Gázügyek: Kijev végképp az ellenségei közé sorolta Magyarországot?

2021. szeptember 29., 08:16 , 1077. szám

Ukrajna zokon vette, hogy Magyarország kedvező, hosszú távú gázszállítási szerződést kötött Oroszországgal. Dmitro Kuleba külügyminiszter válaszlépéseket helyezett kilátásba.

Dühödt nyilatkozat

„Meglepettek és csalódottak vagyunk Magyarország döntése miatt, hogy 2021. szeptember 27-én Budapesten új, hosszú távú szerződést ír alá a Gazprom orosz konszernnel az Ukrajnát elkerülő gázszállításról” – olvasható az Ukrajna Külügyminisztériumának weboldalán hétfőn megjelent nyilatkozatban.

„Ezt merőben politikai, gazdaságilag megalapozatlan, a Kreml javára, Ukrajna nemzeti érdekeinek és az ukrán–magyar kapcsolatoknak a sérelmére hozott döntésnek tartjuk, amely nem felel meg az 1991. december 6-i Szerződés a jó szomszédság és az együttműködés alapjairól a Magyar Köztársaság és Ukrajna között elveinek.

Magyarország számára továbbra is jövedelmezőbb a gáz szállítása Ukrajna kiterjedt gázszállító rendszerén keresztül, amely a lehető legrövidebb úton teszi lehetővé a zavartalan gázellátást az európai országok felé.

Szomorúan vesszük tudomásul, hogy ez a döntés kárt tesz a kétoldalú ukrán–magyar kapcsolatok pozitív eredményeiben és tendenciáiban, amelyek elérésébe személyesen Dmitro Kuleba és Szijjártó Péter, Ukrajna és Magyarország külügyminiszterei is sok erőt és energiát fektettek.

Szeptember 29–30-án került volna sor Budapesten az Ukrán–Magyar Kormányközi Gazdasági Vegyes Bizottság ötödik ülésére a két ország külügyminisztereinek társelnökletével. Az ukrán fél gondosan készült rá, joggal remélve, hogy ez az esemény újabb pozitív lépés lesz a kétoldalú kapcsolatokban.

Ma (szeptember 28-án – a szerk.) Ukrajna Külügyminisztériuma kezdeményezte a bizottsági ülés elnapolását, mivel a magyar–orosz gázmegállapodás jelentős hatással lesz Ukrajna és Európa energiabiztonságára, új körülményeket teremt, amelyek a kockázatok és fenyegetések átfogó elemzését igénylik, valamint a régió országainak összehangolt intézkedéseit a negatív következmények minimalizálása érdekében” – olvasható a nyilatkozatban.

Az ukrán fél emellett az Európai Bizottsághoz fordul, kérve annak megállapítását, hogy megfelel-e az új magyar–orosz gázszerződés az európai energiaügyi szabályoknak.

Politikai állásfoglalásokkal nem lehet fűteni

Az ukrán méltatlankodás ellenére hétfőn Budapesten az MVM és a Gazprom aláírta az új hosszú távú gázvásárlási szerződést. Az MTI szerint Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter az esemény kapcsán jelezte: „Magyarországon az energiaellátás biztonsági, szuverenitási és gazdasági, nem pedig politikai kérdés. A lakásokat, házakat, családi otthonokat politikai állásfoglalásokkal kevésbé, gázzal annál inkább lehet fűteni, és ugyanez igaz az ipar működőképességére is.”

A tárcavezető aláhúzta: a realitás az, hogy valós, működőképes alternatívák hiányában Magyarország energiaellátását jelenleg legbiztonságosabban, legkiszámíthatóbban a Gazprommal kötött hosszú távú szerződés keretében lehet garantálni.

Amiről hallgat az ukrán média

Az ukrán külügyi nyilatkozatról beszámoló híradások és kommentárok általában hallgatnak két lényeges körülményről. Az egyik az orosz gáz szállítási útvonalával kapcsolatos. A szerződés évi 4,5 milliárd köbméter gáz megvásárlására vonatkozik. Ezt a mennyiséget a Gazprom két útvonalon szállítja Magyarországra: 3,5 milliárd köbmétert déli irányból, az október 1-jétől üzembe álló szerb–magyar interkonnektoron keresztül, illetve 1 milliárd köbmétert „Ausztria felől”. Az ukrán kormány ugyanakkor mostanáig szinte kizárólag a Balti-tenger alatt futó Északi Áramlat–2 vezeték megépítése ellen tiltakozott, miközben alig esett szó a kezdetben Déli Áramlatnak, később Török Áramlatnak, most pedig éppen Balkáni Áramlatnak nevezett vezeték megépülése ellen, amelyen keresztül a gáz októbertől Törökországon, Bulgárián és Szerbián át eljut Magyarországra. Jó lenne tudni, vajon miért nem tárgyalt Ukrajna az ellenséges Oroszország földgázának szállításáról a kiemelt partnerként kezelt Törökországgal, amelytől legutóbb drónokat is vásárolt, vagy a szintén EU-tagállam Bulgáriával? Az is érdekes kérdés lehet minden, a földrajzban kicsit is jártas ember számára, vajon miként jut el az orosz gáz Ukrajna megkerülésével Ausztriába, s ha már ott van, miért nem Bécsben verik az asztalt a gázszállítással elégedetlen ukrán diplomaták?

