Találkozzunk a beregszászi színházban 2022-ben is!
Évértékelő interjú Sin Edinával, a színház jótékonysági alapítványának igazgatójával
Eseménydús, sikerekben gazdag és kihívásokkal egyaránt tarkított évet tudhat maga mögött a beregszászi színház. A 2021-es esztendő értékelésére, a visszatekintésre Sin Edinát, a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház Jótékonysági Alapítványának igazgatóját kértük fel.
– Milyen évet tud maga mögött a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház?
– Az elmúlt időszak történései megmutatták azt, hogy a lehető legnagyobb kihívások és nehézségek közepette is élni akar a magyar nyelvű színjátszás Kárpátalján. A beregszászi színház társulatának fennállása 28 éve alatt mindig is számos nehézséggel kellett megküzdenie, a közelmúltban épp a világjárvány okozta korlátozásokkal és az intézményen belüli átalakulásokkal. Mára elmondhatjuk, hogy a teátrum mindezek ellenére működni tudott, színvonalas előadásokat és programokat kínált a mindenkori közönség számára. Erről tanúskodnak a számok: még ilyen körülmények között is közel 80 előadást játszottak színészeink összesen több mint 7 000 néző előtt.
A vissza-visszatérő, hol erősödő, hol enyhülő karanténkorlátozások viharában négy bemutatónk is volt 2021-ben. A Minden dolgok könyve című felolvasószínházi előadással kezdtünk januárban, amely a színházi nevelési programunk részét képezi, azóta is nagy érdeklődés övezi az előadást, amelyhez feldolgozófoglalkozásokat is rendre társítunk.
Az ezt követő bemutatónkat márciusban ünnepelhettük, amikor a Köszi, köszi…! című kabaré-előadásunkat mutattuk be. Ez a darab abból az indíttatásból született meg, hogy a körülöttünk tapasztalható bizonytalanságot, a világjárvány okozta negatív érzéseket ellensúlyozzuk. E mellé az ötlet mellé állt oda Gál Natália és Vass Magdolna, társulatunk két színésznője, akik fáradságot nem ismerve, kreativitásukat kihasználva vállalták a darab színrevitelét klasszikus irodalmi kabarészövegek alapján, amelyhez Antal Diána zongoristának köszönhetően élő zenei kíséret is társult. Az előadást azóta nagyon sokszor bemutattuk már, s a visszajelzések alapján elmondhatjuk, hogy a nézőink hálásak ezért az üde színfoltért a hétköznapokban.
A tavaszi premier után egy viszonylag hosszú szünetre kényszerültünk, hiszen vörös besorolást kapott a megyénk, ami azt jelentette, hogy nem tudtunk dolgozni, nem tudtunk előadásokat bemutatni még félházzal, negyedházzal sem. Talán mondanom sem kell, mit jelentenek az ilyen kényszerszünetek az előadó-művészet számára. Viszont próbáltunk előnyt kovácsolni a helyzetből, s kisvideók, különböző üdvözlőüzenetek formájában próbáltuk tartani a kapcsolatot a közönséggel.
Nyáron nagyobb lélegzethez jutottunk, amikor a Kárpátaljai KultúrKaraván keretében körútra indulhattunk előadásainkkal, s Ungváron, Munkácson mutathattuk be azokat.
A 2021–22-es színházi évadot szeptember 3-án egy újabb premierrel kezdtük, A csillagszemű juhász című népmese-feldolgozással. Ezt az előadást a legkisebbeknek szántuk. Októberben pedig Csehov Sirályának tantermi változatát mutattuk be, mellyel a Bethlen Gábor Alap támogatásának köszönhetően körutat tehettünk Kárpátalja magyar tannyelvű középiskoláiban. Mindenhol nagy nyitottsággal fogadnak minket. A fiatalok számára a színháznak egy egészen új dimenzióját nyitja meg ez a típusú előadás. Ez utóbbi két előadást, illetve a Minden dolgok könyvét Gyevi-Bíró Eszter rendező, koreográfus, ifjúsági nevelési szakember rendezte és alkalmazta színpadra Beregszászban.
