Hogyan örökölnek a gyerekek?

„Édesanyám az unokájára akarja íratni mindenét, a családi házat is, de a lány még csak 11 éves. Eszébe jutott, hogy mi lesz, ha még azelőtt meghal, hogy az unokája betöltené a 18. életévét. Nem származhatnak ebből később gondjaink?”

– Az öröklés a jogok és kötelezettségek (a hagyaték) átruházása az elhunyt személyről (az örökhagyóról) más személyekre (az örökösökre), ami kétféleképpen történhet: a törvény szerint és végrendelet alapján. Törvény szerinti öröklésre akkor kerül sor, ha az örökhagyó nem készített végrendeletet.

A Polgári törvénykönyv (Ptk.) 1241. cikkelye értelmében az örökhagyó kiskorú, fiatalkorú, fogyatékkal élő felnőtt gyermekei, valamint nem munkaképes özvegye és munkaképtelen szülei a végrendelet tartalmától függetlenül öröklik annak az örökrésznek a felét, amely a törvény szerinti öröklés esetén az örökösök mindegyikét megilletné (kötelező rész). Vagyis bármiként rendelkezzék is hagyatékáról az örökhagyó, figyelembe kell venni, hogy lehetnek kötelező részre jogosult személyek a hozzátartozói között.

A kötelező rész megállapításakor az ingatlan értékén kívül figyelembe veszik a hagyatékhoz tartozó lakberendezési és használati tárgyak, valamint az egyéb vagyontárgyak értékét is. Az örökség kötelező részének nagyságát a bíróság csökkentheti, figyelembe véve az örökös és az örökhagyó közötti kapcsolatot, valamint az egyéb, az adott eset szempontjából jelentőséggel bíró körülményeket.

A végrendeletben a felnőttkorúnak nem minősülő örökösre vonatkozó bármilyen korlátozások és terhek csak az örökség azon részére érvényesek, amelyek meghaladják az őt a törvény szerint megillető kötelező részt.

Megjegyzendő ugyanakkor, hogy a gyermek nemcsak a tulajdonhoz való jogot örökli, hanem az örökhagyó anyagi kötelezettségeit is, ha azok nem személyes jellegűek. Például hitelből vásárolt lakást örökölve az örökös kötelezettséget vállal, hogy a törvényben előírt határidőig és feltételek mellett visszafizeti a kölcsönt.

Az örökösnek – függetlenül attól, hogy törvény szerinti vagy végrendelet alapján történő öröklésről van szó – jogában áll eldönteni, hogy elfogadja vagy nem fogadja el az örökséget. Ez a fiatalkorú (14–18 éves) örökösökre is vonatkozik. Azonban a fiatalkorú örökös csak szülei vagy gyámja és a gyámhatóság beleegyezésével mondhat le az örökségéről. A szülők (örökbefogadók), a gyám csak abban az esetben mondhatnak le a kiskorú (12 éven aluli) gyermek örökségéről, ha ehhez a gyámhatóság a hozzájárulását adja.

A Ptk. 1268. cikkelyének 4. pontja értelmében a törvény úgy tekinti, hogy a kiskorú vagy fiatalkorú örökös elfogadta az örökséget, amennyiben nem kérvényezték a közjegyzőnél, hogy megtagadják a hagyaték elfogadását.

A fiatalkorú gyermek örökösként való bejegyzéséhez a következő dokumentumokat kell benyújtani:

• az örökhagyó halálát igazoló bizonyítványt;

• az örökség megnyílásának helyét igazoló dokumentumokat, például a lakcímiroda igazolását vagy a bejegyzést a házkönyvben a nyilvántartásba vételről;

• a gyermek születési bizonyítványát és a személyi igazolványát – ha van (14 éves kortól);

• az igazolást a gyermek személyi adószámáról;

• a fiatalkorú gyermek javára készült végrendeletet, ha pedig törvény szerint örököl, a dokumentumot, amely igazolja a gyermek helyét az öröklési sorban (igazolások, bírósági határozat stb.);

• a hagyatékhoz tartozó ingatlan vagyon tulajdonjogát igazoló dokumentumokat;

• a vagyonbecslésről készült jelentést (jegyzőkönyv);

• a kérelmet az öröklési igazolás kiállításáról az örökös nevére.

