Zelenszkij kérdései

2021. június 30., 09:08 , 1064. szám

Az ukrán elnök sajtószolgálata számolt be arról  minap, hogy Volodimir Zelenszkij elnök videoüzenet formájában egy sor kérdést intézett a szeptemberi választásokra készülő német kancellárjelöltekhez.

„A Bundestag megválasztása számunkra fontos, mert Németország meghatározó partnerünk. Fontos szereplő a normandiai formátumban, és szövetségesünk az európai közösség felé vezető úton” – indokolta az államfő, miért lényegesek számára a leendő szövetségi kancellár Ukrajnával kapcsolatos elképzelései.

Íme Zelenszkij kérdései: „Egyetért azzal, hogy az európai projekt Ukrajna nélkül nem lesz befejezett és teljes értékű? Egyetért azzal, hogy Ukrajna útjának Európába kétirányúnak kell lennie? Hét év telt el a méltóság forradalma óta, amikor ukránok százai adták életüket az európai választásért. Nem fáradt bele Európa, hogy ilyen sokáig bujkáljon Ukrajna EU-tagságának kérdése elől? És nem jött el az ideje áttérni a diplomáciai kibúvókról az egyértelmű válaszokra, feltételekre, lépésekre és határidőkre?”

Zelenszkij egyben emlékeztetett, hogy Ukrajna határainál jelenleg mintegy 100 ezer orosz katonát vontak össze. Ebben a helyzetben, mutatott rá, minden európai vezető támogatja a megfelelő biztonsági garanciák megadását Kijev számára, ugyanakkor Ukrajna nem tagja a NATO-nak. „Ezért ha nem vagyunk a NATO-ban, milyen garanciákról van szó?” – tudakolta.

Ezenkívül az ukrán elnök érdeklődött a jelöltek véleményéről az Északi Áramlat–2 gázvezetéket illetően, hogy szerintük erősíti-e az európai biztonságot, hozzájárul-e a kontinens egységéhez, és hogy nem jelent-e csapdát ez a projekt Ukrajna és egész Európa számára.

„Mit gondolnak, Krím Oroszország általi annektálása és a kelet-ukrajnai háború, a donbászi háború több mint 14 000 halottja és a másfél millió ember, akik kénytelenek voltak elhagyni otthonaikat, elegendő ok arra, hogy ne vegyék komolyan fontolóra az EU–Oroszország csúcstalálkozók felelevenítésének elképzelését Ukrajna területi integritásának helyreállításáig?” – kérdezte Zelenszkij.

Az ukrán elnök üzenete enyhe csodálkozást váltott ki az ukrajnai szakértők körében. Elsősorban azért, mert Zelenszkij nem szemtől szembe tette fel kérdéseit Németország jelenlegi és leendő vezetőinek, holott megtehetné.

Másodsorban az elnök helyenként csúsztat. Európa ugyanis nem bujkál, ami az ukrán EU-tagságot illeti, egyértelműen és következetesen hirdetik, hogy a csatlakozás ideje még nem jött el. Ami pedig az orosz fenyegetés miatti biztonsági garanciákat illeti, ilyeneket az EU szintén nem ígért Ukrajnának – ahogyan a NATO sem –, azok legfeljebb a kijevi diplomaták képzeletében létezhetnek.

Harmadsorban feltűnő volt az elnöki üzenet helyenként sértően lekezelő hangneme. Zelenszkij időnként nem is kérdez, inkább számon kéri Németországtól mindazt, amit szerinte Berlin elmulasztott megtenni Ukrajna vonatkozásában. (Ugyan ki emlékszik már arra a rengeteg hitelre, adományra, amelyekhez Kijev a németek révén jutott hozzá az elmúlt években?!)

Az ukrán elnök megnyilvánulása annyira érthetetlen volt, hogy a szakértők arra gondoltak, a nagy kifakadás talán nem is a németeknek szólt, hanem az ukrán választóknak. A polgár láthatja a tévé vagy a számítógép előtt ülve, hogy milyen kemény legény ez a Zelenszkij, milyen határozottan kiáll az országáért, számon kéri azokat az elkényelmesedett, tohonya, de bűn gazdag németeket, amiért nem vívják meg helyette a háborút az oroszokkal. Ez igen, gondolhatják az itthoniak, ilyen vezető kell nekünk.

Létezik egy további, leginkább az összeesküvés-elméletek közé sorolható lehetőség is. Bár az ukránok nem vették a fáradságot, hogy németre fordítsák elnökük szavait, Berlinben így is megértették Zelenszkij üzenetét. És ha már rákényszerítették őket, a válaszuk udvarias, de félreérthetetlen volt. A német ADR tévécsatorna vasárnapi stúdióbeszélgetésében két kancellárjelölt egyértelműen kifejtette, hogy szerintük Ukrajna a közeljövőben nem lesz képes az EU és a NATO tagjává válni. A dw.com beszámolója szerint Armin Laschet (Kereszténydemokrata Unió /Bajor Keresztényszociális Unió – CDU/CSU) és Olaf Scholz (Németország Szociáldemokrata Pártja – SPD) kancellárjelöltek arról beszéltek, nem tehetnek könnyelmű nyilatkozatokat Ukrajna EU- és NATO-csatlakozásával kapcsolatban, mivel a valóság másként fest. Scholz az EU megreformálását is az esetleges ukrán csatlakozás elé helyezte. Laschet pedig elzárkózott az ukrajnai fegyverszállítás gondolatától.

Annalena Baerbock, az Unió ’90/Zöldek jelöltje némileg megengedőbbnek tűnt. Tisztában vagyunk vele, hogy felelősséggel tartozunk Ukrajna irányában – fogalmazott. Felszólította Németországot, hogy segítsen a kelet-ukrajnai aknamentesítésben. Vetélytársaival ellentétben úgy vélte, hogy Németországnak nem támadó fegyvereket kellene biztosítania Ukrajnának. Azért EU- és NATO-tagságot ő sem ígért.

Ami az Északi Áramlat–2 gázvezetéket illeti, Laschet és Scholz égre-földre esküdözött, hogy amennyiben Oroszország Ukrajnával szembeni nyomásgyakorlásra használná a vezetéket, visszalépnének az üzlettől, egyébként pedig ez nem politikai projekt, hanem üzleti, amelybe már milliárdokat fektettek. Egyedül Baerbock állt ki kategorikusan a projekt leállítása mellett akár azon az áron is, hogy Németország kárpótlást fizet a projekt befejezéséről való lemondásért.

Mondhatnánk, Kijev kiprovokálta, hogy ismét elutasítsák. Azonban nem egyértelmű, hogy ki nyert és ki veszített ezen a „szimultán” megmérettetésen. Míg Zelenszkij üzenetét az ukrán média jelentős része ismertette, a német politikusok reakcióját kevesebben láthatták-hallhatták belföldön. Ezenkívül Németországban Baerbock kancellárjelölt kapott egy újabb lehetőséget, hogy szembehelyezkedve vetélytársaival az Északi Áramlat–2, az orosz befolyás németországi növekedése ellen, Ukrajna javára érveljen.              

(hk)