Gazdaképzés Nagydobronyban
Hasznos tanácsok és földvizsgálat
Bár még javában tart a tél, a gazdák már megkezdték a felkészülést az idei termelési szezonra. A „Pro Agricultura Carpatika” Kárpátaljai Megyei Jótékonysági Alapítvány által szervezett gazdaképzések fontos fórumai a gazdáknak, ahol tudást szerezhetnek, megoszthatják tapasztalataikat egymással. Január 27-én már a második gazdaképzést tartották a Nagydobronyi Magyar Házban.
A gazdaképzés első részében Molnár Ádám, a „Pro Agricultura Carpatika” Kárpátaljai Megyei Jótékonysági Alapítvány falugazdásza tartott előadást a paradicsom és az uborka fajtaválasztásáról, vetéséről, neveléséről. Mindkét növénykultúra esetében elmondhatjuk, hogy nincs jó vagy rossz fajta. Még a termelés elején figyelembe kell vennünk a következő szempontokat: fóliasátorban vagy szabad földön termesztünk, milyen fajták a legkedveltebbek a piacon, mennyire ellenálló az adott fajta a különböző betegségekkel szemben. Minden mag csomagolásán található egy LSL-érték, mely azt mutatja, hogy meddig áll el az adott zöldség a pultokon. A piac által kedvelt magas LSL-étékű fajták kemény, vastag héjjal rendelkeznek. Molnár Ádám felhívta a figyelmet arra, hogy ha valamely magnak túl alacsony az ára, akkor nagy valószínűséggel hamisítvány. Kockázatos a paradicsomot a korai burgonya után ültetni, ugyanis a gyakorlat azt mutatja, hogy a burgonya kiszedése gyakran elhúzódik, így későn ültetődik ki a paradicsom, melynek kései termését csak nyomott áron tudják értékesíteni a gazdák. A falugazdász hangsúlyozta, hogy ne csupán a levegőt fűtsük a palánták körül, mert a legfontosabb, hogy a növény gyökere legyen melegben. Ezenkívül használjunk hálót a veteményes poharak alatt, nehogy kibújjanak a gyökerek, s ültetésnél el kelljen szaggatni azokat. Szó esett továbbá a gazdaboltokban kapható magföldekről. A tapasztalat azt mutatja, hogy e téren is sok a hamisítvány. Itt is az ár mutatja leginkább a minőséget. A szakember óvatosságra intett az előre bekevert (ásványi anyagokkal feltöltött) földeket illetően, hiszen csak mi tudjuk, hogy mire szeretnénk azt felhasználni, ennél fogva nekünk kell beállítani annak pontos összetételét. Szó esett még az ültetőtálcák méretének megválasztásáról, a fénymérésről, valamint a fertőtlenítésről és a higiénia betartásáról.
A gazdaképzés második fele a gyakorlatról szólt. Sokan éltek a lehetőséggel, és megvizsgáltatták az alapítvány szakembereivel az otthonról hozott talajmintákat. Évekkel ezelőtt még gyerekcipőben járt ez a tevékenység, de hála az alapítvány munkatársainak egyre nagyobb expanzióban van az észszerű gazdálkodás. Ha például túl magas a talaj pH-értéke, akkor nem tudja felvenni a növény a tápanyagokat. Hiába próbálunk műtrágyákkal „varázsolni”, mindez csak ablakon kidobott pénz lesz, ezt ma már sokan tudják. Érdemes tehát élni a lehetőséggel! Sok talajról ezúttal is kiderült, hogy nem alkalmas a termesztésre, így még a gazdának van ideje gondolkodni a hogyan továbbról.
Hidi László, a „Pro Agricultura Carpatika” Kárpátaljai Megyei Jótékonysági Alapítvány elnöke lapunknak elmondta, hogy négy helyszínen tartanak gazdaképzést: Nagydobronyban, Fornoson, Verbőcön és Tiszapéterfalván. „Felkészítjük a gazdákat a következő szezonra, sorra vesszük az általánosan termesztett növényeket, megbeszélve az előző évek tapasztalatait. Egyre több vegyszert vonnak ki a forgalomból, ezért megbeszéljük, hogy mivel lehet ezeket kiváltani” – vázolta a gazdaestek rövid tartalmát az elnök. Hidi László a vásárlandó magföldekkel kapcsolatban elmondta, tudni kell azokat a kódokat olvasni, melyek ezeken a földeken fel vannak tüntetve (frakció, tápfeltöltöttség, savanyúság). Aki bizonytalan, annak műszerekkel segítenek beállítani a földet.
Az elnök úr elmondta, hogy már volt szó a hónapos retek hajtatásáról, valamint a digitalizált gazdálkodás témakörét is körüljárták. Az okos gazdálkodás egyre nagyobb teret hódít, hiszen egy mobiltelefonról tudjuk szabályozni a hőmérsékletet, tápoldatozást és egyéb fontos dolgokat fizikai jelenlét nélkül. A további gazdaestéken szó lesz még termesztéstechnológiáról, a burgonya- és csemegekukorica-termesztésről, valamint a nagy szántóföldi kultúrákat is górcső alá veszik.
Tóth János