Mint láthatjuk, Ukrajna ezeket a kérdéseket nemigen feszegette, viszont mindjárt nekirontott Magyarországnak. Illetve nem is mindjárt, hanem kis híján egy hónap kivárás után, hiszen Budapest és Moszkva megállapodását az új gázszállítási szerződésről még augusztus végén bejelentették. Kijev tehát pontosan tudta, mi következik hétfőn, nyilatkozatában mégis azon sajnálkozik a Külügyminisztérium, mennyire készültek az e héten esedékes ukrán–magyar vegyes bizottsági ülésre.

Ukrajna nemzeti érdekeinek kárára?

Ezenkívül Ukrajna azzal vádolja Magyarországot, hogy a Kreml javára, az ukrán nemzeti érdekek sérelmére kötött megállapodást. Valószínűleg Kijevben ezúttal is abból a lépten-nyomon hangoztatott ukrán álláspontból indultak ki, hogy a gáz Ukrajnán keresztül jut el a legrövidebb úton Oroszországból Európába, így ez a szállítási útvonal a legolcsóbb. Ezzel szemben a magyar külügyminiszter egyértelműen fogalmazott hétfőn: az új ár jóval kedvezőbb, mint amit a most lejárt, 1995-ben megkötött szerződés alapján fizetett a magyar fél. Ennek köszönhetően pedig szerinte megőrizhetők hosszú távon a rezsicsökkentés vívmányai, a magyar fogyasztók továbbra is az egyik legalacsonyabb gázárat fogják fizetni Európában. Aligha hihető tehát, hogy Magyarország Kormánya saját polgárai kárára állapodott volna meg az oroszokkal.

Elemzők valószínűbbnek tartják, hogy Kijevet a Magyarországnak szánt gáz szállítása után fizetendő tranzitdíj kiesése dühíthette fel, amely októbertől vélhetően a török, bolgár és szerb büdzsét gazdagítja az ukrán helyett. Ráadásul a magyar példa nyomán más európai államok is úgy határozhatnak, hogy eltekintenek az ukrán vezetékrendszer igénybevételétől, ha kedvező árajánlatot kapnak Oroszországtól. Ha pedig így alakul, az Ukrajna számára egyértelmű külpolitikai vereséget és jelentős gazdasági kárt jelentene. Ezt érthetően nem engedhetik meg maguknak.

Kijev visszavág

Megszokhattuk, hogy Ukrajna a külkapcsolatok alakításában gyakran a nyomásgyakorlásra alapoz, ezért további elkeseredett támadások várhatók a részéről. Ezt Dmitro Kuleba külügyminiszter sem tagadta.

„Itt van Magyarország, amely az EU tagja és a NATO tagja, ugyanakkor különleges kapcsolatban áll Oroszországgal, és csapást mért az ukrán–magyar kapcsolatokra azzal, hogy kizárta az ukrán gázvezetéket az oroszországi gázellátási rendszerből. Ez egy csapás, és mi ennek megfelelően fogunk reagálni rá, mert itt nincs helye semmiféle szánalomnak és együttérzésnek” – mondta Kuleba az ICTV Szólásszabadság című műsorának hétfői adásában, amelyet az Interfax–Ukrajina hírügynökség idéz.

„Ez nem csak politikai lépés lesz – utalt az ukrán külügyminiszter a gazdasági vegyes bizottság ülésének elnapolására. – Más lépéseket is teszünk Ukrajna nemzeti érdekeinek védelmében ebben a helyzetben.”

Kuleba kifejtette, nem hiszi, hogy Magyarország Ukrajnát az orosz politika prizmáján keresztül látná.

„Más játékot játszanak, és ennek a játéknak a lényege, hogy párhuzamosan érjenek el haladást az Ukrajnával és Oroszországgal fenntartott kapcsolatokban. De ez a játék nem tarthat örökké, végül eléri a konfliktus pontját” – mondta a miniszter.

Moszkvában ugyanakkor bizonyára jól mulatnak a kijevi reakción. Az MTI szerint Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő hétfői Telegram-bejegyzésében úgy fogalmazott, Ukrajna a szomszédja iránt érzett irigységből fordult az Európai Bizottsághoz azzal a kéréssel, hogy értékelje Magyarországnak a Gazprommal megkötött gázszerződését.

