A személygépkocsi rendőrségi átvizsgálásáról
„Minap, amikor késő este hazafelé tartottunk a családdal, megállítottak bennünket a rendőrök, átvizsgálták az autónkat, holott nem vétettem a közlekedési szabályok ellen, a jármű pedig vadonatúj, vagyis műszakilag is rendben van. A családomat is kiszállították. Képzelheti, mennyire megijedtek a gyerekek az út szélén állva a sötétben… Úgy tudom, hogy a rendőröknek többé nincs joguk kényük-kedvük szerint megállítani az autókat és átvizsgálni az utasok holmiját. Netán már megint változtak a törvények?”
– A kérdés megválaszolását érdemes a gépkocsi megállításánál kezdeni. Hogy miért? Mert a rendőr csak akkor vizsgálhatja át a törvényeknek megfelelően a gépkocsit a tulajdonos/járművezető jelenlétében, ha már az azt megelőző cselekmény, azaz a jármű megállítása is jogszerű volt a részéről. Más szóval, ha a személygépkocsi megállításának nincs törvényes alapja, az átvizsgálása sem lehet törvényes. A gépjárműnek a tulajdonos/járművezető távollétében történő átvizsgálására pedig eleve csak a Büntető törvénykönyv által megállapított rend szerint, bírósági végzés alapján kerülhet sor.
A nemzeti rendőrségről szóló törvény 35. cikkelye tartalmazza azon okok kimerítő listáját, amelyek felhatalmazzák a rend őreit a közlekedési eszköz megállítására.
A 35. cikkely 1. pontja szerint a rendőr a következő esetekben állíthatja meg a gépjárművet:
1. ha a járművezető megsérti a közlekedési szabályokat;
2. ha a gépjármű meghibásodásának nyilvánvaló jelei tapasztalhatók;
3. ha a rendőrnek információi vannak arról, hogy a gépjármű vezetője vagy utasai balesetben, adminisztratív jogsértésben (közigazgatási szabálysértésben) vagy bűncselekményben érintettek, avagy arról, hogy a gépjármű közlekedési baleset, közigazgatási szabálysértés vagy bűncselekmény tárgya, netán elkövetésük eszköze lehet;
4. ha a gépjárművet körözik;
5. ha a gépjármű vezetőjét vagy utasait ki kell kérdezni olyan baleset, adminisztratív jogsértés, esetleg bűncselekmény körülményeiről, amelyeknek a tanúi voltak vagy lehettek;
6. ha szükségessé válik a járművezető bevonása a közlekedésben résztvevők, rendőrök megsegítésébe vagy tanúként a közlekedési balesetek, adminisztratív szabálysértések jegyzőkönyveinek elkészítésébe;
7. ha az illetékes hatóság a forgalom korlátozásáról vagy leállításáról döntött;
8. ha a gépjármű rakományának rögzítése veszélyt jelent a többi közlekedőre;
9. ha a járművezető megsérti a gépjármű speciális fény- vagy hangjelző eszközeinek használatára vonatkozó rendet;
10. ha egy másik országban nyilvántartásba vett gépjármű megállítására azért kerül sor, hogy megállapítsák annak esetleges birtokba, használatba adását olyan személynek, aki nem azonos azzal, aki a járművet az országba behozta; vagy mert nem jelentették be a jármű vámtranzitját.
A 35. cikkely 2. pontja értelmében egyenesen kötelező megállítania a járművet a rendőrnek:
1. ha arra utaló információkkal rendelkezik a vámhatóságok révén, hogy a jármű tulajdonosa megsértette az ukrajnai vámszabályokat, nevezetesen: megsértette egy másik jármű személyes használatra történő ideiglenes behozatalának és/vagy vámtranzitban történő közlekedésének határidejét; az ilyen járművet üzleti célra és/vagy jövedelemszerzésre használta Ukrajnában; az ilyen járművet szétszerelte vagy birtokba, használatba adta, esetleg rendelkezésére bocsátotta olyan személynek, aki nem azonos azzal, aki a járművet behozta Ukrajnába; vagy nem helyezte a gépkocsit vámtranzitba;
2. ha a rendőr arra vonatkozó információval rendelkezik, hogy egy másik országban nyilvántartásban álló járművet a törvényes határidőn belül nem vettek nyilvántartásba Ukrajnában; vagy sérti az ideiglenes ukrajnai behozatal és/vagy a vámtranzitrendszerben történő közlekedés feltételeit; vagy Ukrajnában üzleti tevékenység és/vagy jövedelemszerzés céljára használták; vagy olyan személyek birtokába, használatába vagy rendelkezésére bocsátották, akik nem hoztak be ilyen járművet Ukrajnába; vagy nem jelentették be a vámtranzitját.
