A kárpátaljai magyarság helyzete a Minority Intergroup ülésének fókuszában (frissítve)

A kárpátaljai magyar közösséget ért atrocitások és jogszűkítések álltak az Európai Parlament kisebbségekkel foglalkozó frakcióközi munkacsoportja (Minority Intergroup) március 25-i videotanácskozásának fókuszában. A nemzeti kisebbségek védelme alapvető feltétele kell, hogy legyen Ukrajna európai uniós csatlakozási törekvéseinek – húzta alá Bocskor Andrea és Gál Kinga, a Fidesz két európai parlamenti képviselője.

Az Ukrajnában élő kisebbségek, köztük a kárpátaljai magyarok jogai egyre súlyosabban sérülnek, a helyzet időről időre intenzívebbé válik, s fontos, hogy az európai döntéshozók első kézből tájékozódjanak a kárpátaljai eseményekről – hívta fel a figyelmet Gál Kinga, a munkacsoport társelnöke, aki felszólította Josep Borrellt, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselőjét: nyomatékosan hívja fel az ukrán hatóságok figyelmét arra, hogy a kisebbségekkel szembeni jogsértések nem egyeztethetők össze az uniós alapelvekkel, továbbá hátráltatják Ukrajna európai integrációs törekvéseit.

Bocskor Andrea kárpátaljai származású EP-képviselő aláhúzta: az, hogy hogyan bánik Ukrajna az országban élő kisebbségekkel, valós fokmérője annak, hogy milyen helyzetben van a demokrácia és az állami reformok. „A kárpátaljai magyar közösséget ért negatív fejleményeknek két aspektusa van: a 2014 óta egyre szűkülő jogi keretek, valamint a biztonsági környezet romlása, amely azt sugallja, hogy a kárpátaljai magyarok nincsenek biztonságban a saját szülőföldjükön” – hangsúlyozta.

Reményét fejezte ki annak kapcsán, hogy Josep Borrell kül- és biztonságpolitikai főképviselőnek, valamint Várhelyi Olivérnek, az Európai Bizottság szomszédság- és bővítéspolitikáért felelős biztosának „sikerül komolyabb eredményt elérniük az ukránokkal való bilaterális kapcsolataik során, és tudatosítani azt, hogy ez nem működhet úgy tovább, mint az előző bizottság idején”.

A munkacsoport megbeszélésén bemutatták a TV21 Ungvár stábja által készített, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola bázisán működő Lehoczky Tivadar Társadalomtudományi Kutatóközpont kutatásán alapuló, a 2019–2021 közötti időszakban a kárpátaljai magyarságot ért megnyilvánulásokat, jogszűkítéseket és megfélemlítő akciókat feldolgozó dokumentumfilm-előzetest.

Az ülésen részt vett Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke is, aki elmondta: sajnálatos az, hogy 2014 óta a kárpátaljai magyar közösség helyzete „egyre szomorúbb”, hiszen mára az 1996-ban az Alkotmányban rögzített kisebbségi jogok óriási csorbát szenvedtek. Felhívta a figyelmet arra, hogy bár Ukrajna is csatlakozott az 1990-es években aláírt és ratifikált, a nemzeti kisebbségek jogait védő nemzetközi szerződésekhez, a nyelvi kartához és a keretegyezményhez, azokra nem lehet ma hivatkozni. Ugyanakkor a Minority SafePack – Egymillió aláírás az európai sokszínűségért európai polgári kezdeményezés egyfajta „kapaszkodója lehet az európai nemzeti kisebbségeknek”, amit az Európai Bizottság elutasított, azonban „tovább kell küzdeni annak érdekében, hogy ez valamilyen formában megvalósuljon, ugyanis erre mindenképpen szükség van” – fogalmazott a kárpátaljai magyar politikus.

Rámutatott arra, hogy az ukrajnai magyarellenes gyűlöletkampány egyre nagyobb méreteket ölt. Az ukrán hatóságok több magyar vonatkozású jótékonysági alapítvány ellen folytatnak bűnvádi eljárást hazaárulás és szeparatizmus vádjával. A vádlottaknak Ukrajnában nincs jogukban szabadlábon védekezni.

„Nem fogjuk feladni, és tovább fogunk küzdeni, mint ahogyan tettük azt az elmúlt harminc évben a kárpátaljai magyarság megmaradásáért és fejlődéséért, hiszen célunk, hogy a kárpátaljai magyarok békében és biztonságban tudjanak élni és fejlődni szülőföldjükön!” – szögezte le a KMKSZ elnöke. 

CsA