Ami az ukrán–magyar kapcsolatokat illeti

Ukrajna Külügyminisztériumának nyilatkozata ugyan sajnálja, hogy a magyar lépés „kárt tesz a kétoldalú ukrán–magyar kapcsolatok pozitív eredményeiben és tendenciáiban”, ez azonban csak akkor igaz, ha a két ország közötti pillanatnyi tűzszünetet pozitív eredményként könyveljük el. Látszólag működnek a különféle kétoldalú bizottságok, megbeszélésekre is sor kerül a két ország kormányzatának alsóbb szintű vezetői között, számottevő eredményeket felmutatni azonban nem lehet. Jó példa erre a magyar–ukrán oktatási munkacsoport, amely szeptember közepén már a harmadik ülését tartotta. A tudósításokból ítélve az ülések hangulata már-már kiváló, legutóbb egy ismeretlen tartalmú jegyzőkönyvről is megegyeztek a felek, ami azonban a kárpátaljai magyarság anyanyelven történő oktatását illeti, nem sikerült áttörést elérni. Ukrajna egy jottányit sem hajlandó engedni ukránosító, a nemzeti kisebbségek jogait korlátozó törvényeiből. Egyoldalú megbékélés pedig nem létezik.

De nem csak az oktatásról van szó. Múlt héten kaptuk a hírt, hogy nem engedték be Ukrajnába Nacsa Lőrinc országgyűlési képviselőt (Fidesz–KDNP), aki adományokat szeretett volna átadni több kárpátaljai településen. Egyúttal közölték vele, hogy egy korábbi döntés alapján három évre kitiltották az országból. Vajon ezt is a két ország közötti kapcsolatok állítólagos javulásának kell tekinteni?

Szijjártó: Mélységesen felháborít

Kedden, lapzártánkkal egy időben Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Facebook közösségi oldalon reagált az ukrán külügyi nyilatkozatra.

„Tegnap aláírtuk a hazánk gázellátását a következő tizenöt évre garantáló szerződést a Gaz­prommal. Ez nagy siker, mert egyrészt a mai bizonytalan világban mindennek, ami kiszámíthatóságot biztosít, nagy értéke van, másrészt pedig olyan árformulában állapodtunk meg, mely biztosítja a rezsicsökkentés eredményeinek hosszú távú fenntartását.

Mélységesen felháborít viszont az ukrán kormány azon döntése, mely szerint az Európai Bizottságnál támadják meg ezt a szerződést. Ezért tegyünk gyorsan világossá pár dolgot:

1. Az ukránoknak semmi közük ahhoz, hogy mi kivel miről állapodunk meg.

2. Szuverenitásunk és nemzetbiztonsági érdekeink súlyos megsértésének tartjuk, hogy meg akarják akadályozni hazánk biztonságos gázellátását, a magyar emberek otthonainak fűtését és az ipar működtetését.

3. Barátságtalan ez a lépés azon sok támogatás – lélegeztető gépek, egészségügyi felszerelések, katonák ápolása, gyerekek üdültetése, beruházások finanszírozása – után, amit Ukrajna eddig tőlünk kapott.

A szuverenitásunk megsértésére tett kísérletet kikérjük magunknak, az ukrán nagykövetet mára a Külügyminisztériumba bekérettük” – áll a bejegyzésben.

Információink szerint Kijevben is bekérették Ukrajna Külügyminisztériumába a magyar nagykövetet.

Kijevben aludtak rá egyet

Kedden Dmitro Kuleba már valamivel higgadtabban nyilatkozott:

„Ellenzem, hogy ebben a helyzetben az érzelmek vezéreljenek bennünket. Minket vagy magyar partnereinket. Hiszen nem vonjuk kétségbe Magyarország jogát, hogy megállapodást kössön a Gazprommal. De világosan látjuk, hogy Magyarország gazdaságilag ugyanolyan előnyös szerződést köthetett volna, amely magában foglalja az Ukrajnán keresztüli tranzitot. Megértjük, hogy Ukrajnának a tranzitrendszerből való kizárása az Orosz Föderáció követelménye volt, Magyarország elfogadta ezt a követelményt, ami nem felel meg az érdekeinknek, és mi védjük érdekeinket. Ennyi az egész” – mondta el újságíróknak az ukrán külügyminiszter, akit az Interfax–Ukrajina idéz.

Megjegyezte azt is, hogy Ukrajna az Európai Bizottsághoz fordul, hogy megértse, hogyan befolyásolja Magyarországnak a Gazprommal kötött megállapodása az EU egészének energiabiztonságát.

(hk)