Sajnos tavaly a járványhelyzet korlátozta a tájolási lehetőségeinket, pedig a színházunk nemcsak a beregszászi magyar közönség színháza és társulata, hanem az itt, Kárpátalján élő teljes magyarságé is. A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetségnek köszönhetően az elmúlt közel három évtizedben rendszeresen tájolhattunk előadásainkkal a Felső-Tisza-vidéktől az Ung-vidékig. Bízunk benne, hogy a járványhelyzet enyhülésével ez a jó szokás visszatér, és egyfajta ízelítőt adhatunk a régióban élő magyaroknak abból, hogy éppen mivel foglalkozik, milyen új előadást játszik a beregszászi társulat.
– Ősszel nívós díjátadóra került sor a színházban. Mit kell tudnunk erről az eseményről?
– Színháztörténeti eseményként éltük meg azt, hogy Szűcs Nelli színművésznőnk kezdeményezésére Fedák Sári-díjat alapíthattunk a Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Kárpátalja együttműködéséért felelős miniszteri biztosság támogatásával.
Az első két kitüntetettünk Vass Magdolna, a beregszászi színház művésznője és Bogdán Zsolt Jászai Mari-díjas kolozsvári magyar színész, érdemes és kiváló művész. A díj alapításával szerettünk volna utalni arra, hogy a magyar színjátszásnak van múltja Kárpátalján, és hitet tenni amellett, hogy jövője is van. Utóbbi rajtunk áll, éppen ezért az elismerést a jövőben minden esztendőben két színművésznek adjuk majd át. A kritériumok között szerepel, hogy a kitüntetett színész számára fontos legyen a szülőföld iránti elköteleződés és a hivatás, azaz a színház iránti szeretet és odaadás.
Az esemény előkészületei közben színháztörténeti érdekességre bukkantunk: több egymásnak ellentmondó információt találunk Fedák Sári születésének pontos napjáról. A források egy része 1879. október 26-át adja meg Fedák Sári születésnapjaként, ezért a díjátadót, sőt korábban a beregszászi köztéri Fedák-szobor avatását is erre a napra tettük. Csakhogy ez téves információ. Kikértük Fedák Sári anyakönyvi kivonatát a Szatmárnémeti Római Katolikus Püspökség levéltárából (a színésznőt a Beregszászi Római Katolikus Egyházközségben keresztelték, de ott már nincs meg sajnos a szóban forgó dokumentum), s abból egyértelműen kiviláglik, hogy Fedák Sári valójában 1879. szeptember 27-én született.
– Volt-e lehetőségük külföldre utazni 2021-ben? Kaptak-e meghívást színházi fesztiválra?
– Amennyire a határok átjárhatósága megengedte, külföldi meghívásoknak is eleget tettünk. Júniusban a Magyar Színházak Kisvárdai Fesztiválján az Ez a gyerek című előadásunkkal vettünk részt, amelyet Joel Pommerat francia kortárs szerző műve alapján Oleh Melnicsuk rendezett Beregszászban.
Ugyanezzel az előadással neveztünk a IV. GRA (Great Real Art) Országos Színházi Versenyfesztiválra, melyről a legjobb nagyszínpadi előadás díját hoztuk el a közelmúltban.
A Zoltán újratemetve című, feketehumorban bővelkedő társadalmi szatíránkkal júliusban az osztrák–cseh határon fekvő Gmünd nemzetközi színházi fesztiválján vendégszerepeltünk. Gmünd, akárcsak a Zoltán újratemetve cselekményének a helyszíne (Kisszelmenc és Nagyszelmenc), szintén határ menti település. A cseh oldalon Ceske Velenice található. Ezt az eseményt még megérhette a darab szerzője, Zelei Miklós is…
Novemberben a Forrásponttal a munkácsi teátrum által szervezett fesztiválon léphettünk fel. A színházszakmai találkozó adta lehetőség mellett külön öröm volt számunkra, hogy az előadásunkra ismét összesereglett az ottani magyarság.
– A programjaik sorát elnézve megállapítható, hogy a beregszászi színház nemcsak előadóként, de befogadó színházként is igyekszik helytállni. Számos ide érkező vendégelőadás helyi szervezői, partnerei.
