Játék a számokkal – elkészült a jövő évi költségvetés tervezete

2021. szeptember 23., 08:35 , 1076. szám

A miniszteri kabinet az elmúlt héten jóváhagyta a 2022. évi állami költségvetés tervezetét, a dokumentumot szeptember 15-én benyújtották a parlamentnek. Ezzel kezdetét vette a büdzsé elfogadásának hosszadalmas, sokak számára egyenesen szórakoztató folyamata.

Denisz Smihal miniszterelnök a parlamenti képviselők figyelmébe ajánlva a tervezetet jelezte, hogy a dokumentumot első alkalommal a hároméves költségvetési nyilatkozat (deklaráció) alapján állították össze. Ez elvben annyit tesz, hogy a kabinet ragaszkodott a nyilatkozatban három évre előre rögzített irányszámokhoz. Kérdés persze, hogy mindez mit ér, ha köztudott, hogy országunkra nem jellemző a szigorú költségvetési fegyelem, a büdzsét az ukrán gyakorlatnak megfelelően akár többször is módosíthatják az év folyamán.

Lássuk a számokat!

A költségvetés a reál GDP 3,8%-os növekedésére épül, a nominális GDP közel 5,5 milliárd hrivnyát tenne ki. Emellett összeállítói a fogyasztói árak 6,2%-os emelkedésével, 15 258 hrivnyás havi átlagbérrel, 28,7 hrivnya körüli dollárárfolyammal számolnak. A tervek szerint az export 6,5%-kal, az import 9,2%-kal nőne jövőre.

„A 2022-es költségvetés nemcsak kiegyensúlyozott és reális, hanem az ország korszerűsítésének, a gazdaság helyreállításának és az emberekbe, az egészségükbe, az oktatásukba és a fejlődésükbe eszközölt befektetéseknek a költségvetése. A legfontosabb prioritások nem változtak. Ezek az egészségügy, az oktatás, a hadsereg, az infrastruktúra, a szociális programok, a digitalizáció, a vállalkozók és a gazdaság támogatása” – jelentette ki a miniszterelnök.

Mire, és mennyi jut?

A költségvetés összeállítói 1,277 trillió hrivnya bevétel mellett 1,465 trillió kiadást terveztek be jövőre. A miniszteri kabinet arra számít, hogy a büdzsé hiánya a GDP 3,5%-a, azaz 188 milliárd hrivnya lesz. Ezt privatizációból, a nemzetközi pénzintézetek hiteleiből és államkötvényekből szándékoznak finanszírozni.

Az egészségügyre 197,2 milliárd hrivnyát javasolnak elkülöníteni, ami 35,8 milliárddal több, mint idén. A többlet döntő hányadát állítólag az egészségügyi dolgozók fizetésének emelésére fordítanák. A tervek szerint az orvosok minimálbérét 20 ezer hrivnyára emelnék, az ápolókét 13,5 ezerre. Arról egyelőre nem szólnak a hírek, hogy mit várnak el az egészségügyben dolgozóktól a béremelés fejében. Az intézkedés célja nyilvánvalóan az állami egészségügyi rendszert sújtó már-már katasztrofális munkaerőhiány kezelése, illetve az orvosi hivatás presztízsének helyreállítása, amivel az egészségügybe lehetne csábítani a pályaválasztás előtt álló fiatalokat. A szakértők szerint azonban ehhez önmagában a beígért fizetésemelés aligha lesz elégséges.

A kormány 185,6 milliárd hrivnyát szándékozik fordítani az oktatásra, ami 21 milliárddal haladja meg a tavalyi előirányzatot. A hatalom részéről siettek jelezni, hogy a többlet jelentős részét a pedagógusbérek további emelésére szánják. Szerhij Skarlet oktatási és tudományos miniszter még augusztusban azt ígérte, decembertől 8,4%-kal megemelik a pedagógusok alapbérét. Mivel azonban egyelőre nem világos, mekkora lesz az idei infláció, nem tudhatjuk, jelent-e reálbér-növekedést a 8,4%-os plusz, vagy csupán a pénzromlás ellentételezéseként fogható fel. Az oktatásra szánt pénzből a diákösztöndíjak összegének emelésére is futnia kell.

A Nyugdíjalap megtámogatása és a szociális tárca költségvetése 531 milliárd hrivnyát tenne ki, ami 31 milliárdos növekedés 2021-hez képest. A büdzsé összeállítói szerint ez lehetővé tenné jövő márciusban a nyugdíjak indexálását, amire 28,2 milliárd hrivnyát irányoznak elő. Elemzők ugyanakkor nincsenek meggyőződve arról, vajon elég pénz jut-e a lakossági szubvenciók folyósítására 2022-ben.

