Merkel Kijevben: felemás búcsú a kancellártól

A hét végén amolyan búcsúlátogatást tett Kijevben Angela Merkel. A nagypolitikától ősszel visszavonuló 67 éves német kancellár érkezésétől senki nem várt csodát, és nem is azért jött, hogy megrengesse a világot. Csupán tette dolgát, ápolta a német–ukrán kapcsolatokat.

A moszkvai „előjáték”

Angela Merkel utolsó ukrajnai látogatása aligha értékelhető önmagában. A német kancellár vasárnap kereste fel Kijevet, előtte, múlt pénteken a Kremlben tárgyalt. Moszkvai látogatása középpontjában nem az ukrán kérdés állt – két nagyhatalom vezetőjének egyéb gondja-baja is akadhat bőven –, de természetesen Ukrajnáról is szó esett. Az MTI tudósítása szerint Merkel, ragaszkodva a német állásponthoz, hangsúlyozta egyebek mellett, hogy az orosz gáz Ukrajnán keresztüli tranzitjáról kötött, 2024-ig érvényben lévő ukrán–orosz megállapodást meg kell hosszabbítani, bár sejthető, hogy különösebb nyomást aligha gyakorolt ezzel kapcsolatban vendéglátójára.

Vlagyimir Putyin orosz elnök úgy reagált, hogy a döntés az európai fogyasztóké lesz, akik mérlegelni fogják majd az ukrán csővezeték műszaki állapotát és ökológiai jellemzőit, valamint azt, hogy az Északi Áramlat–2 – amelyből már csak 15 kilométernyit kell megépíteni – kétezer kilométerrel rövidebb, korszerűbb és környezetkímélőbb. Putyin logikájából következően az orosz gáz ukrajnai tranzitjának jövője 2024 után attól függ majd, érkezik-e elég európai megrendelés az orosz gázra azon az áron, amelyen megoldható az eljuttatása Európába az ukrán vezetéken át.

Merkel koszorúzással kezdte Kijevben

Sokaknak talán fel sem tűnt, hogy Merkel asszonynak az ukrán fővárosba érkezve szinte első dolga volt felkeresni a Dicsőség parkot, ahol koszorút helyezett el az örök tűznél, majd a Jevromajdan áldozatainak emlékhelyénél is tisztelgett, ezután indult a találkozóra Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel. Úgy tudni, a koszorúzás Merkel kezdeményezése volt, azon Zelenszkij nem vett részt.

A két vezető megbeszéléséről semmi nem szivárgott ki, így csak arról tudunk, amit a média a találkozó utáni sajtótájékoztatóról közölt. Az MTI beszámolója szerint a német kancellár megerősítette Németország álláspontját, mely szerint támogatja, hogy újabb szankciókat vezessenek be Oroszország ellen, ha megpróbálja „fegyverként használni” Ukrajnával szemben az Északi Áramlat–2 gázvezetéket.

„Nagyon komolyan vesszük az ukrán fél aggodalmát” – hangsúlyozta. Emlékeztetett arra, hogy a kérdést felvetette moszkvai tárgyalásain is. „Beszéltem erről a problémáról, és nagyon világosan kijelentettük, hogy európai keretek között támogatjuk az új szankciókat, ha Oroszország megpróbálja ezt a csővezetéket (geopolitikai céljai érdekében) fegyverként használni” – fogalmazott.

A kancellár ismét leszögezte: Berlin amellett van, hogy a felek mielőbb meghosszabbítsák a 2024-ben lejáró orosz–ukrán gáztranzitszerződést. Arról viszont egy szót sem szólt, miként szándékozik rábeszélni erre Moszkvát. Igaz, ez már az utódja gondja lesz.

Ukrajna továbbra is garanciákat vár

Bármilyen békülékeny hangnemet ütött is meg a kancellár, nem tudta csitítani az alig türtőztetett ukrán ingerültséget. Volodimir Zelenszkij elnök bejelentette, hogy Ukrajna az Európai Unióval kötött társulási megállapodásával összhangban konzultációt kezdeményezett az Európai Bizottsággal és Németországgal az Északi Áramlat–2 építéséről és üzembe helyezéséről. Közölte: még mindig nem érti, ki ad garanciát Ukrajna gazdasági biztonságára 2024 után, amikor lejár a gáztranzitszerződés.

