Kijev megelégelte a hisztériát

Miután a Nyugat által keltett háborús hisztéria egyre nagyobb károkat okoz az országnak, az ukrán kormányzat szabályszerű katasztrófaelhárításba kezdett: múlt pénteken összehívták az Ukrajnában akkreditált nagyköveteket és a külföldi újságírókat, hogy rávegyék őket, hagyjanak fel a pánikkeltéssel. Volodimir Zelenszkij elnök mindkét fórumon elmondta, egyelőre nem tapasztal annál nagyobb fenyegetést az oroszok részéről, mint amilyen mondjuk az elmúlt év tavaszán volt tapasztalható.

Az ukrán államfő a külföldi tudósítók előtt rámutatott, az orosz támadás miatti pánikkeltés hatalmas gazdasági károkat okoz országának.

„Úgy gondolom, és beszéltünk erről (Joe Biden amerikai elnökkel – a szerk.), hogy ennek a politikának kiegyensúlyozottnak kell lennie. Nem azt mondom, hogy ő (Biden) befolyásolja a médiát, mert az szabad. De a politikának kiegyensúlyozottnak kell lennie. Az újságírók, ha tudni akarják, hogy mi a helyzet, menjenek ki Kijevben… Talán tankok járnak az utcákon? Nem… De az a benyomás alakulhat ki a média alapján, hogy nálunk háború van, csapatok vonulnak az utakon, folyik a mozgósítás... Nem ez a helyzet. Nincs szükségünk erre a pánikra” – fogalmazott Zelenszkij.

Mint ismeretes, múlt héten az ukrán eurókötvények jegyzése meredeken visszaesett. A külföldi befektetők az év eleje óta 10,8 milliárd hrivnya értékben adtak el ukrán értékpapírokat. Megszenvedte ezt a helyzetet az ukrán fizetőeszköz is, múlt csütörtökön 2014 óta először 29 hrivnyát adtak egy dollárért. Volodimir Zelenszkij most bejelentette, 4-5 milliárd dollárt szándékoznak fordítani a gazdaság stabilizálására. Érzékeltette, hogy ezt az összeget mindenekelőtt nemzetközi pénzintézetek és a partnerországok hiteleiből-adományaiból szándékoznak előteremteni. Tehát, vonhatjuk le a következtetést, azoknak kellene állni az újabb ukrán gazdasági válság költségeit, akik azt jelentős részben előidézték azáltal, hogy Oroszország támadásával riogattak.

A háborús riogatásból az Egyesült Államokban kisebb botrány kerekedett. A CNN egy neve elhallgatását kérő magas rangú ukrán tisztviselőre hivatkozva közölte, hogy minapi telefonbeszélgetésük alkalmával vita támadt Zelenszkij és Biden között az orosz katonai fenyegetés megítélése körül. Biden állítólag sokadszor is arról beszélt, hogy az orosz támadás elkerülhetetlen. Zelenszkij viszont kitartott amellett, hogy az orosz fenyegetés „veszélyes, de nem egyértelmű”, és nem biztos, hogy sor kerül a támadásra.

Az értesülést a Fehér Ház tagadta, sokan mégis felkapták a fejüket, hiszen egyfelől szokatlan, hogy egy Ukrajna kaliberű ország vezetője feleselni mer az amerikai elnökkel, másfelől komoly gondokat sejtet a Demokrata Párt háza táján, ha a „saját” csatornájuknak tartott CNN megszellőztet egy ilyen, az elnökük számára kényelmetlen információt. Bár utóbb megpróbálták eltusolni az ügyet, a hírre lecsapott a Republikánus Párt. Most már ők is tudni szeretnék, hogy valójában miről beszélt egymással a két elnök, ezért követelik, hogy hozzák nyilvánosságra a beszélgetés leiratát. Talán imígyen remélnek bosszút állni a két éve Donald Trump akkori amerikai elnök és Zelenszkij között lezajlott telefonbeszélgetés miatt elrendelt kongresszusi vizsgálatért.

A kijevi nemzetközi sajtótájékoztatón kérdésre válaszolva Zelenszkij tagadta, hogy nézeteltérés alakult volna ki közte és Joe Biden amerikai elnök között.

„Hálásak vagyunk az Egyesült Államoknak szuverenitásunk és területi integritásunk folyamatos támogatásáért. De én vagyok Ukrajna elnöke, itt vagyok, és azt hiszem, alaposabban ismerem a részleteket bármely más elnöknél. A gond nem az Egyesült Államok elnökével van. […] El akartam magyarázni a helyzetet, és az a fontos, hogy az Egyesült Államok elnöke tőlem ismeri a helyzetet, és hogy mi kommunikálunk…” – mondta az ukrán államfő, ami arra vallhat, hogy beszélgetése Bidennel mégsem lehetett teljesen problémamentes.

Az Ukrajnában akkreditált nagykövetekkel találkozva Volodimir Zelenszkij arra kérte őket, hogy ne hagyják el az országot.

„Nem figyelmeztetni kell bennünket, hanem segíteni. Hogy pontosan hogyan? A legegyszerűbb, ha velünk vannak, Ukrajnában vannak. Köszönet mindannyiuknak, barátainknak és partnereinknek, akik ma mellettünk állnak, akiknek az ukrajnai diplomáciai képviseletei továbbra is a megszokott rend szerint működnek. Ez a jelenlét ezer szónál is sokatmondóbb” – fogalmazott Zelenszkij az eseményen, amelyen 80 ország nagykövete és a nemzetközi szervezetek képviseletvezetői vettek részt.

Denisz Smihal miniszterelnök és Dmitro Kuleba külügyminiszter is felszólalt a diplomaták előtt. Arról beszéltek, hogy Ukrajnának a Nyugat politikai támogatására és gazdasági stabilitásra van szüksége a befektetők megnyugtatásához.

Utólag megállapíthatjuk, hogy a kijevi offenzíva hatása felemás volt. Egyfelől az Ukrajnával szorosabb kapcsolatot ápoló kelet-közép-európai országok az utóbbi napokban jól érzékelhetően visszafogottabban nyilatkoznak az orosz–ukrán konfliktusról. Másfelől az Egyesült Államok kormányzata és a NATO hozzáállásában nem következett be alapvető változás, továbbra is az Armageddon kéretlen hírnökeiként viselkednek.

A kijevi nagykövetségeket sem sikerült maradéktalanul megnyugtatni. Legutóbb az Ukrajna lelkes támogatójának, ugyanakkor az USA közeli szövetségesének számító Kanada hívta vissza ideiglenesen kijevi képviseletéről a nélkülözhető személyzetet és családtagjaikat. Mindez a kételkedőket is meggyőzhette arról, hogy ami mostanság Ukrajna körül zajlik, az alapvetően nem Kijev érdekeit szolgálja, hanem az Egyesült Államokét. Holott Ukrajnának kell szembenéznie az orosz fenyegetéssel.             

(hk)