Amerikai–ukrán csúcs: siker vagy blama?

2021. szeptember 12., 15:02 , 1074. szám

Megadok bármit, amit kér, ha nem olyasmi, amit nem akarok megadni – mondja az amerikai elnök a brit miniszterelnöknek Richard Curtis Igazából szerelem című filmjében. Ezt a klasszikussá vált mondatot akár az „igazi” amerikai elnök, Joe Biden is mondhatta volna, amikor múlt héten fogadta Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt a washingtoni Fehér Házban.

Európában ritkán tapasztalható, a kijevi hatalom által részben mesterségesen felfokozott hangulatban várta a honi közvélemény az ukrán államfő múlt heti látogatását az Egyesült Államokba. A Zelenszkij-kormányzat helyzete megerősítését remélte az úttól – no és persze minél több pénzt hitel, befektetés formájában. Az elnök gyakorlatilag hatalomra kerülése óta törekedett a legmagasabb szintű kapcsolatfelvételre Amerikával, mintha Washington áldása elengedhetetlen feltétele lenne a kormányzásnak, és most – a látogatás időpontjának kétszeri elhalasztása után – eljött a várva várt pillanat. Utóbb, miután az ellenzéki média lényegében megszűnt létezni Ukrajnában, a csapból is Zelenszkij sikere folyt itthon – talán a NATO-csatlakozás kérdésének kivételével. Valójában azonban aligha lehetnek maradéktalanul elégedettek a vizit eredményeivel a magas kijevi hivatalokban.

A két elnök találkozóját követően a Fehér Ház weboldalán megjelent a felek közös nyilatkozata. Ebből megtudhattuk, hogy az Egyesült Államok továbbra is támogatja Ukrajna területi integritását, és változatlanul segíteni fogja Kijevet az ország biztonságának garantálásában. Az olvasó megjegyezheti, ezért nem kellett volna Amerikába utazni, hiszen az Egyesült Államok támogatása úgyis adott volt. Valójában a nyilatkozat szövegének gerincét még Zelenszkij látogatása előtt egyeztették, így annak tartalma egyebekben sem tartogat túl sok újdonságokat azok számára, akik figyelemmel kísérték a két ország viszonyának alakulását az elmúlt hónapokban.

Amerika hanyagolta a NATO-csatlakozást

A közös dokumentum kimondja, hogy soha nem voltak még olyan szilárdak a két ország kapcsolatai, mint mostanság. Az USA kész újabb, 60 millió dollár értékű katonai támogatási csomagot Kijev rendelkezésére bocsátani, többek között Javelin páncéltörő rakéták vásárlására. A felek megállapodtak abban is, hogy befejezik a kétoldalú katonai és műszaki együttműködési megállapodás kidolgozását, amelynek célja segíteni az ukrán hadsereg újrafegyverzését. A két ország vezetői abban is megegyeztek, hogy további hét évvel meghosszabbítják a Kijevnek a stratégiai nukleáris fegyverzet megsemmisítéséhez nyújtott segítségről szóló megállapodást.

A Fehér Ház ugyanakkor jelezte, hogy bár támogatják Ukrajna NATO-csatlakozási törekvéseit, a döntést Kijev felvételéről a szervezetbe nem egyedül hozzák meg. Washington azt ajánlja Kijevnek, hogy folytassák a munkát, ami a NATO-szabványoknak való megfelelést hivatott elősegíteni. Egyesek szerint a közös nyilatkozat gyakorlatilag írásba adta, hogy a jelenlegi amerikai adminisztráció nem áll készen támogatni Ukrajna közeledését a NATO-hoz, bár el sem utasították a lehetőséget, hogy a kelet-európai ország valamikor a távoli jövőben mégiscsak a szervezet tagjává váljék. Némelyek egyenesen cinikusnak tartják azt a megfogalmazást az Egyesült Államok részéről, hogy Ukrajnának jogában áll megválasztani külpolitikája irányát ... beleértve a NATO-csatlakozást is.

Washington távolságtartása Ukrajna NATO-tagsága kérdésében az elmúlt hónapok eseményeinek fényében, mindenekelőtt Joe Biden és Vlagyimir Putyin orosz elnök genfi találkozója után, várható volt, Kijev számára azonban mindenképpen csalódás. Zelenszkijék nyilván szerették volna, ha az USA legalább biztat, hivatkozási alapul szolgáló jelzést ad, segít leküzdeni némelyik európai ország idegenkedését Ukrajna felvételétől az Észak-atlanti Szerződés Szervezetébe.

