„Felemelő érzés, hogy itt, Kárpátalján is tisztelettel adózhatunk az 1956-os hősöknek”

Magyarország Ungvári Főkonzulátusa és Beregszászi Konzulátusa október 22-én, pénteken a Kárpátaljai Megyei Zenés-Drámai Színházban közösen szervezett ünnepi rendezvényen emlékezett meg az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc 65. évfordulójáról. A két himnuszt követően Bacskai József ungvári főkonzul mondott ünnepi köszöntőt.

– Ezekben a napokban Magyarország és a világ együtt ünnepli a magyarországi 1956-os forradalom és szabadságharc 65. évfordulóját. 1956-ban egy kis közép-európai nép, a magyar, egyedüliként a szocialista táborban, Közép- és Kelet-Európában példa nélküli módon fellázadt, felkelt az 1945-ben elrabolt szabadsága, hagyományai, kultúrája visszaszerzéséért, a korabeli világ egyik legerősebb hatalma, a Szovjetunió ellen, és ezzel méltán vívta ki az egész világ csodálatát.

Bátorító és felemelő érzés, hogy itt, Kárpátalján is tisztelettel adózhatunk az 1956-os hősöknek, és az itt jelenlévőkkel, ukrán és magyar szabadságszerető barátainkkal közösen emlékezünk az 1956-os októberi reménnyel teli napokra, új, jobb világot teremtő akkori fiataljainkra. Bizonyítékául annak, hogy a magyar történelem sorsfordító nagy pillanataiban – ahogy a Rákóczi-szabadságharcban, ahogyan 1848–1849-ben, majd 1956-ban is – a magyar nemzet és a szomszédos népek progresszív fiainak és lányainak szíve egyszerre dobbant és dobban – emelte ki a főkonzul.

Bacskai József rámutatott arra, hogy a Szovjetunió szétesése óta, harminc éve már új szelek fújnak. Elmondta: ma már másképpen látjuk a világot mi, magyarok és ukránok, egyszerre ráztuk le a szovjet-kommunista elnyomás igáját, a rabság láncait, és országaink, népeink szabaddá, függetlenné váltak.

– Közös történelmünkben nem először bizonyosodott be, hogy magyarok és ukránok nem ellenfelek, hanem sorstársak voltunk és vagyunk, bennünket csak a nyelvünk választ el, de ez az akadály könnyen legyőzhető, áthidalható. Mi, magyarok tudjuk és hirdetjük: hogy okos szomszédok nem ellenségeskednek, nem vitatkoznak egymással, mert két, egymás kultúráját, nyelvét tisztelő nemzet együttműködése mindig gyümölcsöző gazdaságilag és az állampolgárok jólétét szolgálja. A kölcsönös tiszteleten és előnyökön alapuló együttműködés esetén, kölcsönösen gyarapodva, gazdagodva nem kell megtagadni életmódunkat, önmagunkat, nyelvünket, közös múltunkat, értékeinket – fogalmazott a diplomata.

Bacskai József kitért arra is, hogy szomszédos országként Magyarország érdeke a stabil, virágzó, fejlődő és békés Ukrajna, amely jogbiztonságot nyújt, és vonzó európai jövőképet tud felvázolni minden állampolgárának nemzetiségi hovatartozásától és anyanyelvétől függetlenül. Kifejtette: egymás érveire nyitott párbeszéddel, közös akarattal a kapcsolatainkat beárnyékoló valamennyi problémás, vitás kérdés rendezhető, beleértve a kárpátaljai magyarság nemzetközi és kétoldalú szerződésekben rögzített kisebbségi jogainak a tiszteletben tartását is.

– Ez a közösség különös tiszteletet érdemel, mert a legnehezebb szovjet időkben is képes volt megőrizni anyanyelvét és önazonosságát. Mi továbbra is minden igyekezetünkkel azon leszünk, hogy az ukrán–magyar kapcsolatok normalizálódjanak, és végre egy közös sikertörténetről beszélhessünk – jegyezte meg a misszióvezető.

– A mai megemlékezés és közös ünneplés bizonyítéka annak, hogy az 1956-os forradalom és szabadságharc hőseinek céljai végül, bő három évtized múltán minden szenvedés és megtorlás ellenére megvalósultak, és ma már egy független, szabad Magyarországon és egy 30 éve független, szabad Ukrajnában, a baráti ukrán néppel együtt emlékezhetünk és ünnepelhetünk félelem nélkül.

