Ha egyszerre hal meg az örökhagyó és az örökös

„Arra lennék kíváncsi, hogy mi történik, ha egyszerre hal meg az örökhagyó és a végrendelet szerinti örökös, vagyis nincs mód új végrendelet készítésére?”

– Igen összetett kérdést vetett fel az olvasó, amelynek minden részletére nincs mód kitérni e helyütt. Arra az esetre, amikor az örökhagyó és az örökös, például az apa és fia egyszerre, például közlekedési balesetben hunynak el, a latin eredetű commorientes (egyszerre elhalálozottak) kifejezést használják. Rendszerint az olyan személyekre vonatkozik, akik ugyanazon a napon hunynak el, s így nem örökölhetnek egymás után. Az ukrán jogban ez a fogalom nem jelenik meg közvetlenül, léteznek azonban rendelkezések, amelyek az ilyen helyzeteket szabályozzák.

Így a Polgári törvénykönyv (Ptk.) 1220. cikkelyének 3. pontja kimondja, hogy amennyiben olyan személyek, akik örökölhettek volna egymás után, ugyanazon a napon hunynak el, a hagyaték mindegyikük esetében külön-külön és egyidejűleg nyílik meg. Ugyanezen cikkely 4. pontja értelmében a halál egyidejűsége feltételezhető, ha több ember, akik egymás után örökölhettek volna, ugyanabban a vészhelyzetben haltak meg. Ilyenkor is egyidejűleg és külön-külön nyílik meg a hagyatéki eljárás minden elhunyt esetében.

Mint látható, két feltételnek is teljesülnie kell ahhoz, hogy a halál egyidejűsége álljon fenn, minek következtében az egymástól elvben örökölni jogosult személyek hagyatéka egyszerre nyílik meg, s külön-külön megy át a saját örököseik tulajdonába:

• a halottak száma két vagy több személy (örökhagyó és örökösök) kell hogy legyen;

• a halálnak ugyanazon a napon kell bekövetkeznie, ezen belül a halál beálltának pontos ideje nem lényeges.

Ezenkívül további körülmények is felmerülhetnek, amelyek minden konkrét esetben alapos vizsgálatot igényelnek. Például a közös vészhelyzetben elhunyt személyek halálának egyidejűsége nem áll fenn, ha az egyik személy közvetlenül az esemény helyszínén és idején hal meg, a másik pedig néhány nappal később a kórházban. További potenciális hibaforrás, ha a két személy halála ugyanakkor következik be, de eltérő időzónákban. Vita esetén a halál időpontja megtámadható a bíróságon, kezdeményezhető, hogy a bíróság állapítsa meg az időbeli eltérést két vagy több haláleset között.

Ami pedig a végrendelet sorsát illeti, a végrendelkező és a végrendelet kedvezményezettjének egyidejű (ugyanazon a naptári napon bekövetkezett) halála esetén az ilyen dokumentum nem bír kötelező jogi erővel. A Ptk. 1223. cikkelyének 3. pontja ugyanis kimondja, hogy az örökséghez való jog a hagyaték megnyílásának napján keletkezik.

Az egyidejűleg elhunytak utáni öröklésnek is megvannak a sajátosságai. Mindenekelőtt a közjegyzői eljárás lefolytatásához szükség van az elhunytak halálát igazoló dokumentumokra. Ilyen dokumentum az orvos által kiállított halotti bizonyítvány vagy a felcser által kiadott halotti igazolás lehet. Amennyiben a halál ténye nem lett dokumentum által igazolva, kezdeményezhetjük, hogy a bíróság nyilvánítsa az elhunytat a halál beálltának feltételezhető időpontjában elhalálozottnak.

Megjegyzendő, hogy a közjegyző valamennyi egy időben elhunyt esetében külön hagyatéki eljárást folytat le, külön állapítja meg az örökösök körét, a hagyaték összetételét és az eljárás szempontjából jelentőséggel bíró egyéb körülményeket. Ezenkívül, ha az elhunytak utolsó lakhelye nem ugyanaz a település volt, úgy a hagyaték megnyílásának is más-más településen kell megtörténnie, bár ugyanabban az időben (ugyanazon a napon).

Miután a hasonló esetek ritkák, az ilyen ügyekben született bírói ítéletekből sincs sok. Többször hivatkoznak a Legfelsőbb Bíróság határozatára, amely felhívja a figyelmet, hogy a képviselet alapján történő öröklés olyan törvény szerinti öröklés, amikor bizonyos örökösök jogot nyernek az öröklésre azon hozzátartozójuk helyett, aki jogot formálhatott volna az örökségre. Vagyis az örökösök egy olyan személyt képviselnek, aki jogot szerzett volna az örökségre, ha életben van a hagyaték megnyílásakor. Ha az örökös az örökhagyóval egy időben halt meg, az ő gyermekei a képviselet alapján az örökhagyó hagyatékának közvetlen és független örököseiként lépnek fel, és nem az általuk képviselt személy örököseiként.

Összefoglalva: ritka jelenségről van szó, és az ilyen ügyek kimenetele néha megjósolhatatlan. Az öröklés olyan nehézségekbe ütközhet, amelyek egyébként nem jellemzők a hagyatéki eljárásokra, de persze minden jogi kérdésre megtalálható a helyes jogi válasz.

hk