Szijjártó Péter: El sem tudok képzelni őshonosabb népet Ukrajnában, mint a magyar
Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter interjút adott az Izvesztyija orosz lapnak a magyar–ukrán viszonyról, azon belül is a nemrég életbe lépett, az ukrajnai őshonos népekről szóló törvényről, amely a magyarokra nem vonatkozik.
Pedig jól jönne a nyelvtörvény és az oktatási törvény miatt identitásukat és nyelvüket féltő, mintegy 130 ezer kárpátaljai magyarnak az őshonos státusz, a jogszabály célja ugyanis az, hogy az érintett népek teljes mértékben rendelkezzenek minden alapvető szabadságjoggal, amelyet a nemzetközi jog normái határoznak meg, valamint Ukrajna alkotmányában és törvényeiben írnak elő.
Szijjártó Péter szerint, ha a magyarságra is kiterjesztenék a törvényt (jelenleg a krími tatárok, karaimok és krimcsákok élvezik a jogszabály adta előnyöket), azzal megoldódna a Budapest és Kijev közti viszály, amely a magyarok helyzete miatt alakult ki.
El sem tudok képzelni őshonosabb népet Ukrajnában, mint a magyar. Ez persze túlzás, de ettől függetlenül ezek az emberek évszázadok óta ezen a területen élnek – mondta a külügyminiszter. (A krími tatárokon, a karaimokon és a krimcsákokon kívül a dokumentumban más kisebbségről nem esik szó, pedig Ukrajnában mintegy 30 ezer anyaország nélküli gagaúz is él. A 2001. évi népszámlálás adataiban 248 200 krími tatár, 1 196 karaim, valamint 406 krimcsák szerepelt.)
Szijjártó Péter rámutatott, hogy vannak olyan emberek, akik nem hagyták el a városukat életük során, mégis több államnak az állampolgárai voltak: Magyarországnak, Csehszlovákiának, a Szovjetuniónak, Szlovákiának és Ukrajnának. Lehet, hogy változott a terület hovatartozása, de ez a nép onnan nem ment el – fogalmazott a tárcavezető.
Hangsúlyozta, hogy ha az őshonos státuszt megkapná az ukrajnai magyarság, akkor lényegében csak visszakapná azokat a jogokat, melyek megillették a vonatkozó törvénymódosításokig.
Szijjártó Péter azzal zárta nyilatkozatát, hogy folyamatosan egyeztet ukrán hivatali kollégájával, Dmitro Kulebával, de egyelőre nem sikerült áttörést elérni a kérdésben.
A 2014-es majdani események után felálló átmeneti ukrán kormány első dolga az volt, hogy megvonja a megbuktatott oroszbarát elnök, Viktor Janukovics alatt kiterjesztett nyelvhasználati jogokat. Addig ugyanis ott, ahol egy adott nemzeti kisebbség aránya meghaladta a tíz százalékot, az általuk használt nyelvet második hivatalos nyelvként ismerték el. Ez nyilván az orosz ajkúaknak szólt, de a magyarság számára is előnyökkel járt.
A majdani események után felálló kormány lépése azonban ürügyként szolgált Oroszországnak a Krím elcsatolására és a kelet-ukrajnai lázadás felszítására. Bár az intézkedés az orosz befolyást volt hivatott visszaszorítani, ahogy az azóta elfogadott, az ukrán államnyelv védelmét szolgálni hivatott jogszabályok is, a 100 ezres kárpátaljai magyarság számára mindez halálos döfésnek bizonyult.
Kijev egyelőre hajthatatlannak tűnik nyelvi kérdésekben. Tarasz Kreminy, az államnyelv védelméért felelős biztos pénteken kijelentette: költözzön más országba az, akinek nem felel meg Ukrajna vagy az ukrán nyelvtörvény.
(karpat.in.ua)
