagy valószínűséggel kizárhatunk. Így nem valószínű, hogy a JSZ az OPZZS-vel alakítson kormányt (Bandera Zsukovval, az OUN–UPA tisztelői a szovjet múlt híveivel aligha férnek meg). Azt viszont az Egyesült Államok nem nézné jó szemmel, ha a „szolgák” állnának össze az OPZZS-vel. Maradna a harmadik lehetőség, s Porosenko és Zelenszkij a jelenlegi viták ellenére könnyen elhiheti, hogy egymásnak teremtette őket az Isten.

Porosenko titkos terve?

Csakhogy a strana.ua elemzése szerint a koalíciónak borsos ára volna: Porosenko magának követelné a miniszterelnöki széket, Zelenszkij elnök pedig nemigen mondhatna nemet, ha meg szándékozik őrizni a parlamenti többségét. Azt kérdik, miért elégedne meg Porosenko ezúttal a miniszterelnökséggel, ha már belekóstolt az elnöki hatalomba? Hát azért, mert az ország legelutasítottabb politikusaként esélye sincs megnyerni az elnökválasztást. A Rejting Csoport felmérése szerint még most, két évvel az elnökválasztás után is mindössze a választók 25%-a bízik benne, miközben 73%-a bizalmatlan iránta. Így nem marad más hátra számára, mint hogy a miniszterelnöki posztot megkaparintva igyekezzék visszaszerezni a hatalmat. Nem ő lenne az első az ukrán történelemben, aki a miniszterelnöki székből próbálná megnyirbálni az államfő hatalmát, s egyben növelni a sajátját. Jusson eszünkbe, hogy a kétezres években, az első Majdan után nem sokkal Julija Timosenkónak ez sikerült.

(zzz)