Termőföld: Törvénybe foglalnák a birtokegyesítést

2021. április 28., 17:09 , 1055. szám

Sokszor hittük már az elmúlt 30 év során, hogy végre megoldódik a földkérdés, és azok, akik a mezőgazdaságból akarnak megélni, végre nyugodtan gazdálkodhatnak, rendelkezhetnek a termőfölddel. Úgy tűnik, ismét tévedtünk, felmerült a lehetőség, hogy újra a feje tetejére állítják a birtokviszonyokat, elsősorban a kolhozok és szovhozok felosztott földrészlegeinek összevonásával – derül ki a strana.ua írásából.

A kormány jót akar

A kormányzat azt állítja, nemhogy korlátoznák, hanem éppenséggel gyarapítani szándékoznak a polgárok jogait, lehetőségeit.

Lehetőséget kell biztosítani arra, hogy az emberek ne csak a speciális rendeltetésű földterületeken folytathassanak egyéni gazdálkodást, hanem minden mezőgazdasági rendeltetésű és a nem mezőgazdasági rendeltetésű földterületeken is – jelentette ki Vaszil Mokan parlamenti képviselő, aki egyben az elnök megbízottja a Legfelső Tanácsban.

A jogszabálytervezet ezen túlmenően is a gazdálkodók érdekeit látszik szolgálni. Indoklása szerint a privatizáció során 6,9 millió személy jutott közel 28 millió hektár földhöz. A földrészlegek átlagos mérete 4 hektár, vagyis hatalmas földterületek aprózódtak el. A kialakult helyzet nem váltotta be a privatizációhoz fűzött reményeket, a falu újjászületése elmaradt.

„A mezőgazdasági földterületek felparcellázásának következménye, hogy a tulajdonosok képtelenek kompenzálni a modern mezőgazdasági technológiák alkalmazásából, a vegyi anyagok, új mezőgazdasági berendezések stb. beszerzéséből adódó ráfordításokat” – áll a törvénytervezet indoklásában. Vagyis az eredményes gazdálkodáshoz a birtokok méretét a „gazdaságilag indokolt szintig” kell növelni.

Ugyanakkor sokan azok közül, akik a rendszerváltás után parcellához jutottak, nem munkálják meg a földjüket. Vagyis jogos az igény, hogy lehetőség legyen ezeket a megműveletlen földrészlegeket a „működő”, azaz megművelt földterületekhez, birtokokhoz csatolni.

A birtokméret növelésének további célja a kormány szerint, hogy vonzóvá tegyék a gazdaságokat a befektetők számára. Azt állítják, a potenciális befektetők nem tudnak mihez kezdeni az apró parcellákkal, amelyek tulajdonosai önállóan döntenek arról, hogy mihez kezdenek a földjükkel. Egyben megoldást javasolnak arra is, hogy lehetőség legyen a nagyobb, összefüggő birtoktesteket megbontó apró parcellák kiváltására.

Több a kérdés, mint a válasz

A kormány április 21-i ülésén hagyta jóvá a földkérdést szabályozó hatályos törvényeket módosítani hivatott javaslatát. Most a parlamenten a sor, hogy megvitassa és elfogadja az indítványt. Ahogyan az mifelénk lenni szokott, egyelőre senki sem vette a fáradtságot, hogy érdemben tájékoztassa a közvéleményt a tervezett változásokról és azok várható hatásáról, így azután mindjárt a legkülönfélébb híresztelések kaptak szárnyra. Az egyik szerint, ha nem sikerül megállapodni a szomszédos telkek tulajdonosaival a földjük kivásárlásáról vagy cseréjéről, az összevonást kezdeményezőnek lehetősége lenne a bírósághoz fordulni, kérve a földrészlegek „konszolidálását”. Egyelőre azonban nem egyértelmű, milyen mechanizmus alapján állapítanák meg az „összevonandó” földrészlegek értékét, s mi rá a garancia, hogy az megfelel majd a piaci árnak? Mi a biztosíték rá, hogy ha a bíróság elrendeli az összevonandó földrészleg cseréjét egy másikra, a „csereföld” nem bizonyul értéktelennek?

A birtokösszevonás nemcsak spontán menne végbe, az illetékes állami hatóságok regionális terveket dolgoznának ki a földek „konszolidálására”. De ki képviselné ebben a folyamatban a gazdák, a kistérségek érdekeit az állammal szemben?

Sokakat az is aggaszt, hogy a törvény a földösszevonással kapcsolatos kérdéseket a bíróság hatáskörébe utalná. Vajon abban az esetben is pusztán gazdasági szempontok érvényesülnek majd, ha a helyi gazda a városi ATO-s veterán birtokában lévő földrészlegre tart igényt?

Mint látható, egyelőre több a kérdés, mint a válasz.

Mi lesz a két hektárral?

A tervezet egyebek mellett azt a jelenlegi normát is módosítaná, amely előírja, hogy a polgárok privatizálhatnak legfeljebb két hektár földet egyéni gazdaság alapítására. Ez az a bizonyos két hektár, amelyet a törvény szerint minden ukránnak, akár vidéki, akár városi lakos, joga van privatizálni. Úgy tudni, a szóban forgó törvényjavaslat elfogadásától függetlenül a két hektár továbbra is járna mindenkinek, hiszen ezt a normát tartalmazza a Földtörvénykönyv is. (Más kérdés, hogy a legtöbb régióban már alig maradt kiosztható föld.) Az új jogszabály elfogadása azonban egyfajta csapdahelyzetet teremthet: a polgárnak továbbra is járna a legfeljebb két hektár föld, nem maradna azonban törvény, amely feljogosítaná a tulajdonost, hogy egyéni gazdaságot létesítsen azon a földön. Ha viszont nem létesíthet gazdaságot, az ilyen földet ki lehetne váltani, s egy „hatékonyabban” gazdálkodó birtokához csatolni.

Azt beszélik

Egyesek szerint az egész „felhajtás” valójában arra vezethető vissza, hogy az apró parcellák nem érdekesek a külföldi földfelvásárlók számára. A földrészlegek egyesítése tehát valójában a kiárusításuk előkészítését jelentené.

A földtulajdonosok és jogászok egy része attól tart, a javasolt birtokegyesítési mechanizmust arra használhatnák fel, hogy megfosszák a kisembereket a földjüktől.

„Lényegében elkezdődik az emberek földtől való megfosztásának folyamata, többek között a kezes bíróságok útján. A tervezet úgy van megírva, hogy még akkor is, ha valakinek felajánlják a megállapodást, hogy engedje át a részlegét »szépszerével«, nem biztos, hogy megfelelő összeget kap az eladásáért, vagy megfelelő cserét biztosítanak (ilyen mechanizmus is szerepel a tervezetben)” – mutat rá Rosztiszlav Kravec, a Kravec és társai ügyvédi iroda vezetője.

Egyébként a szakértők semmi kivetnivalót nem látnak a kormány szándékában, hogy a birtokméret növelésével, a használaton kívüli földek művelésbe vonásával fokozza az ukrán mezőgazdaság versenyképességét és lakosságmegtartó erejét. A probléma csupán az, mutatnak rá, hogy a szóban forgó törvénymódosítás által felvázolt rendszer rengeteg lehetőséget kínál a korrupcióra, amelyet még senki nem számolt fel Ukrajnában, az emberek pedig egyelőre nem látják a biztosítékokat, amelyek kizárnák a visszaéléseket.

(zzz)