Hangsúlyozom, a rendőr a felsoroltakon kívül egyéb okból nem állíthatja meg a járművet, illetve minden esetben tájékoztatnia kell a járművezetőt a megállítás konkrét okáról, részletesen indokolva eljárását.
Ugyancsak A nemzeti rendőrségről szóló törvény (34. cikkely) szabályozza a jármű felszínes átvizsgálásának rendjét. Felszínes átvizsgáláson a hivatalos ukrán nyelv a vizuális átvizsgálást, szemrevételezést érti, amikor a rendőr maga nem ér az átvizsgálandó gépjárműhöz, hanem a közlekedési eszköz tulajdonosa/használója mutatja meg számára a gépkocsi tartalmát, a járműben található személyes holmikat.
A gépjármű átvizsgálásának lehetséges indokai:
• alaposan feltételezhető, hogy a gépjárműben törvénysértő vagy törvénytelenül fogva tartott személy tartózkodik;
• alaposan feltételezhető, hogy a gépjárműben olyan dolog található, amelynek tiltott a forgalma (például fegyver, kábítószer), vagy amely mások életét és egészségét veszélyeztetheti;
• alaposan feltételezhető, hogy a jármű törvénysértés elkövetésének tárgya volt, vagy olyan helyen található, ahol valószínű bűncselekmény elkövetése, és ezért megelőző célzattal ellenőrizni szükséges.
A felsoroltakon kívül egyéb esetben nem jogosult a rendőr átvizsgálni a járművet adminisztratív (közigazgatási) eljárás keretében.
A gépjármű felületes átvizsgálása a következőképpen történik: a rendőr szemrevételezi az utasteret, továbbá jogában áll követelni, hogy a járművezető/tulajdonos nyissa ki a csomagtartót vagy az utastér ajtaját.
Az átvizsgálás során a polgár köteles megmutatni a jármű tartalmát a rendőrnek. Szeretném hangsúlyozni, hogy ez kötelessége a jármű vezetőjének/tulajdonosának, nem joga. Amennyiben a polgár nem teljesíti a rendőr jogos követelését, azt rosszhiszemű engedetlenségnek minősíthetik a hatóságok.
Fontos, hogy az átvizsgálásról minden esetben jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek másolatát a járművezetőnek is meg kell kapnia. A jegyzőkönyvben rögzíteni szükséges egyebek mellett az átvizsgálás okát és eredményét. Az átvizsgálásra vonatkozó információkat az adminisztratív jogsértési jegyzőkönyvbe vagy az adminisztratív őrizetbe vételről készült jegyzőkönyvbe is bele lehet foglalni.
Korábban a közúti járőrök tevékenységét szabályozó hatósági utasítás értelmében a közlekedési rendőrnek csak abban az esetben állt jogában ellenőrizni a karosszéria és az autó nagyobb egységeinek a sorozatszámát (pl. a motorét), ha a jármű típusa, színe, ismertetőjegyei alapján körözés alatt álló gépkocsira hasonlított. Jelenleg ezt a kérdést nem szabályozza külön törvény vagy rendelkezés. A hatóságok azonban a Közúti Közlekedési Szabályok (ПДР) 2.4-es pontjának б) alpontjára hivatkoznak, amely kimondja, hogy a járművezetőnek lehetővé kell tennie a rendőr számára az egységek sorozatszámának és a jármű épségének (teljességének) ellenőrzését.
Nem győzőm hangsúlyozni, hogy a rendőr nem érintheti a gépkocsit, csupán szemrevételezheti azt.
Ahhoz, hogy a hatósági személy maga nyithassa fel a csomagtartót, büntetőeljárás keretében kiadott, a jármű átkutatását engedélyező bírósági végzést kell szereznie. Ilyenkor a jármű átkutatásához két tanúra is szüksége van a rendőrségnek. A jegyzőkönyvezés természetesen kötelező.
hk
