Túlélés 2022: tovább emelkednek az árak

2022. február 3., 19:15 , 1094. szám

Ukrajnában változatlanul magas az infláció, ami óhatatlanul megemeli az élelmiszerek és a kommunális szolgáltatások árát. Az UNIAN hírügynökség összeállítása a megélhetési költségek további emelkedését vetíti előre.

Csúcson az infláció

Az Állami Statisztikai Szolgálat adatai szerint decemberben éves összevetésben 10 százalékra emelkedett az infláció, ami nagyjából a kétszerese az előző évinek. Az élelmiszerek árai azonban ennél is nagyobb mértékben emelkedtek. A napraforgóolaj és a cukor 39, illetve 28 százalékkal drágult. A tojás és a kenyér ára 19%-kal, a húsé és a zöldségféléké 13%-kal, a száraztésztáké csaknem 11%-kal emelkedett.

A lakbér és a kommunális szolgáltatások díjai leg­alább 10 százalékkal nőttek, részben a földgáz 16%-os és a villanyáram 27%-os drágulása miatt.

Borúlátó prognózisok

Idén megismétlődhet a tavalyi helyzet. Bár az Ukrán Nemzeti Bank 2022-re 7,7%-os éves inflációt prognosztizál, a szakértők azt jósolják, hogy az élelmiszer- és rezsiárak sokkal nagyobb mértékben fognak emelkedni.

„A jelenlegi világpiaci helyzet olyan, hogy az inflációs folyamatok elhúzódnak. Ezt támasztják alá a nemzetközi intézmények, köztük a Nemzetközi Valutaalap (IMF) előrejelzései is, amelyek a lehetséges kockázatokra figyelmeztetnek. A meghatározó előrejelzés 2022-re, hogy az alapvető élelmiszerek (gabona, cukor, kakaó stb.) csoportjában 10 és 20% közötti mértékben fognak emelkedni az árak” – mutat rá Oleh Usztenko, az ukrán elnök gazdasági tanácsadója.

Mivel pedig az ukránok havi jövedelmük csaknem felét élelmiszerre, mintegy negyedét a rezsire költik már jelenleg is, az emelkedő árak az eddigieknél is kevesebb pénzt hagynak a tárcájukban, holott a béreik amúgy is a legalacsonyabbak közé tartoznak Európában.

Csak a juttatások lettek befagyasztva

Hiába az idei költségvetést méltató kormányzati nyilatkozatok, a dokumentum legfontosabb szociális mutatói – a minimálbér és a létminimum összege, amelyekből szinte minden szociális ellátást és kifizetést levezetnek – a fenyegetően magas inflációs előrejelzések ellenére is alacsonyak. A minimálbér csak 2022. október 1-jétől emelkedik legközelebb, s akkor is mindössze 200 hrivnyával havi 6700 hrivnyára (220 euróra), a munkaképes személyek létminimuma pedig július 1-jétől 119 hrivnyával havi 2600 hrivnyára (83 euróra), december 1-től pedig havi 2684 hrivnyára (86 euró) nő.

Ugyanakkor például Lengyelországban a bérszínvonal közel a háromszorosa az ukrajnainak. A minimálbér ott havi 610 euró, a létminimum pedig meghaladja a 400 eurót. Eközben az árak, beleértve számos élelmiszerét is, alacsonyabbak, mint Ukrajnában! – mutat rá az UNIAN.

A hatalom megvéd?

A kormány, hogy megvédje a polgárokat a magas áraktól, néhány hete 10 százalékban maximalizálta a kereskedelmi árrést az úgynevezett szociális jelentőségű élelmiszerek esetében. A hatályos rendelkezések értelmében Ukrajnában a szociális jelentőségű élelmiszerek a következők: hajdina, cukor, száraztészták, búzaliszt, pasztőrözött tej (2,5%-os), búzacipó, búza- és rozskenyér, tyúktojás, baromfi (csirke), szénsavmentes ásványvíz, vaj és napraforgóolaj.

A hatóságok emellett vizsgálják annak lehetőségét, hogy élelmiszerjegyeket vezessenek be a leginkább rászorulók számára. Ez a kezdeményezés azonban vegyes reakciókat váltott ki a lakosságból, hiszen sokan emlékeznek még az élelmiszerjegyes időkre, a lisztért, sóért, cukorért kígyózó hosszú sorokra a Szovjetunió utolsó napjaiból és az 1990-es évekből.

Mitévők legyünk?

Marija Repko, a Gazdaságstratégiai Központ igazgatóhelyettese szerint a fizetések általában idővel követni szokták az árak emelkedését, de ehhez előbb elő kell teremteni valahonnan a szükséges forrásokat.

„Jelenleg a kormány fő eszköze (az inflációs hatások kivédésére – a szerk.) a szubvenció és a kisjövedelműek megsegítése. Történhet ez egyebek mellett élelmiszerjegy formájában is, nincs ebben semmi rossz. Az árszabályozás viszont torzítja a piacot, és deficithez vezethet. Az infláció elleni küzdelem fő piaci módszere az inflációs cél követése, amivel a központi bankok foglalkoznak, nem a kormányok” – jelezte Repko.

Roman Babitszkij, az Ukrán Külföldi Beruházási és Gazdaságfejlesztési Tanács elnöke szerint megtakarításaink megőrzésének és gyarapításának legjobb módja a befektetés.

„Ingatlanok, drágakövek és nemesfémek, vállalati részvények. A bankbetétekkel ellentétben ezek az eszközök valóban önökre fognak dolgozni” – hangsúlyozta.

Ugyancsak fontos, hogy ne feledjünk, és ne sajnáljunk önmagunk továbbfejlesztésébe, továbbképzésébe fektetni – mutat rá Babitszkij.

Ahhoz persze, hogy elkezdhessünk befektetni bizonyos aktívumokba és megőrizzük megtakarításaink értékét, netán „gyarapítsuk a vagyont”, szabad pénzeszközökre lenne szükség. Sajnos a lakosság nagy részének jelenleg alig vannak ilyen eszközei.   

(hk)