Miként érintette a tavaszi–kora nyári időjárás a fóliaházi zöldségtermesztőket?
A jelenleg zajló világméretű éghajlatváltozás egyik legfőbb jellegzetessége, hogy miközben egyre növekszik bolygónk átlaghőmérséklete, felerősödnek a szélsőséges időjárási jelenségek, illetve az időjárás is szeszélyesebbé válik. Vidékünkön is szokatlanul hideg, esős volt például 2019 májusa, s jól emlékezhetünk a múlt év rendkívül csapadékos, hűvös tavaszára és júniusára, változékony időt hozó júliusára. A mezőgazdaságból élők, így a fóliaházi zöldségtermesztők helyzetét pedig igencsak megnehezíti a szélsőséges időjárás, s az idei év tavasza sem fogadta kegyeibe őket. Ám mielőtt rátérnénk, mennyire viselte meg az ez évi tavasz a zöldségtermesztőket, s mennyiben befolyásolta a termelést a júniusban beköszöntött hőség, röviden vázoljuk fel, mekkora területen folyik fóliás hajtatás Kárpátalja magyarlakta területein, s melyek a fő kultúrák a hajtatásban.
– A 2020 januárjában elvégzett felmérésünk alapján mintegy 250 hektárnyi területet tesz ki a kárpátaljai magyar gazdák által művelt hajtatási terület – tájékoztat Gál István, a „Pro Agricultura Carpatika” Kárpátaljai Megyei Jótékonysági Alapítvány falugazdásza. – Hagyományosan az uborka foglalja el a fóliasátrak túlnyomó többségét, habár érezhetően növekszik a hajtatási paradicsom és a szamóca részaránya is. Egyes termesztési körzetekben továbbra is tartja magát a leveszöldségek és saláták hajtatása, valamint a paprika termesztése. Az utóbbi években pedig terjedőben van az olyan növények hajtatása is, mint a csemegekukorica vagy a zöldbab.
– Miként hatott az időjárás az idei hajtatási idényre?
– A március átlagos volt, azonban ezt egy nagyon hűvös április követte, s a május sem volt túl meleg. Ez nagyon megnövelte a korai zöldséghajtatás fűtési költségét, amit a piaci árak nem igazán tükröztek. A fűtetlen fóliasátrakban pedig vagy csak megkésve lehetett megkezdeni a termesztést, vagy fátyolfóliás takarással próbálták ellensúlyozni a szokatlanul hideg időjárást.
– Mindez kihatott a termés mennyiségére és az árbevételekre is?
– A korai, fűtött uborkánál az áprilisi termés mennyisége jelentősen elmaradt a szokásostól. Ez jelentős bevételkiesést jelentett, ugyanis az árak csak a sokéves átlag közelében alakultak. Ezeknek következtében a korai uborkahajtatásból eredő nyereség elmaradt az elvárttól. A fóliás paradicsom hidegtűrőbb, mint az uborka, ezért ott „csak” a termés érése tolódott ki mintegy két héttel, a termés mennyiségére pedig nem igazán volt kihatással a hűvös idő. Viszont a júniusban beköszöntött trópusi forróságban szinte mindenütt egyszerre kezdett el érni a hideghajtatásban termesztett paradicsom, ami június végére jelentős áresést eredményezett. Annak ellenére, hogy még javában tart a tavaszi hajtatási paradicsom szezonja, már látszik, hogy rekordbevételre ennél a kultúránál sem számíthatunk.
– Jelentkeztek-e értékesítési problémák? Hol tudják áruba bocsátani a gazdák a termékeiket?
– Az elmúlt évtizedekben szinte teljesen megszűnt az a gyakorlat, hogy a termelők maguk kilózták volna el a termésüket a zöldségpiacokon. Ezt a szerepet teljesen átvették a hivatásos kofák. A termelők a termést a két nagybani zöldségpiacon tudják értékesíteni: Munkácson és Nagyszőlősön. Kisebb tételben a helyi, kárpátaljai kofáknak vagy nagyobb tételekben a hágón túli felvásárlóknak adják el az áruikat, de valamivel alacsonyabb áron. Emellett egyre inkább terjed az a gyakorlat, hogy a nagybani piacokon történő értékesítést átveszik a helyi viszonteladók, akik sokszor házhoz is mennek az áruért a gazdákhoz.
– Az idei év első felében sújtották-e komolyabb növényvédelmi problémák a zöldséghajtató gazdákat?
– A hideg és hűvös tavaszi időjárás miatt nagyon nehéz volt biztosítani a megfelelő szellőztetést a fóliasátrakban, ezért súlyos problémákat okoztak a különböző gombabetegségek – gondolok itt elsősorban a szürkepenészre (botritis), valamint a fehérpenészre (sclerotinia). Május végén pedig meglepően korán jelent meg az uborkaállományokban a peronoszpóra, ami ellen azóta is folyamatosan kell védekezni. A paradicsomültetvényekben a gombás megbetegedések mellett több termelőnél is a vírusos és baktériumos fertőzések okoztak gondokat. Sajnos, ezek ellen a betegségek ellen igazán hatásosan csak megelőzéssel lehet védekezni, a már megfertőződött növényeket kigyógyítani nem lehet.
A nyári forróság beálltával aztán a különböző kártevők is elszaporodtak (atkák, tripszek), melyek ellen a védekezést nagyban megnehezítette, hogy egyre több hatékony növényvédő szert vontak ki a forgalomból, miközben a termőállományban a várakozási idők betartására is nagyon oda kell figyelni.
– Ilyen nehéz körülmények között milyen segítséget tudtak nyújtani a „Pro Agricultura Carpatika” Kárpátaljai Megyei Jótékonysági Alapítvány falugazdászai a fóliaházi zöldségtermesztőknek?
– Sajnos a koronavírus-járvány miatt bevezetett karanténintézkedések miatt a tavaszi időszakban mellőznünk kellett a személyes kontaktusokat. Csak nagyon indokolt esetben, előzetesen egyeztetett időpontban ejtettük meg a helyszíni szaktanácsadást. Igyekeztünk nagyobb hangsúlyt fektetni a telefonos, szóbeli szaktanácsadásra, valamint az internet adta lehetőségekre. Például a tünetek szóbeli leírása helyett megkértük a gazdát, hogy a telefonjával készítsen néhány felvételt az állományról, valamint a betegség tüneteiről, s küldje át nekünk a fotókat. Így sokkal gyorsabban és biztosabban tudjuk azonosítani a problémát, és tanácsot tudunk adni annak orvoslására. Ezenkívül pedig több kisvideót készítettünk az aktuális teendők helyes elvégzéséről, amelyeknek a nézettségi mutatói örvendetesen magasak.
Lajos Mihály
