A gyomok elleni biológiai védekezés lehetőségei: bogarak, libák, növényi kivonatok

2021. szeptember 14., 20:30 , 1074. szám

A gyomszabályozás nagyon kényes feladat a biológiai termesztésben, a több tucat lehetőség közül az egyik költséges, a másik problémás, a harmadiknak pedig még kiforratlan a technológiája. De ne csüggedjen a termelő, évről évre egyre több lehetőség és gyakorlat bizonyítja, hogy az ültetvény tisztán tartható vegyszermentesen is.

Ízeltlábúak bevetése a gyomok ellen

Igen elterjedt téma a biológiai növényvédelemben a ragadozó szervezetek alkalmazása, melyeket be is vetnek a kártevők ellen, meglehetősen nagy hatásfokkal. Óhatatlanul felmerül a kérdés, tudunk-e olyan rovarfajt használni a termesztésben, mely egy adott gyomfajt pusztít el? Természetesen használhatunk, rengeteg faj meg is telepszik a gyomokon. Ahogy nemrég egy termelő megjegyezte: „Már minden növénynek van valamilyen bogara.” S ebben bizony nem tévedett!

A kártevő rovarok betelepítése és elszaporítása azonban igen veszélyes folyamat. A mai napig a technológia fejlődése és a rengeteg termelői tapasztalat felhalmozódása ellenére sem sikerült olyan rovarfajt találni nálunk, mely egy adott gyomot nagymértékben károsítana. Általában csak a levelet, a hajtást, a gyökérzetet, a magvakat fogyasztja el, vagyis nem pusztítja el teljesen a növényt, csupán – a legtöbb esetben – visszaszorítja azt. De nem ez a legveszélyesebb. Mi van akkor, ha betelepített bogarunk a kultúrnövényünket is megtámadja, tehát inkább az almafát fogja kóstolgatni, nem pedig a perjét? Természetesen ez is előfordulhat, és a legtöbb esetben elő is fordult az évek során. Máig nincs olyan rovarkártevő kereskedelmi fogalomban, mely megbízhatóan és nagy hatásfokkal alkalmazható lenne a gyomok ellen az ültetvényekben. Ezt az alkalmazást tehát egyelőre kihúzhatjuk a bevethető módszerek listájáról.

Libák legeltetése az ültetvényben

A liba az egyik legjobb biológiai gyomszabályozó az ültetvényben, már amennyiben nem vonulnak délre az ősz beköszöntével, faképnél hagyva a termelőt.

A tréfát félre téve, nagyon elterjedt a libákkal való gyomszabályozás a vegyszermentes ültetvényekben, sőt az egyik legjobb megoldást jelentheti. Máig kiválóan használható a bogyósok gyomirtásában, ami általában igen problémás még a vegyszeres kezelések során is. A libák nagyon precíz munkát végeznek az áfonya, a ribizli, a málna és a szeder gyomszabályozásában, sőt még a lehullott gyümölcsöket is maradéktalanul felszedegetik, viszont a bokron, fán található gyümölcsöket nem bántják – már amennyiben még van fű. Egyetlen hátrányuk, hogy a túlöregedett gyomokat nem kedvelik, sőt kerülik, illetve igen sok kell belőlük ahhoz, hogy gyors és hatékony legyen az alkalmazásuk. Számszerűsítve: 1 ha ültetvényben kb. 200-250 liba ajánlott a hatékonyság fenntartása érdekében. Mindjárt megelőzöm a kérdést, hogy vajon a kacsa is megfelel-e erre a célra? Nem! Nem alkalmas erre a feladatra, mivel a kacsa hamarabb fogyasztja el a gyümölcsöt, mint a gyomokat.

Növényi kivonatok a gyomok ellen (növényt növény ellen)

Allelopatikus hatásnak nevezzük, mikor az egyik növényben képződő vegyületek egy másik növény magvának csírázását, fejlődését fogják vissza. Ebben az esetben növénnyel támadjuk a nemkívánatos gyomnövényt. A természetben igen sok ilyen hatást figyeltek már meg a kutatók, és évről évre találnak újabb hatásos kivonatokat.

Az egyik legjobb példa a diófalevél allelopátiás hatása, mely szinte az összes növény csírázását gátolja.

A bazsalikom és az izsóp illóolaja, illetve a fekete üröm gyökeréből készült kivonatok is csirázásgátló hatásúak a disznóparéj, a parlagfű, a libatopfélék, a pásztortáska, a tyúkhúr és a zöldmuhar esetében.

A hagymafélék levelében található szulfitok és az orvosi somkóró virágából készült alkoholos kivonat gátolja a csírázást a disznóparéjnál, a libatopfajoknál, a tyúkhúrnál, a vadrepcénél, a lóherénél és a répaféléknél.

Jelentős hátránya azonban az allelopátiás gyomszabályzás elterjedésének a nagy hatóanyag-szükséglet, a problémás előállítás, a gyűjtés/termelés és a kijuttatás módszere, melyek máig kidolgozás alatt állnak.

Molnár Ádám,
a „Pro Agricultura Carpatika” Kárpátaljai Megyei
Jótékonysági Alapítvány falugazdásza