Felmérés: Mélyrepülésben az elnök és a kormánypárt népszerűsége

Úgy látszik, hogy miután az oligarchák médiája elfordulóban van a jelenlegi hatalomtól, ismét divatba jött Ukrajnában a közvélemény-kutatási eredmények ismertetése. A Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet (KMISZ) múlt héten bemutatott felméréséből megtudhattuk, hogy fogyóban van a választók türelme Volodimir Zelenszkij elnökkel szemben, aki egyetlen hónap alatt több mint 8%-ot veszített népszerűségéből, a kormányzó Nép Szolgája pedig elveszítette első helyét a pártok rangsorában. Ráadásul még feszültebbé vált az elnök és a média viszonya.

Zelenszkij le, Razumkov fel?

Az október 15–18. között végzett felmérésből kitűnik, hogy Zelenszkij 33,3%-os támogatottsági mutatója 24,7%-ra csökkent a biztos szavazók körében. Ekkora zuhanásra (8,6%) az elmúlt egy évben nem volt példa az ukrán politikusok körében. Az igazság kedvéért azért meg kell jegyezni, hogy az elnök népszerűsége május végén is csak 27,4%-on állt, vagyis támogatottsága nem most csökkent első alkalommal 30% alá.

Volodimir Zelenszkijt legfeljebb az vigasztalhatja ebben a helyzetben, hogy az utóbbi időben meghatározó politikai ellenfelei sem jeleskedtek különösebben a szavazók kegyeinek elnyerésében. Sőt, Petro Porosenko exelnök egyenesen úgy lett második a rangsorban 15,6%-kal, hogy szeptemberben még 16,8%-ot mértek neki. A további sorrend: 3. Julija Timosenko (12,2%), 4. Jurij Bojko (9,4%), 5. Ihor Szmesko (7,8%), 6. Dmitro Razumkov (7,1%), 7. Jevhenyij Murajev (6,2%), 8. Volodimir Hrojszman (5,3%), 9. Oleh Ljasko (5,1%), 10. Viktor Medvedcsuk (2,9%), 11. Oleh Tyahnyibok (1,3%). A többi jelölt támogatottsága nem éri el az 1%-ot.

Az elmúlt hetek nyertese népszerűség tekintetében kétségtelenül Dmitro Razumkov, a parlament minap leváltott elnöke, akinek láthatóan kifejezetten jót tett, hogy „kitagadta” és elüldözte a hatalom. A politikus támogatottsága a KMISZ-nél május végén még csak 3,1%-on állt, szeptemberben pedig nem is mérte őt a közvélemény-kutató – talán mert nyíltan kegyvesztett lett a kormányzatnál? Októberben viszont már a megkérdezettek 7,1%-a voksolt volna rá. Az ilyen hirtelen jött népszerűség rendszerint nem tart sokáig, csakhogy hősünk az utóbbi időben kedvelt vendége lett az ország számos népszerű televíziós műsorának. Egy-két hónap múlva meglátjuk, segít-e a televízió megőrizni, esetleg gyarapítani népszerűségét.

Az elnök alkonya

A KMISZ kíváncsi volt rá, hogyan fogadta az ország népe az utóbbi hetek legnagyobb botrányait. Így például Dmitro Razumkov házelnök menesztéséhez a megkérdezettek 8%-a viszonyult pozitívan, míg 39,1% negatívan, 44,1% pedig közömbösen fogadta a hírt. Elmondható tehát, a hatalom megítélésének egyáltalán nem tett jót, hogy eltávolította a házelnököt.

A szociológusok arról is megkérdezték a válaszadókat, hogy miként vélekednek az ukrán politikusok offshore cégeivel kapcsolatos botrányról. Kiderült, hogy polgártársaink 61,7%-a hallott az újságírók leleplezéseiről (Pandora Papers), ám csak 13,8% állította, hogy kellően tájékozott az ügyben, míg 47,9% kijelentette, hallott ugyan a dologról, de nem ismeri a történet részleteit. A megkérdezettek 77,1%-a szerint mindenesetre elfogadhatatlan, hogy a legmagasabb rangú kormánytisztviselők és vezető politikusok külföldön offshore cégekkel rendelkeznek. Függetlenül attól, hogy a kérdezőbiztossal való találkozás előtt hallottak-e a válaszadók a Pandora Papersről vagy sem, 56,9%-uk elhiszi, hogy Volodimir Zelenszkij és üzlettársai offshore számlákkal rendelkeznek külföldön, Ihor Kolomojszkij pedig pénzt vont ki a PrivatBankból, többek között a Kvartal 95 stúdión keresztül. Csupán a megkérdezettek 22,6%-a nem hitt ezekben az állításokban.

