2022: Még mindig a dollár a menő

Többségünk változatlanul dollárban, esetleg euróban és forintban tartja a megtakarításait, bár mostanában valahogy a zöldhasú sem a régi. Mi várható 2022-ben, mihez kezdjünk a pénzünkkel?

A dollár 2021-et 28,27 hrivnyás árfolyammal kezdte, s az ukrán nemzeti valuta egész évben – várakozáson felül – stabilnak mutatkozott, sőt erősödött. Novemberben már a 26 hrivnyához közelített a dollár ára, aztán az év vége felé mégis gyengültek az ukrán fizetőeszköz pozíciói. Az új, 2022-es esztendő első napjaiban 27,30–27,50 hrivnyát mutattak a valutaváltók árfolyamjelzői.

Az elemzők többsége egyetért abban, hogy a hrivnya tavaly év végi gyengülésének hátterében elsősorban az orosz katonai támadás lehetősége állhat. A riasztó hírekre a befektetők menekülnek az ukrán piacokról, a lakosság pedig tömegesen váltja dollárra a pénzét. November óta több mint 200 millió dollárt vásároltunk fel, ez is befolyással van az árfolyamra.

Az emberek aggodalma érthető: Ukrajnában és a világon egyaránt bizonytalan a helyzet, ilyenkor pedig könnyen megrendül a nemzeti valutába vetet bizalom. Nagyon sokaknak persze nemigen van mit megtakarítaniuk. „Nincs értelme valutára váltani a hrivnyát, ha egyszer a hónap végén úgyis vissza kell váltani” – mondja nevetve a híradóban egy bolti alkalmazott, aki szerint a fizetése alig elég többre, mint a megélhetésre.

Akinek mégis sikerül megtakarítania valamennyit, az jobbára dollárban tartja a pénzét, mert így szokta meg, esetleg forintban, ha többé-kevésbé rendszeresen megfordul a határ túloldalán.

De mit mondanak a szakértők? Többségük szintén a dollárt javasolja a megtakarításaink értékállóságának biztosítására. Igaz ugyan, hogy tavaly szokatlanul magas volt az infláció az amerikai valuta esetében is (5-6%), ám ez még mindig elmarad az úgynevezett fejlődő országok valutáinak inflációjától, s a krízisállónak tartott dollár valószínűleg még akkor is kitart majd (legalábbis idén), amikor a nemzeti valuták már komoly bajba kerülnek.

Egy további jó tanács a szakértőktől, hogy lehetőség szerint ne tartsuk a megtakarításainkat egy pénznemben. Így még akkor is sikerülhet elkerülnünk a nagyobb veszteséget, ha a devizák valamelyikének esik az árfolyama.

Hogy mely valutákba fektetünk, az mindenekelőtt attól függ, hogy melyikben bízunk meg. Ha például a dollárt tartjuk a legstabilabb valutának, javasolható, hogy megtakarításaink 50%-át tartsuk dollárban, 30%-át euróban és 20%-át hrivnyában. Már csak azért is érdemes a pénzünk egy csekély részét minden körülmények között hrivnyában tartani, mert előre nem látható kiadások esetén nem kényszerülünk visszaváltani a dollárt vagy egyéb valutát hrivnyára, ami értelmetlen veszteség.

Aki bízik a hrivnya stabilitásában, az akár a pénze felét is ukrán valutában tarthatja, a másik felét megosztva az euró és a dollár között.

Annak a stratégiának is van létjogosultsága, amely azt javasolja, hogy nagyjából egyenlő arányban őrizzük megtakarításainkat dollárban (35%), euróban (35%) és hrivnyában (30%). Különösen abban az esetben ajánlható ez a megoldás, ha nehéz megjósolni, hogy mire számíthatunk hosszabb távon.

Ami az előrejelzéseket illeti, szakértők leginkább a koronavírus-járvány lefolyásától teszik függővé a gazdasági helyzet alakulását a világban és Ukrajnában. Itthon azzal kell számolnunk, hogy optimális esetben a GDP mintegy 3,6%-kal növekedhet idén, ami kevesebb a vártnál, s annak a jele, hogy a gazdaság csak lassan áll talpra. A kormány és az Ukrán Nemzeti Bank (NBU) szerint az infláció a tavalyi mintegy 10% után 2022 végére 5% körüli szintre csökkenhet, sokak szerint azonban ez túl optimista várakozás. A dollár árfolyama éves szinten 28,6-28,7 hr körül alakulhat idén még az NBU pesszimista előrejelzése szerint is, vagyis nagy megrázkódtatásra, a hrivnya jelentős leértékelődésére nem kell számítani. Feltéve persze, hogy nem tör ki háború, politikai válság, vagy nem kényszerül az ország extra magas áron gázt vásárolni az év első hónapjaiban.

A világgazdaságot tekintve ennél valamivel derűlátóbbak a szakértők, ám figyelmeztetnek, hogy a gazdaság helyreállásának üteme igen eltérő lesz az egyes régiókban. Európa, az USA várhatóan a relatíve lassabban növekvő régiók közé fog tartozni. Ugyanakkor az öreg kontinens országai között is lesznek eltérések, a közgazdászok például igen bizakodó a V4-ek idei teljesítményét illetően.

Mindebből levonható a következtetés, hogy rövid távon sem a dollárt, sem az eurót nem fenyegeti nagyobb veszély a megszokottnál jelentősebb inflációt kivéve, bár manapság senki sem venne mérget erre. A közép-kelet-európai országok, köztük Ukrajna valutáinak árfolyama a dollár és az euró stabilitásán túl attól függ majd, miként tudnak megbirkózni a gazdaságaikat érő kihívásokkal.

(zzz)