– Minden fontos nekünk, ami a színházi kultúrát támogatja, a színház létét erősíti. Épp ezért „oldalágú” missziója a beregszászi színháznak, hogy befogadóhelyként is működjön. A külföldről érkező színházi produkciók gyakran keresnek meg minket, hogy legyünk partnerek az előadásaik helyi bemutatásában, a közönségszervezésben. Örömmel szolgáljuk ezt a feladatot, a szakmai kapcsolatépítésre pedig ugyancsak kiváló lehetőség. Így járt nálunk idén Pécsről az Escargo hajója vagy épp a Szabad Kurzus Alapítvány Atya, fiú… című előadása. A Kárpátaljai Népfőiskolai Egyesület felkérésére Szűcs Nelli által összeállított koncertelőadás, a Dobronyi rózsát Zsazsának a Kárpátaljai KultúrKaraván keretében jutott el hozzánk.
– Mivel telt az év utolsó szakasza?
– Decemberben felújítottuk a 2004-ben Vidnyánszky Attila által színre vitt Tóték című darabunkat. Elérkeztünk ahhoz a ponthoz, amikor Ágika szerepét Orosz Melinda színésznőnk átadta egy ígéretes ifjú színésznőnek, Polyák Anitának, aki jelenleg a Kaposvári Egyetem kárpátaljai születésű színinövendéke.
– Mikor látható a Tóték vagy a korábbi előadások valamelyike idehaza?
– Szeretnénk ezt és más korábbi előadásokat itthon is műsorra tűzni, mert látjuk, hogy felnőtt egy olyan nemzedék, akik nem látták vagy nem is ismerik ezeket az értékes előadásokat.
– Milyen tervekkel indulnak neki a 2022-es évnek?
– Határozott elképzeléseink vannak a jövőre nézve.
Néhány hete nekikezdtünk a Függöny fel! című előadásnak Katkó Ferenc rendezésében. Reményeink szerint február második felében bemutathatjuk a vígjátékot.
Ezt követően Heltai Jenő Tündérlaki lányok című darabját tervezzük színre vinni. Bár nagyon nehéz a munkafolyamatot ennyi érintettel összehangolni és jó ütemben tartani, de bízunk benne, hogy még az év első felében ismét premierre hívhatjuk a nézőket.
Folytatódik a nagyszabású színházi nevelési programunk, amelynek során a fiatalok felé fordulunk, őket igyekszünk megismertetni a színház csodálatos világával. Rájuk gondoltunk, amikor eldöntöttük, hogy felújítjuk a 12 hónap című meseelőadásunkat; illetve a fiatal felnőttekre, amikor Bulgakov A Mester és Margaritáját visszük majd felolvasószínházi formában színre.
Szorosabbra fűzzük az együttműködésünket a Kárpátaljai Magyar Turisztikai Tanáccsal, s ennek írásban is jelét adjuk egy együttműködési megállapodás aláírásával. Az a célunk, hogy az ide érkező turisták számára úgynevezett „színházi túraútvonalat” biztosítunk, valamint megszervezzük az előadások megtekintésének lehetőségét az ide érkező vendégek számára. A színházi túraútvonal a színház patinás épületének – az egykori Oroszlán szálló – és a társulata történetének a bemutatását takarja, továbbá a jó értelemben vett Fedák Sári-kultusz helyreállítása érdekében az egykori primadonna személyével és más, vidékünkhöz kapcsolódó színházi személyekkel, érdekességekkel ismertetjük meg az érdeklődőket a tárlatvezetés során. A túraútvonal csoportképpel zárul a Fedák Sári-szobornál.
– Aki most szeretne színházi előadáson részt venni, mit kell tudnia a koronavírus-járvány miatti szabályozásokról?
– Minket is utolért az, ami a világban már egy ideje zajlik: 2021. december 6-tól a kulturális intézmények – így a színház – működését is teljes átoltottsághoz kötik. Ez azt jelenti, hogy a nézőinket csak abban az esetben fogadhatjuk, ha oltási igazolást, érvényes antitesttesztet vagy 72 óránál nem régebbi PCR-tesztet mutatnak fel. Ez persze megnehezíti a közönségszervezést, sajnos akaratlanul is rostálja a jelentkezőket, de próbálunk felkészülni ezekre a kihívásokra. A nézőktől pedig megértést kérünk, és azt, hogy tartsanak ki a színház mellett. Higgyék el, megéri!
S. Y.
