Mi lesz a muzsalyi aranybánya sorsa?

Az évek óta húzódó muzsalyi aranybánya körül kialakult mizéria joggal aggasztja nem csupán a településen, de az egész Beregszászi kistérségben élőket. Nincs olyan hónap, amikor ne esne szó a már említett bánya körül kialakult helyzetről, vagy épp a felszínre került, egészségre káros kőzetek jövőjéről.

„A muzsalyi aranybánya kérdése már évtizedek óta a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) szívügye is” – tudtuk meg Darcsi Karolinától, a Beregszászi Városi (Kistérségi) Tanács KMKSZ-frakciójának vezetőjétől. Elmondta, hogy sajnos az előző évtizedekben a korábbi üzemeltetők már engedélyt kaptak a kitermelésre, aminek következtében számos olyan mérgező anyag és meddőhányó keletkezett, melyek ökológiai problémával fenyegetik a település és a kistérség ivóvízrendszerét. Az elmúlt hetekben a Beregszászi kistérség tanácsához fordult az aranybánya egyik kihelyezett vállalata, ahol kérvényezték a terület kivásárlását. Egyedül a KMKSZ frakciója nem szavazta meg ezt a kezdeményezést, és indítványozta, hogy az engedély megadása előtt mindenképp legyen egy találkozó a már említett vállalat képviselőivel. „Szerettük volna, ha a mai nap folyamán (november 2-án) fel tudják mutatni a működési engedélyt, illetve szerettünk volna papíralapon is látni egy hosszú távú üzleti tervet, amire sajnos nem került sor. Számunkra továbbra sem világos a cég jogi helyzete, sem az, hogy a jövőben milyen típusú tevékenységet kívánnak folytatni a muzsalyi aranybánya területén” – fejezte ki aggodalmát a frakcióvezető. „Úgy gondolom, hogy a bányát és a területét is meg kell védeni, és tenni ezt úgy, hogy figyelembe vesszük a környezeti szempontokat, illetve a környék lakosságának a véleményét” – húzta alá Darcsi Karolina. A KMKSZ-frakció kizárólag a hosszú távú bérlést támogatja, s ezen a jövőben sem kívánnak változtatni.

Babják Zoltán, Beregszász város és a Beregszászi kistérség polgármestere személy szerint szintén szeretne többet tudni az aranybányát működtető cégről, illetve jövőbeni terveikről. „Ukrajna függetlensége után nagyon sok kecsegtető perspektívát gördített elénk az aranybánya, de sajnos a vele kapcsolatos elvárásaink nem teljesültek be abban a formában, ahogy azt mi szerettük volna” – emlékezett vissza a polgármester. Ha van a kistérség területén egy aranybánya, akkor nagyon sokan azt gondolják, hogy mind a működtető vállalkozó, mind a kistérség egyaránt hasznot tud kovácsolni belőle. „Ez mind a mai napig nem következett be” – fejeztek ki sajnálatát Babják Zoltán.

Fontos emlékezni arra, hogy óriási ökológiai problémát jelentenek a kistérség számára a kitermelt anyagok, amellyel valamit kezdeni kell a jövőben. A mai egyeztetés arról szólt, hogy a kistérség vezetősége szeretné, ha nem csupán szóban, hanem írásban is kapnának olyan dokumentumokat, amelyek a perspektivikus terveket bizonyítják. „Egy dolog biztos: a mai beszélgetésben a bányászatról még nincs szó. Fontos, hogy elkezdődjön a kitermelt káros anyagok hasznosítása vagy semlegesítése, s két éven belül fejeződjön is be” – húzta alá a polgármester.

ZsT