Zelenszkij szerint akarniuk kell ukránná lenni a magyaroknak

Hivatalba lépése második évfordulójára időzítve tartott nagyszabású sajtótájékoztatót minap Volodimir Zelenszkij elnök. Sokan úgy tekintettek erre az eseményre, mint amolyan évértékelőre. Valójában az államfő többet beszélt a jövőről, mint a múltról, mintha még mindig tartana a választási kampány. Oligarcháktól és háborútól mentes országot ígért, ahol mindenki egyenlő a törvény előtt – kivéve persze magukat az oligarchákat.

Az ukrán álom

Az eseményre az Antonov gyár egyik hatalmas üzemcsarnokában került sor, ahol hosszú idő után az első állami megrendelésként három repülőgép összeszerelése kezdődött meg az ukrán hadsereg számára. Az Ukrajna újjászületését és felemelkedését szimbolizálni hivatott helyszín azonban a repülőgépek szárnyatlan torzóival a háttérben – állítólag ott volt köztük az ukrán óriásrepülő, a Mrija (Álom) egy befejezetlen példánya is – a nagyságról szövögetett álmok helyett inkább az ország válságos állapotát illusztrálta.

Megint problémák adódtak a sajtóval. Egyrészt azért, mert állítólag nem mindenkit akkreditáltak az eseményre, aki ott szeretett volna lenni. Másrészt sokaknak a jelenlévők közül sem adatott meg a lehetőség, hogy kérdést intézzenek az államfőhöz. Akik mégis szót kaptak, láthatóan nem izzasztották meg különösebben Zelenszkijt. Néha egyenesen az lehetett a néző benyomása, mintha bizonyos kérdéseket kimondottan azért tennének fel, hogy az elnök kifejthesse a véleményét a számára fontos témákról.

Kijev aggódik a Nyugat esetleges árulása miatt

A legtöbbet talán a kelet-ukrajnai konfliktus rendezéséről beszélt az elnök közvetve és közvetlenül, bár sikerekről – érthetően – nemigen tudott beszámolni. Elemzők szerint évek óta nem fordult elő, hogy az ukrán államfő nagyhatalmakat bíráljon (Oroszország kivételével természetesen), most viszont mindjárt hármat, az Egyesült Államok mellett Németországot és Franciaországot is kiosztotta Zelenszkij az Ukrajnát elkerülő Északi Áramlat–2 gázvezeték építésével összefüggő magatartásuk miatt. Bár Kijev folyamatosan hangoztatja, hogy bírja a nagyhatalmak támogatását, ami a kelet-ukrajnai konfliktust és általában az Oroszországgal való szembenállást illeti, Zelenszkij most mégis Franciaország és Németország szemére vetette, hogy gyengült az EU meghatározó államainak szilárd kiállása Moszkvával szemben, ami pedig az Egyesült Államokat illeti, egyenesen kijelentette, hogy a lemondás a szankciókról a vezeték építőivel szemben a vereséget jelentheti az USA és személyesen Joe Biden elnök számára is. Miután hasonló tartalmú kijelentést utóbb az ukrán külügy részéről is hallhattunk, feltételezhetjük, hogy Zelenszkijből nem az indulatok beszéltek, hanem a hivatalos ukrán álláspontot fogalmazta meg. Jól érzékelhető volt az ukrán aggodalom, hogy valami „nagyon komolyért” cserébe az Egyesült Államok esetleg feláldozhatja az ukrán érdekeket, eltörölheti a gázvezeték építőivel szembeni szankciókat.

Találkozni Putyinnal

Ugyancsak feltűnő volt, hogy bár az elnök sokat beszélt a Donyec-medencei rendezésről, konkrétumok alig hangzottak el. Úgy tűnt, hogy Zelenszkij a Putyinnal való személyes találkozóra összpontosít, mintha ettől remélnék Kijevben az áttörést a kelet-ukrajnai helyzetről folytatott, de reménytelenül megrekedt tárgyalásokon. Csakhogy, mutatnak rá szakértők, még körvonalaiban sem ismertek olyan ukrán elképzelések, amelyekről a két ország elnöke leülhetne tárgyalni. Némelyek szerint ezért Zelenszkij a Putyinnal való találkozót saját hazai támogatottságának növelésére igyekezne felhasználni. Emlékeztetnek, hogy amikor legutóbb Párizsban tárgyalóasztalhoz ültek, Ukrajnában nőtt Zelenszkij népszerűsége. Kétséges azonban, hogy Putyin belemenne egy olyan találkozóba, amelyen nem mutatkozik esély az előrelépésre, pusztán azért, hogy megtámogassa az ukrán elnök népszerűségét.

Népszavazás a Donyec-medencéről?

Volt még egy váratlan momentuma a sajtótájékoztatónak: Zelenszkij kijelentette, hogy kész népszavazásra bocsátani a Donyec-medencei rendezésre vonatkozó elképzeléseket. Persze csak az esetben, ha nem sikerül megvalósítani az A tervet, vagyis azt, amelyet jelenleg igyekszik kivitelezni az ukrán kormányzat: az elszakított területek reintegrációja a jelenlegi keretek között, amelyeken a normandiai négyeket – esetleg az USA bevonásával ötöket –, illetve a minszki megállapodást kell értenünk (bár az utóbbiról alig esett szó a sajtótájékoztatón).