Az ország GDP-jének 5,95%-át, azaz 319,4 milliárd hrivnyát költenének a hadseregre és a nemzetbiztonságra, ami 52,1 milliárd hrivnyás növekedés 2021-hez képest. Megjegyzendő, ez a növekmény kis híján ugyanannyi, mint amennyivel az egészségügyre és az oktatásra (együttesen!) szánnak többet az ország vezetői jövőre.

Mindemellett a kormány 124,1 milliárd hrivnyát tervez elkülöníteni a közlekedési infrastruktúra fejlesztésére.

Új hangsúlyok a hatalmon belül?

A vesti.ua összeállításában rámutat a 2022. évi költségvetésnek arra a furcsaságára, hogy miközben jelentősen csökkentenék az állam kiadásait, az igazságügyi-biztonsági szerveknek mégis több jutna az eddigieknél. Így például az Elnöki Hivatal működésére „mindössze” 1,08 milliárd hrivnyát szánnak, ami 15%-kal kevesebb, mint idén. A parlament kiadásait 7,63%-kal 2,6 milliárd hrivnyára csökkentenék. Ugyanakkor a kormányra 6,9%-kal több, 2,7 milliárd hr jutna.

A legjelentősebb növekedés a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanácsnál (RNBO) várható, amelyre 2022-ben közel 304 millió hrivnyát fordítanának. Lényegesen, 17,5%-kal 13,6 milliárd hrivnyára nőnének a Főügyészi Hivatal kiadásai. Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) büdzséje 7%-kos növekedéssel 16 milliárd hrivnyára duzzadna. Ugyanakkor a Belügyminisztérium költségvetését a kormány nem növelné, sőt csekély mértékben csökkentené.

Csak kullognak a valóság után?

Elemzők egyéb furcsaságokra is felhívják a figyelmet a büdzsé tervezetével kapcsolatban. Marija Repko, a Gazdaságstratégiai Központ igazgatóhelyettese például az UNIAN hírügynökségnek nyilatkozva rámutat, hogy a költségvetés a májusi gazdasági előrejelzésen alapul, miközben a világgazdaságot mostanában a bizonytalanság, a gyors változások jellemzik, nem utolsósorban a koronavírus-járvány újabb várható hullámai miatt. Szerinte éppen ezért nem ártana, ha a büdzsé számait a friss előrejelzés alapján áttekintenék az első és második olvasatban való tárgyalás között. Csakhogy, jegyezheti meg az olvasó, ez az időszak hagyományosan a honatyák és a kormány közötti alkudozás ideje, amikor a képviselők megpróbálják költségvetési támogatásra váltani a büdzsére leadott szavazatukat. Márpedig, ha a kormány az első olvasatban való tárgyalás után átszabja a költségvetés fő számait, alkudozni sem igen lehet.

Amolyan kormányzati huncutságnak tekinthető, mondják, hogy számos, a költségvetési tervezetben szereplő előirányzatra csak abban az esetben jutna elegendő pénz, ha a parlament elfogadja az Adótörvénykönyv módosítását előirányzó 5600. számú törvényjavaslatot, amely több gazdasági ágazatban, például az érckitermelésben, a kohászatban, a dohányipari termékek előállítása terén növelné az adókat, illetékeket. Tehát amennyiben a képviselők elég pénzt remélnek mondjuk a kulturális intézmények felújítására, akkor meg kell szavazniuk a mindig népszerűtlen adóemelést. Ezt akár zsarolásnak is nevezhetnénk, a politikában azonban csupán a befolyásolás egyik bevett módszerének számít. A csel szépsége, hogy a hatalom vélhetően elsősorban a saját képviselőit, azaz a Nép Szolgája frakciót igyekszik majd befolyásolni ezen a módon, hiszen elsősorban nekik kell megszavazniuk a büdzsét.

A szakértők a minimálbér újabb emelésének ötletéért se rajonganak különösebben. Oleh Pendzin, a Gazdasági Vitaklub ügyvezető igazgatója szerint a minimálbér 6,5 ezer hrivnyára emelése januártól látszólag jó a lakosság számára, de még abban az esetben is problémát okozhat a gazdasági szereplőknek, ha az intézkedés éppen csak az infláció ellensúlyozását teszi lehetővé. Nem biztos ugyanis, hogy a vállalkozók ki tudják gazdálkodni a magasabb fizetéseket. Ha pedig nem tudják, akkor az árnyékgazdaságba helyezik át a tevékenységüket, csökken a legálisan foglalkoztatottak száma, a kormány pedig elesik a bérek és a gazdaság kifehérítésétől remélt pluszbevételektől – jelezte egy minapi tévéműsorban Pendzin.

(ntk)