Ha ennyi nem lenne elég, Zelenszkij megítélésén minden bizonnyal rontott az is, hogy éppen mostanában az egekbe szökött a gáz ára, kiújultak a harcok a Donyec-medencében, és soha nem látott méreteket öltött a koronavírus okozta halandóság – Ukrajna immár a harmadik a világon e mutató tekintetében.

Pedig az ukránok a Covidtól függetlenül sem boldogok. Arra a kérdésre, hogy miként változott az ő és a családja pénzügyi (anyagi) helyzete, a válaszadók 55,5%-a közölte, hogy romlott, 32,9% nem tudott vagy nem akart válaszolni a kérdésre, s csupán 10,7% számolt be javulásról. A megkérdezettek afelől sem hagytak kétséget, hogy mit tartanak a gazdasági válság fő okainak: a korrupció magas szintjét (42,1%), a hatalom hozzá nem értését (31,2%). Ugyanakkor a koronavírus-járványt csupán 12,1% tekinti a bajok fő okozójának.

Az elnök megmondóemberei

Az elmúlt héten tovább romlott az elnök helyzete „médiafronton”: botrány kerekedett az UA: Persij állami tévécsatorna körül. Állítólag az Elnöki Hivatal (EH) nyomást gyakorolt az egyik beszélgetős műsor készítőire azzal kapcsolatban, hogy a kormánypárti parlamenti képviselők közül hányan és személy szerint kik vegyenek részt a műsorban. Úgy tudni, az újságírók szerettek volna szakértőket meghívni a műsorba, ám ez a szempont nem hatotta meg az EH képviselőit. Amikor aztán „javaslatukat” nem vették figyelembe, szakmaiatlansággal vádolták meg az újságírókat. Állítólag nem ez volt az első eset, hogy odafentről bele akartak szólni a műsorkészítésbe.

Nagy visszhangot keltett Jevhenyij Murajev volt parlamenti képviselő bejelentése is, aki szerint az EH részéről különböző személyeken keresztül követelték tőle, adja el a NAS ellenzéki hírcsatorna egy részét. Állítólag meg is fenyegették emiatt, zsarolni próbálták. A bejelentés nem volt teljesen váratlan, hiszen miután a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) szankciói nyomán leállt a három Viktor Medvedcsuk érdekeltségi köréhez tartozó televízió – 112 Ukrajina, ZIK és NewsOne –, lényegében a NAS maradt az egyetlen országos „oroszbarát” hírcsatorna.

Nem hagyják annyiban

Elemzők szerint az elnök támogatottságának zuhanása miatt nemcsak a médiának, hanem az ellenzéki pártoknak – Európai Szolidaritás, Ellenzéki Platform – Az Életért, Sarij Pártja – és a közéleti szereplőknek is fel kell készülniük a nyomásgyakorlásra. Hogy mit jelenthet ez a gyakorlatban, arról megoszlanak a vélemények. Egyesek szerint megmutatkozhat például abban, hogy a hatalom harmadik nekifutásra mégiscsak vizsgálati fogságba csukatja az egyelőre házi őrizetben tartott Viktor Medvedcsukot, az „oroszpárti” ellenzék szimbolikus alakját. De még Petro Porosenko exelnök sem lehet bizonyos benne, hogy utódja nem küldi őt rács mögé, csak hogy a saját rátermettségét bizonygassa a választók előtt.

Ugyanakkor Ruszlan Bortnik elemző kétli, hogy Zelenszkijnek sikerülhet néhány elterelő manőverrel tartósan elvonni a lakosság figyelmét a gondokról. Mint a NAS műsorában kifejtette, az elnök megpróbálkozhat ugyan a bűnbakkereséssel, operálhat a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács határozataival, igyekezhet nyomást gyakorolni a médiára, a problémák azonban olyan számosak, hogy lépten-nyomon a felszínre fognak törni. Ráadásul még csak októbert írunk. Mi lesz télen, amikor az emberek meglátják a fűtési számlát?          

(ntk)