A Ptk. 1269. cikkelyének 3. és 4. pontjai értelmében a kérelmet az örökség kiskorú gyermek általi elfogadásáról az érdekében és nevében eljáró szülők írják alá és nyújtják be a közjegyzőnek. A 14–18 éves fiatalkorú gyermekek ezt a kérvényt önállóan nyújthatják be és írhatják alá, s ezt a szüleik, gyámjuk hozzájárulása nélkül is megtehetik.

Ha a gyermek az elhunyt apa és anya után örököl egyszerre, két módon kaphatja meg az öröklési igazolást:

1. a teljes polgári cselekvőképesség elérését követően, azaz miután betöltötte 18. életévét, illetve a 18. születésnapja előtt, ha a bíróság határozatával kimondja a teljes cselekvőképességét (például azért, mert 17 éves korában házasságot köt);

2. a gyám (megbízott vagyonkezelő) kinevezése után: a dokumentum kiadása iránti kérelmet a gyermek 14 éves koráig a gyám írja alá és nyújtja be, 14–18 éves korában a fiatalkorú gyermek önállóan teheti ezt meg a gyám beleegyezésével.

A közjegyzőségről szóló törvény 67. cikkelye értelmében ha az örökös kiskorú vagy fiatalkorú személy, vagyoni jogai védelme érdekében a közjegyző értesíti az illetékes gyámhatóságot az öröklési igazolás kiadásáról.

Azoknak a gyermekeknek, akik mindkét szülő halála után váltak örökössé – bűncselekmény áldozatai lettek, betegség, baleset stb. következtében hunyt el az apa és az anya –, a gyámhatóság nyújt jogi és egyéb segítséget.

A gyámhatóságot rendszerint a járási állami adminisztrációk, a városi, városi kerületi, kistérségi tanácsok végrehajtó szervei működtetik.

A hatályos ukrán jogszabályok értelmében a kis- és fiatalkorú gyermekek örökölt vagyonát szüleik kezelik. Amennyiben a szülők egyike meghal, vagy a bíróság megfosztja őt szülői jogaitól, a másik szülő egyedül kezeli az örökséget. Az árván maradt gyermek vagyonát az örökbe fogadó szülők, a kinevezett gyám vagy gondnok kezelik.

A vagyonkezelésnek a gyermek érdekeinek maximális figyelembevételével kell történnie. A gyermek törvényes képviselői – szülők, örökbe fogadó szülők, gyámok, gondviselők – kötelesek mindent megtenni az örökölt vagyon megőrzése érdekében.

A gyámhatóság feladata biztosítani, hogy a törvényes képviselők ne éljenek vissza a gyermek ingatlan vagyonának kezelésével kapcsolatos jogaikkal. A gyermek által örökölt ingatlan vagyont – ház, lakás, telek – vagy járművet érintő szerződéskötéshez a gyámhatóság engedélye szükséges.

A Családi törvénykönyv 177. cikkelye egyebek mellett megtiltja a kiskorú gyermek törvényes képviselőinek, hogy szerződéseket kössenek a közjegyzői bejegyzést és állami nyilvántartást igénylő ingatlan vagyonnal kapcsolatban a gyámhatóság engedélye nélkül.

A fiatalkorú (14 év feletti) gyermek saját nevében köthet szerződést az ingatlan vagyonával kapcsolatban, azonban törvényes képviselőinek írásos, közjegyző által hitelesített beleegyezésével, valamint a gyámhatóság engedélyével.

A gyermek ingatlanával kapcsolatos ügyletek lebonyolítására a gyámhatóság egy hónapon belül, alapos ellenőrzés után ad engedélyt abban az esetben, ha meggyőződik arról, hogy az adott helyzetben biztosítva lesz a gyermek lakhatáshoz való jogának megőrzése.

Mint látható, egyfelől a törvényalkotó igyekszik minden oldalról körülbástyázni a gyermekek jogát örökségükhöz, s biztosítani a tulajdonuk megőrzését a felnőtté válásukig.

Másfelől – néhány speciális helyzettől eltekintve – nem okoz különösebb problémát az ügyintézés a család számára, ha a nagymama unokáját teszi meg örökösévé.     

hk