Öngól

2021. július 7., 10:53 , 1065. szám

Szombaton este véget ért az ukrán válogatott számára a labdarúgó-Európa-bajnokság. Andrij Sev­csenko legénysége akár megalázónak is nevezhető 4-0 arányú vereséget szenvedett Angliától a negyeddöntőben. A zbirna játékának sportszakmai értékelése nem feladatunk, viszont érdemes néhány mondatot szánni arra, hogy Ukrajnában a negyeddöntőt megelőző napokban némi túlzással több szó esett az államnyelvről és a hazáról, mint a fociról.

Az ukrán válogatott edzőjét és a focistákat időről időre korábban is érte már bírálat az ukrán nacionalisták részéről, amiért rendszerint oroszul nyilatkoznak a sajtónak. A svédek ellen hosszabbításban kiharcolt nyolcaddöntős továbbjutást követően azonban egyértelművé vált, hogy a nemzetieket a legkevésbé a foci érdekli. Nem sokkal a találkozó után nekirontottak a győztes és továbbjutást érő ukrán gól szerzőjének, Artem Dovbiknak a világhálón. Az elsők között a nacionalista kirohanásairól ismert Larisza Nyicoj írónő kötött bele, amiért a mérkőzés után oroszul válaszolt az újságírók kérdéseire. Arra buzdította „elvtársait”, hogy ők is mondják el a szegény focistának (vélhetően a közösségi médián keresztül), hogy az ukrán hősök ukránul beszélnek. No hiszen, több se kellett a nacionalistáknak.

A „vitába” még Tarasz Kreminy államnyelvi ombudsman is beleszólt. Kifejtette egyebek mellett, hogy az ukrán sportolók hivatalos megnyilvánulásaik alkalmával ukrán nyelven kötelesek beszélni.

Azért nem adta be mindenki a derekát a válogatottnál a hazulról jövő nyomásgyakorlás hatására: Andrij Sevcsenko vezetőedző például az angolok elleni meccs előtti és utáni sajtótájékoztatóján is kitartott az orosz nyelv mellett.

Egyébként az ukrán nagypolitika csúnyán „rácuppant” a focira és a nemzeti válogatottra. Jusson eszünkbe, micsoda cirkusz támadt a zbirna meze körül, amelyre Ukrajna körvonalai mellett felkerült egy, az ukrán nacionalistákhoz köthető jelmondat: „Dicsőség Ukrajnának! Dicsőség a hősöknek!” Amikor a sport politikamentességét is felügyelni hivatott Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) elrendelte a jelmondat második részének eltávolítását, némelyik ukrán politikus, funkcionárius olyan felháborodottan reagált, mintha legalábbis támadás érte volna az országot.

A svédek elleni győzelem után Volodimir Zelenszkij elnök az egekig magasztalta az ukrán labdarúgókat. Még az angolok elleni kijózanító vereséget követően is „elnéző” maradt a válogatottal szemben. A dolog jó oldalát emelte ki, mondván, nincs okunk a szégyenkezésre, hiszen „mi” jobb eredményt értünk el, mint Franciaország, Németország, Hollandia, Portugália. (Petro Porosenko exelnök még erre is rá tudott tenni egy lapáttal, amennyiben feleségestül Rómában szurkolta végig az angol–ukrán meccset.)

Zelenszkij kiemelte az ukrán szurkolótábort, amely szerinte a legnagyszerűbb volt a tornán. Amszterdamban, Bukarestben, Glasgow-ban és Rómában is hallható volt az „Ukrajna, Ukrajna!” buzdítás – lelkendezett. „Végig egy csapat voltunk” – tette hozzá, nagyvonalúan figyelmen kívül hagyva a futballistákat az államnyelv mellőzése miatt ért támadásokat.

Arról sem esett különösebben sok szó, hogy bár a Covid-járvány árnyékában alig voltak szurkolók a legtöbb stadionban, Glasgow-ban az ukrán szurkolóknak mégiscsak sikerült megtámadniuk egy, a lelátón közéjük keveredett orosz zászlós szurkolót. A javukra írható, hogy akadt közöttük, aki a védelmére kelt a sértettnek.

Hogy a nyelvkérdés, esetleg a hazafias túlbuzgóság lett volna az oka az angolok elleni vereségnek? Aligha. De bizonyos, hogy akad, aki nem felejti el sem Nyicoj ünneprontó kioktatását, sem a véleményünk szerint kissé túlzásba vitt politikusi „szurkolást”. A strana.ua összeállítása szerint a közösségi médiában a vereséget kommentáló felhasználók részéről felmerült, hogy szinte bizonyosan meg lett volna az angolok elleni döntetlen, ha az ukrán támadósorban pályára küldik Nyicojt és az ugyancsak nacionalista megnyilvánulásairól ismert Irina Fariont.

„Ha az RNBO szankciókat vetett volna ki Sterlingre és Kane-re (az angol válogatott két meghatározó góllövőjéről van szó – a szerk.), akkor nyertünk volna az angolok ellen” – idézi a portál Olekszij Bratuscsak bejegyzését.           

(hk)