Hozzáállása némileg furcsa volt, hiszen az elmúlt hetekben még a kis­iskolások számára is egyértelművé válhatott a politikusi megnyilatkozásokból, hogy Németország (értsd: Európa) hallani sem akar garanciákról, főként miután az Északi Áramlat–2-t gazdasági projektnek tekinti, nem pedig politikainak. Arról nem is szólva, tehetnénk hozzá, hogy Ukrajna egyébként sincs abban a helyzetben, hogy követelésekkel álljon elő.

Még mindig a minszki megállapodások

Ami a kelet-ukrajnai válságot illeti, Merkel közölte: szeretné, ha a fegyveres konfliktus tárgyalásos rendezésében részt vevő, „normandiai négyeknek” nevezett országok – Ukrajna, Oroszország, Németország és Franciaország – újabb csúcsértekezletet tartanának. Megjegyezte, hogy ezt a kezdeményezését Zelenszkij támogatja. A háromoldalú, Kijev, Moszkva és az EBESZ képviselőiből álló minszki összekötő csoport találkozói Merkel szerint nem úgy mennek, ahogy az kívánatos lenne. Úgy vélte ugyanakkor, hogy a kontaktcsoportnak továbbra is folytatnia kell a munkát.

A kancellár rámutatott arra is, hogy a minszki megállapodások végrehajtásával kapcsolatos problémák strukturális jellegűek. „Oroszország részese a konfliktusnak, ezért helyes, hogy Ukrajna nem hajlandó közvetlen tárgyalásokat folytatni a szakadárok képviselőivel, de mi folyamatosan e probléma körül forgunk” – fogalmazott. A minszki megállapodásokon, noha azok nem vezettek kielégítő állapothoz, csak ideiglenes fegyvernyugvásokhoz, folyamatosan dolgozni kell, akkor is, ha új szereplők jönnek a politikai életbe – mondta, utalva közelgő távozására a kancellári posztról.

Kijev valami mást szeretne

Volodimir Zelenszkij hangsúlyozta, hogy Ukrajnának, Németországnak és Franciaországnak közös álláspontot kell képviselnie a Donyec-medencei válság békés rendezéséről. Ezt nyilván úgy kell érteni, Kijev azt a szeretné, ha a nyugati nagyhatalmak nem Moszkva pártját fogva követelnék a minszki megállapodások végrehajtását, hanem Oroszországot igyekeznének rávenni, hogy engedjen az álláspontjából e tekintetben.

Leszögezte: Ukrajna változatlanul állandó és fenntartható tűzszünet elérésére törekszik, fogolycserékre, az ellenőrző pontok megnyitására az ideiglenesen megszállt területek felől, és követeli, hogy a vöröskereszt képviselői bejuthassanak a szakadár ellenőrzés alatti térségbe. Az ukrán elnök közölte: a német kormánytól kapott elutasító válasz ellenére Kijev továbbra is reméli, hogy Németország szállít a jövőben fegyvereket Ukrajnának.

A búcsú nem sikeredett szépre

Anatolij Sarij blogger felhívta a figyelmet, a sajtótájékoztatón az egyik – vélhetően hatalompárti – újságíró a vendégnek szegezte a kérdést, miért nem kíván részt venni személyesen a Krími Platformon, vajon nem annak a tanújele ez, hogy Oroszországnak akar kedvezni valamilyen módon. A rendíthetetlen Angela Merkel látszólag észre se véve az otromba sértést kifejtette, hogy távolmaradása nem Németország és Oroszország együttműködésével van összefüggésben. Sarij szerint azonban az efféle szurkapiszkák nem tesznek jót a két ország viszonyának.

A posztjáról leköszönő német kancellár amolyan „búcsúajándékként” átvehette az ukrán államfőtől a Szabadság Érdemrendet. Zelenszkij elnök megköszönte vendégének Ukrajna határozott támogatását „a kulcsfontosságú kérdésekben”, bár közismert, hogy Ukrajna már rég nem elégedett a német határozottsággal, ami Oroszországot illeti. Az ukrán érzelmek azonban aligha perdöntők ebben az esetben. Angela Merkel, mint mindig, utolsó hivatalos kijevi látogatása alkalmával is a hazája érdekeit képviselte. Ha Kijevben keveslik, amit ajánlani tud, az nem az ő gondja.

(zzz/MTI)