Amerikát a gáz sem érdekelte

Az Egyesült Államok és Ukrajna elnöke kijelentette, hogy fenyegetésnek tekintik Európa energiabiztonságára nézve az orosz Északi Áramlat–2 gázvezetéket, amelynek első üteme a közeljövőben elkészül. Az USA folytatni kívánja jogalkotási és diplomáciai erőfeszítéseit, hogy fenntartsa Ukrajna tranzitállam szerepét, ami az Európába irányuló gázszállítást illeti, és megakadályozza a Kreml arra irányuló kísérleteit, hogy az energiaellátást geopolitikai fegyverként használja. Ugyancsak a kudarc kategóriába tartozik viszont – bár szintén jó előre tudható volt –, hogy egyértelművé vált: az Egyesült Államok, túl az általános frázisokon, nem hajlandó konkrét lépésekre az Északi Áramlat–2 gázvezeték ellen. Még úgy sem, hogy Washingtonban bizonyára tisztában vannak vele: ha megépül az új vezeték, s azon a gáz közvetlenül, Ukrajna megkerülésével juthat el Európába, az mind stratégiailag, mind gazdaságilag komoly csapást mér Kijevre.

Már megint a reformok

A dokumentumban említés történik az ukrán hatóságok támogatásáról a reformok végrehajtásában és a korrupció elleni küzdelemben. A közös nyilatkozatba bekerültek az ukrajnai reformokkal kapcsolatos kijevi vállalások is – bizonyára amerikai „kérésre”. Említésre méltó a bírósági reform folytatása, a Korrupcióellenes Szakosított Ügyészség (SZAP) vezetőjének megválasztása „a legjobb nemzetközi gyakorlatoknak megfelelően” (az utóbbi időben rendre meghiúsultak a tisztviselő megválasztására tett kísérletek). Törvények elfogadását helyezik kilátásba a NABU jelenlegi igazgatója jogköreinek védelme, valamint utódja átlátható és megbízható kiválasztásának biztosítása érdekében. Az emberi jogok védelmére vonatkozó számos norma bevezetését is ígérik.

Ezen kívül szó esik a nyilatkozatban egy újabb ukrán reform­terv, pontosabban egy „átfogó transzformációs terv” kidolgozásáról is, erről azonban egyelőre nem derültek ki részletek. Az ukrajnai kormánypárti média azt reméli, Zelenszkijék egy olyan tervet készítenek elő, amely képes lehet közelebb vinni Ukrajnát a NATO-hoz és Európához. A szkeptikusok szerint viszont csak a szokásos kijevi porhintésről van szó, amely segít elterelni a figyelmet a reformok megtorpanásáról, illetve a problémákról.

Amerika áldását adja

Az Egyesült Államok megerősítette készségét, hogy további gazdasági támogatást nyújtson Ukrajnának, és segítséget ígért a koronavírus-járvány elleni küzdelemben is. Ezzel együtt a látogatás gazdasági eredményei nem túl meggyőzőek. Például az Egyesült Államok 3 milliárd dollár hitelt ajánlott fel Ukrajna számára az Eximbank közvetítésével. Mivel azonban ezt a pénzt feltételezhetően amerikai áruk vásárlására lehet majd elkölteni, az amerikai kormány az akciót akár úgy is elkönyvelheti, hogy a saját gazdaságát élénkítette a kölcsönnel. Hasonlóan Amerika-központú az az energetikai megállapodás, melynek értelmében a Westinghouse fejezheti be az ukrán „félkész” atomerőművi blokkokat.

A leírtak fényében helytállóaknak tűnnek azok a vélemények, melyek szerint a találkozóval mindkét fél elsősorban országa közvéleményére próbált hatni. Ukrán részről a függetlenség napi fényes ünnepségek után a washingtoni „győzelem” egy újabb siker lehet, amely segíthet megállítani, vagy legalábbis lassítani Zelenszkij hazai népszerűségének hanyatlását, egyben elhallgattathatja azokat a hangokat, amelyek szerint az Egyesült Államok máris „levette a kezét” a jelenlegi ukrán elnökről, és nem támogatná az újraválasztását.

(ntk)