Sürgős felújításra szorul Batthyány Ignác püspök gyulafehérvári csillagvizsgálója
Sürgős felújításra szorul Batthyány Ignác római katolikus püspök XVIII. század végén létesített gyulafehérvári csillagvizsgálója – közölte Adrian Cioroianut, a Román Nemzeti Könyvtár ideiglenes igazgatója.
Az Agerpress hírügynökség szerint Cioroianu múlt szerdán a Batthyány Ignác csillagászati munkásságát bemutató gyulafehérvári kiállítás megnyitóján vett részt, és megnézte a püspök által létesített Batthyáneum könyvtár legfelsőbb szintjén berendezett, leromlott állapotban levő csillagvizsgálót. Románia legértékesebb könyvtára és a hozzá tartozó csillagvizsgáló a Román Nemzeti Könyvtár alegységeként működik.
Cioroianu úgy vélte: a csillagvizsgáló az épület leginkább veszélyeztetett része, ezért erre kell a legnagyobb hangsúlyt fordítani az épület felújításánál. Azt is megemlítette, hogy folytonosságra lenne szükség a Nemzeti Könyvtár élén ahhoz, hogy a felújítás megtörténhessen.
A Batthyáneum csillagvizsgálója a kolozsvári és a nagyszebeni után a harmadik ilyen létesítmény volt Erdélyben. Batthyány Ignác püspök Londonból és Bécsből szerezte be a berendezését. A püspök az 1783-ban feloszlatott trinitárius rend templomában és kolostorában rendezte be a könyvtárat, a csillagvizsgálót és az egyházi nyomdát. A csillagvizsgáló 1794-ben létesült. A torony, amelyben berendezték, a legfontosabb távcsővel együtt 1849-ben elpusztult.
A gyulafehérvári Batthyáneum a legnagyobb értékű államosított ingatlan és gyűjtemény, amelyet az erdélyi magyar egyházak visszaigényeltek a román államtól. A 65 ezer kötetes, 1650 középkori kéziratot magában foglaló könyvtárban őrzik a Romániában fellelhető kódexek és ősnyomtatványok háromnegyed részét.
A csillagvizsgálót is magában foglaló könyvtárat a román kommunista állam vette el a római katolikus egyháztól. Az épületet és a benne lévő gyűjteményt a NATO-ba és EU-ba történő felvételét kérő román állam 1998-ban sürgősségi kormányrendelettel visszaszolgáltatta az egyháznak. A kormányrendeletet a parlament 2002-ben törvényerőre emelte, de az állam intézményei nem hajtották végre a restitúciót. A késlekedés miatt az Emberi Jogok Európai Bírósága 2012-ben elmarasztalta és kártérítés fizetésére kötelezte a román államot.
A romániai restitúciós bizottság végül 2015 novemberében hozott elutasító döntést az egyház visszaszolgáltatási kérelméről. Ezt a határozatot támadta meg az érsekség a Gyulafehérvári Táblabíróságon, majd az ott 2018 júliusában kimondott első fokú elutasító ítélet után a legfelsőbb bíróságon. A legfelsőbb bíróság ez év május 26-án jogerős ítéletben utasította el a visszaszolgáltatást.
(MTI/Kárpátalja)
