Putyin és az őshonos népek
Vlagyimir Putyintól megszokhattuk, hogy nemigen beszél Ukrajnáról. Vagy legalábbis nem szokott terjengősen nyilatkozni országunkról. Múlt héten mégis hosszú interjút közölt vele a Rosszija 1 orosz állami televízió, melyben Ukrajnának jutott a főszerep.
Ismeretes, hogy Oroszországban idén ősszel választásokat tartanak, maga Putyin pedig éppen lapunk megjelenésével egy időben Genfben találkozik Joe Biden amerikai elnökkel. Így bár Ukrajnáról volt szó, érthető, hogy az orosz elnök szavait elsősorban az orosz néphez és a Nyugathoz intézte, nem Kijevhez.
Ebből következik az orosz államfő két legfontosabb üzenete is. Az egyik, mely egyszerre szólt a hétfői csúcstalálkozójára készülő NATO-nak és az orosz választóknak, megerősítette, hogy Oroszország számára Ukrajna NATO-tagsága amolyan „vörös vonal”. Ha Ukrajna belépne a NATO-ba, az amerikai rakéták Harkivból vagy Dnyipropetrovszkból 7-10 perc alatt érhetnék el Moszkvát, amit Oroszország nem engedhet meg – magyarázta el népének közérthetően Putyin, miért nem egyezhet bele országa az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének keleti terjeszkedésébe.
A másik jelentős témája a beszélgetésnek az őshonos népekről szóló törvényjavaslat volt, amely nemrég került Ukrajna Legfelső Tanácsa elé. A Volodimir Zelenszkij ukrán elnök által jegyzett tervezet lényege, hogy csupán három krími nemzetiséget – a krími tatárokat, a karaimokat és a krimcsákokat – ismer el Ukrajna őshonos népeiként, s részesíti őket ekként többletjogokban az ország többi nemzeti kisebbségéhez képest.
Putyin, aki érthető módon elsősorban az oroszok miatt aggódott, mindenekelőtt felidézte Ukrajna kialakulásának történetét.
„Ez a szovjet időszak terméke. A Szovjetuniót szervező bolsevikok szövetségi köztársaságokat hoztak létre, köztük Ukrajnát. Eszünkbe juthat, hogy ezek a területek 1654-ben, a perejaszlavi tanács után váltak az orosz állam részévé, illetve kezdődött meg újraegyesülésük Oroszországgal. És akkoriban azok az emberek, akik ezeken a területeken éltek – és ez mai szóhasználattal három terület volt –, nos, ezek az emberek orosznak és ortodoxnak tartották és nevezték magukat. […] Ez mind benne van a dokumentumokban, amelyek megtalálhatók a levéltárakban” – fejtegette Putyin.
A továbbiakban az orosz elnök keresetlen szavakkal kifejtette, hogy miért kifogásolja a Zelenszkij-féle törvényjavaslatot. Teljességgel elfogadhatatlannak nevezte többek között a népek őshonosokra és nem őshonosokra való felosztását. „Ez már igazán a náci Németország elméletére és gyakorlatára emlékeztet” – jegyezte meg.
Az orosz elnököt felháborította a törvényjavaslatnak az a rendelkezése is, mely szerint az őshonos népeket nem lehet diszkriminációnak kitenni Ukrajnában. „Vagyis a nem őshonos népeket lehet? Köztük az oroszokat is. Valamint a románokat, lengyeleket, magyarokat…”
Putyin arra számít, hogy az európai intézmények nem fognak reagálni a szóban forgó törvényjavaslatra. „Kapcsolataikat Ukrajnával oly módon építik, hogy Oroszország egyfajta ellenlábasának tekintik. [És ezért] inkább nem nyúlnak Ukrajnához…”
Az orosz elnök úgy vélte, hogy a törvényjavaslat elfogadásának jelentős visszhangja lesz az ukrán társadalomban. Elmondása szerint a szovjet időkben végzett népszámlálások alapján számos nemzetiség élt Ukrajnában. „Senki sem akarhat másodosztályú ember lenni! Nem beszélve a megkülönböztetésről a nyelv és a normális emberi élet egyéb összetevői terén” – mondta.
Szerinte ez százezrek, talán milliók távozásához vezethet, ami „hatalmas csapás általában az orosz nép egészére”. „Ez nem lehet közömbös számunkra” – vonta le a következtetést Vlagyimir Putyin, s aligha lehet kétségünk afelől, hogy mondandóját választóinak címezte.
Az ukrán sajtó néhány kivételtől eltekintve nem közölte az orosz elnök interjúját. Általában idéztek belőle néhány mondatot, majd ismertették az ukrán reakciókat.
A hivatalos választ ezúttal Dmitro Kuleba adta meg. Az ukrán külügyminiszter az Ukrinform hírügynökségnek nyilatkozva kijelentette, a Zelenszkij-féle törvényjavaslat teljes mértékben összhangban áll az őshonos népek jogairól szóló ENSZ-nyilatkozattal, valamint Ukrajna Alkotmánya vonatkozó normáival. Emlékeztetett, hogy a törvényjavaslat meghatározása szerint az olyan jellegzetes etnikai közösségeket tekintenék őshonosoknak, amelyek Ukrajna területén alakultak ki, etnikai kisebbséget képeznek, és nincs saját államuk.
Kuleba ezenkívül fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy Ukrajnában sohasem korlátozták az orosz nemzeti kisebbség jogait.
„Az ukrán mint államnyelv működésének védelme és támogatása normális dolog. Ukrajnában az ukrán nyelven történő kommunikáció emberi jogának védelme értelemszerűen nem jelenthet veszélyt más nyelvek használatára” – érvelt a miniszter.
Emlékeztetett ugyanakkor, hogy Oroszországban elnyomják a nemzeti kisebbségeket és őshonos népeket. Felidézte egyebek mellett, hogy Oroszország az Ukrajnától 2014-ben önkényesen elcsatolt Krím félszigeten rendszeresen megsérti az ukránok és a krími tatárok jogait.
A Putyin interjúja által kiváltott ukrán kommentárok közül azonban kétségtelenül Olekszandr Kornyijenkónak, a kormányzó Nép Szolgája párt elnökének hétfői nyilatkozata viszi el a pálmát.
„Ha ebben az országban bárkit hátrány ér a nyelvi tényező miatt, akkor kész vagyok komolyan foglalkozni ezzel a kérdéssel. Amilyen szabadon Ukrajnában érzik magukat az emberek, nem érzik magukat sehol a világon. Hacsak nem Oroszországban” – közölte a politikus a vesti.ua szerint.
Ehhez felesleges lenne kommentárt fűzni.
(hk)