Tegyünk meg minden tőlünk telhetőt, hogy az 1956-os elődeink iránti tisztelettel, gyermekeink iránti felelősséggel, kölcsönös együttműködéssel, jó szándékkal és közös célkitűzésekkel környezetünket megóvva, felvirágoztassuk közös földünk azon szegletét, amelyet a mindenható Isten ránk, ma itt élőkre bízott – zárta ünnepi gondolatait Bacskai József.

Anatolij Poloszkov, a Kárpátaljai Megyei Állami Közigazgatási Hivatal elnöke a történelmi eseményeket felidézve rámutatott, hogy 1956 őszén a kommunista rezsim elleni tömeges budapesti tüntetés felnyitotta az egész világ szemét és megmutatta, mi is az a szovjet totalitarizmus.

– Ez a nap emlékeztet mindannyiunkat arra, hogyan válik a szabadságvágy egy nagy erővé, amely egyesíti az embereket. Emlékezzünk arra, hogy milyen súlyos árat fizetett a magyar nép ebben a küzdelemben. Osztozunk az elvesztett életek miatt érzett fájdalomban, és tisztelettel adózunk a forradalom hősei előtt. Büszkék vagyunk mindazokra a magyarokra, akik nem féltek hangot adni véleményüknek.

Vaszil Ivancso, a Kárpátaljai Megyei Tanács ügyvezető elnöke az ’56-os budapesti és a 2014-es kijevi forradalmi események között párhuzamot vonva megjegyezte: az ukránok és a magyarok 58 év különbséggel kinyilvánították, hogy szabadok akarnak lenni és jobbá szeretnék tenni életüket. Amint a budapesti forradalom első napján, Kijevben is 100 fiatal vesztette életét.

– Mert szabadok és függetlenek akartak lenni, de a függetlenséget ki kell harcolni, senki nem kapja ajándékba. Az ilyen tiltakozások minden időben fontos történelmi időszakok voltak, szellemileg egyesítették a testvérnépeket. Ukrajna függetlenségének évei alatt ilyen baráti támaszt érzünk Magyarország részéről. Történelmileg sorsunk szilárdan összefonódik, családi, partneri és kulturális kapcsolatok kötnek össze minket. A baráti népeink közötti kapcsolatokat a nyitottság, a tolerancia és a kölcsönös tisztelet jellemezte. A magyar partnereink valós és következetes támogatást nyújtanak Ukrajna integrációs törekvéseiben, szociális segítséget nyújtanak, amiért hálásak vagyunk.

Az ünnepi beszédek után a meghívott vendégek a háromszoros világbajnok, Príma- és Mencs Kálmán-díjas, Megyei Értéktáras 4 for Dance táncegyüttes a Hun a ritmus című előadását tekintették meg.

Az együttes 2004-ben alakult azzal a céllal, hogy a magyar néptánc autentikus elemeit virtuóz ritmusjátékokkal tegyék még izgalmasabbá, így egy önálló stílust hozzanak létre. Az együttes sikere azóta töretlen, több mint 1400 előadáson vannak túl, közel 50 országban szerepeltek a föld összes kontinensén.

A sok ezer megtett kilométer és a rengeteg cafattá táncolt cipő után a 4 férfi –Illés Dániel, Enyedi Péter, Bárány Kristóf és Gál Sándor – alkotta formáció képzeletbeli utazásra, a ritmusok földjére invitálta a nézőket. Nagyon jó hangulat közepette, szórakoztató műsor keretén belül mutatták be munkásságukat. Miután „felszálltunk” velük a 4 for Dance expresszre, elindult a táncos utazás. Majd magyaros rajzfilmslágerek csendültek fel, mert elmondásuk szerint a kis csapat megőrizte gyermekded lelkét, és ezért mesés koreográfiával kedveskedett a nézőknek. A következő produkcióban a 90-es években péntek esténként vetített Dallas c. filmsorozat ihlette koreográfiát láthattuk. A bohóckodás után komolyabb vizekre eveztek a táncosok: magyar találmányok, magyar zenék, hungarikumok jelentek meg. Ezután egy barátias nyíregyházi házibuli elevenedett meg a színpadon retró zenékkel. Előadásukat egy budapesti, pezsgő hangulatú operettprodukcióval zárták.

Rehó Viktória