A magnézium szerepe a növények életében

A magnézium (Mg) a növények zöld színtesteinek építőeleme, fontos szerepet játszik a fotoszintézisben. Felvétele az intenzív növekedési szakaszban a legerősebb, a magnéziumigényesebb, illetve az ellátásra érzékeny növények – paradicsom, paprika, dinnye – termesztésében a magnézium-műtrágyák kijuttatása elengedhetetlen. A növényben könnyen mozgó, reutilizálható (újrafelhasználható) tápelem, hiánytünetei jellemzően a középső leveleken jelentkeznek.

A magnéziumhiány kialakulásában szerepet játszó körülmények között a csekély felvehető mennyiség a döntő. Kötött talajokon a lekötődés, túl laza talajokon a kimosódás miatt alakul ki leggyakrabban a hiány. A másik gyakori probléma a kationantagonizmus, amikor a talajban a túlzott mennyiségben megtalálható egyéb kationok – kálium, kalcium, ammónium – kiszorítják a magnéziumot.

A magnéziumhiány általános tünetei

A zöldségféléknél – főleg intenzív termesztésben – gyakran találkozhatunk magnéziumhiánnyal. Ilyenkor a levélnyél irányából induló sárgulás figyelhető meg, amely először a levélerek vagy a levélnyél közelében, a főerek között alakul ki. A legtöbb zöldségnövényen ez a tünet mutatkozik, amely a paprikánál, a burgonyánál, a tojásgyümölcsnél és a paradicsomnál nehezen, a kabakosok – uborka, sárga- és görögdinnye – esetében jól megkülönböztethető a káliumhiánytól.
Az egyszikű növények levelein – csemegekukorica, hagyma – a levélnyél felől hosszanti irányban először apró pettyek, foltok, majd ezek összemosódásával narancssárga csíkok képződnek.

A színelváltozás előbb az idősebb leveleken jelenik meg, de – eltérően a nitrogén- vagy a káliumhiánytól – ritkán a legalsó, sokkal inkább a középtáji vagy a szár alsó kétharmadának környékén elhelyezkedő leveleken mutatkozik. A sárgás elszíneződésre – ellentétben a káliumhiánnyal – jellemző, hogy a klorózis nem világos- vagy fakósárga, hanem élénksárga, gyakran lilás, narancsvörös tónusú. Ennek ellenére a tünet könnyen összetéveszthető a káliumhiánnyal. A tünetek idővel – a hiány mértékének fokozódásával – a fiatal levelekre is áthúzódnak.

A magnézium esetében is előnyösebb a hiány kialakulásának megelőzése. Ennek ellenére, ha a hiányt már a kezdeti tünetek alapján felismerjük, hatásosan védekezhetünk ellene. Ugyan a növények elsősorban a gyökerükön keresztül veszik fel a szükséges tápanyagokat – így a magnéziumot is –, de egyes elemek esetében – beleértve a magnéziumot is – a lombon keresztüli trágyázással szintén jó eredményt lehet elérni. A levéltrágyázás előnye, hogy kis mennyiséggel (egy-két kezeléssel) gyorsan és hatásosan be tudunk avatkozni.
A magnézium-lombtrágyát magnézium-nitrát, magnézium-szulfát és magnézium-klorid formájában lehet beszerezni. A klorid kevésbé szerencsés forma, mivel a klór a legtöbb kertészeti kultúrára nézve káros, toxikus. A nitrátok mellett a szulfátforma a legelterjedtebb, tekintettel arra, hogy jól keverhető növényvédő szerekkel, nincs perzselő hatása, ugyanakkor jól oldódik, egyes növényeknél – káposztafélék, hagyma, paradicsom – a szulfát formában jelen lévő kén – mint fontos tápanyag – további kedvező hatást fejthet ki.

Tihor-Sárközi Mónika,
a „Pro Agricultura Carpatika” Kárpátaljai Megyei Jótékonysági Alapítvány falugazdásza