Megjegyzendő, hogy az A terv végrehajtására Zelenszkij tavaly egy évet adott magának és a kormányzatnak. Most úgy tűnik, a koronavírus-járvány miatt jócskán kitolják ezt a határidőt.

Az oligarchátlanításról

Sok szó esett a sajtótájékoztatón az oligarchákról is. Az elnök bejelentette, hogy rövidesen közzéteszik az oligarchákról szóló törvényjavaslatot. Ezzel kapcsolatban felsorolta azt a három kritériumot, amelyek alapján egy ukrán üzletembert oligarchának minősítenének. Így amellett, hogy mekkorák az adott személy aktívumai, figyelembe vennék, hogy ilyen vagy olyan formában befolyásolja-e a médiát (például van-e saját tévécsatornája), illetve folytat-e politikai tevékenységet, hat-e köztisztviselőkre, miniszterekre. Aki mind a három kritérium alapján érintettnek bizonyul, az felkerül az oligarchák listájára.

Zelenszkij szerint meg szándékoznak fosztani az oligarchákat politikai befolyásuktól. Az elnök helyenként nem egyértelmű magyarázata szerint az oligarcháknak nyilvánított üzletembereknek számítaniuk kell jogaik korlátozására, sőt aktívumaikat érintő szankciókat is kilátásba helyezett.

Az elnök szerint akarnunk kell ukránná lenni

A Nagy Építkezés elnöki program, az annak keretében folyó útépítés jövője kapcsán szóba kerültek az ország hátrányos helyzetű régiói, köztük Kárpátalja, a megyén belül pedig a magyarok.

„A magyaroknak minőségi infrastruktúrájuk van, mi viszont semmit nem tettünk Kárpátalja számára. Nincs semmi. Odautaztam, amikor elnök lettem: se kórházak, se nagyvállalatok, se utak. Egyetlen komoly síüdülő sincs Kárpátalján, egyetlen megépített rehabilitációs központ sem… Mi az, ott másak az emberek, nem úgy harcoltak vagy harcolnak Ukrajnáért? És ezek az emberek naponta látják Magyarországra utazva, hogy ott mindez megvan. Ügyesek a magyarok. Hát akkor mi rosszat akarok?” – indokolta az elnök a Nagy Építkezés program létjogosultságát.

Mint fogalmazott, arra törekszik, hogy a kárpátaljai magyarok „ukránok akarjanak lenni”. Ne feledjék persze, hogy ők magyar kisebbség, például Beregszászban, de legyenek ukránok, hogy „ne akarják felvenni azokat az útleveleket”. Mert a „paszportizáció” (vagyis a magyar állampolgárság egyszerűsített megadása) Kárpátalján is évek óta tart, bizonygatta Zelenszkij nyilvánvalóan arra utalva, hogy Oroszország lehetővé tette az orosz állampolgárság felvételét a megszállt ukrán területeken.

„Azt akarom, hogy érezzék, az állam gondol rájuk, gondoskodik róluk (a magyarokról – a szerk.)” – tette hozzá.

Ezután a problémásnak tartott régiók gazdasági fejlesztésének fontosságáról beszélt.

„A speciális feltételek, igen, a Donyec-medence, Kárpátalja számára, mert ismerem a részleteket, érzékelem a kockázatokat. Érzékelem más országok befolyását. És nagyon sok nálunk az ilyen kisebbség. […] Függetlenül attól, tetszik-e ezeknek vagy azoknak a radikális embereknek jobb- vagy baloldalról a jogrend vagy sem, de kénytelenek leszünk védelmezni a kisebbségeket. Mert a jövőben még lehetnek donbászaink és krímjeink. És hogy ez ne következzék be, hanem mindenki ukránnak érezze magát, pénzt, odafigyelést kell befektetni, javítani az utakat, a hidakat. És amikor elárasztja őket a víz, mert kiirtották az erdőket, oda kell utaznia az elnöknek, a minisztereknek, a Miniszteri Kabinetnek üléseket kell ott tartania, és ott kell maradnia, amíg mindent el nem végeznek” – fejtette ki Zelenszkij.

Zelenszkij mégiscsak folytatná?

Az elnöknek ezúttal is feltették az utóbbi időben elmaradhatatlan kérdést: szándékában áll-e ismét indulni az elnökválasztáson, de Volodimir Zelenszkij kitért az egyenes válasz elől, mondván, erről még nem született döntés. Ám az elnök válaszaiból egyértelműnek tűnik, hogy indulni szeretne. Mi másért foglalkozott volna annyit a jövővel és a terveivel ahelyett, hogy beszámol az eredményeiről? Nem mi vagyunk az elsők, akik levonjuk a következtetést: a kabarészínészből lett államfő láthatóan hozzászokott az ukrán politika színpadához, s esze ágában sincs a közeljövőben odahagyni a rivaldafényt.

A KMKSZ nyilatkozata Ukrajna elnökének második évértékelő beszéde kapcsán itt olvasható.

(hk)