Már megint a magyarok
Ismét kifogás érte Magyarország Ukrajnával szembeni magatartását egy kijevi vezető részéről.
Olekszij Danyilov, a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) titkára az 1+1 tévécsatorna Jog a hatalomhoz című talkshow-jában példaként említette meg, hogy az egyik NATO-tagország blokkolja Ukrajna csatlakozását a védelmi szövetség Kooperatív Kibervédelmi Kiválósági Központjához (CCDCOE).
„Létezik egy Cyber-NATO elnevezésű intézmény. Tavaly nyáron benyújtottuk oda a megfelelő dokumentumokat, átmentünk minden vonatkozó hitelesítésen. És ott, akárcsak a NATO-ban, a döntések konszenzussal születnek. Nos, az egyik európai ország megtagadta, hogy hazánk részt vegyen ebben a tekintélyes intézményben” – idézte a tisztviselőt az UNIAN hírügynökség.
Az RNBO titkára hangsúlyozta: annak ellenére így történt, hogy Ukrajnában háború zajlik, és folyamatosak a kibertámadások.
„Ez az Európai Unió országa, ezek a szomszédaink. Elutasítottak bennünket... A Szövetséget alkotó országok közül egyetlen ellenzi. Vajon ezek idézőjeles partnerek, vagy, ahogy mondani szokták, őszinte partnerek?” – tette fel a kérdést Danyilov.
A Jevropejszka Pravda (JP) utánajárt a dolognak, s forrása megerősítette, hogy Ukrajna belépését Magyarország blokkolta. A portál szerint az ukrán jelentkezés jóváhagyása tavaly októberben kezdődött, és siker esetén Ukrajna már január 1-jétől a Központ tagjává válhatott volna. A szabályok értelmében a NATO-tagországok ismét napirendre tűzhetik az ukrán jelentkezést, s nem zárható ki, hogy tekintettel az Ukrajna elleni idei orosz kibertámadásokra, a többi tagország meggyőzi Budapestet, hogy vizsgálja felül álláspontját – írja a JP.
A portál ugyanakkor megjegyzi, ez a mostani magyar blokád túlmutat Budapest korábbi döntésein, hogy „mesterséges akadályokat gördít Ukrajna elé”.
„Mint ismeretes, az oktatási törvény 2017-es elfogadása után Magyarország bejelentette, hogy politikai szinten blokkolja az Ukrajna–NATO Bizottság üléseit és Ukrajna csatlakozási eljárását a Szövetséghez. A NATO Kooperatív Kibervédelmi Kiválósági Központja azonban formálisan nem része a Szövetségnek” – írja a Jevropejszka Pravda.
Valójában Ukrajnát nem érhette teljesen váratlanul Budapest lépése. A JP Szijjártó Péternek mindjárt két olyan interjújára is utal az idézett cikkben, amelyekben a magyar külgazdasági és külügyminiszter megfogalmazza Budapest aggodalmait.
A TASZSZ-nak adott január 20-i interjújában a magyar tárcavezető kifejti, „az ukránoknak egész sor jelentős változtatást kell végrehajtaniuk, ha komolyan gondolják az euroatlanti integrációt. Az egyik ilyen területről konkrétan is szólnék: ez a nemzeti kisebbségek jogainak tiszteletben tartása, mert Ukrajnában sok a hiányosság ezen a téren”.
„Sérülnek jogaik az anyanyelvi oktatáshoz, annak felhasználásához a közigazgatásban, a kultúrában és a vallásban. Antidemokratikus az a törvény, amely megtiltja a kettős állampolgároknak közhivatalok betöltését. Megértjük az Ukrajna előtt álló kihívásokat, a szuverenitásért és a területi integritásért folytatott küzdelmét, de soha nem fogjuk elfogadni az ilyen megközelítést a nemzeti kisebbségekkel kapcsolatban” – tette hozzá.
Szijjártó a Magyar Nemzetben január 26-án megjelent interjúban sem köntörfalazott az ukrán–magyar viszonyt illetően:
„Most már nem bizakodó vagyok, hanem egyszerűen csak reménykedem, mert a remény hal meg utoljára. Bármilyen gesztust tettünk eddig, pozitív visszaigazolást gyakorlatilag nem kaptunk cserébe. Mondok egy példát: az ukránok kértek egy telefonbeszélgetést Orbán Viktor miniszterelnök úrral tavaly év végén. Volodimir Zelenszkij elnök minden jót elmondott neki Magyarországról, nagyon pozitívan festette le a kétoldalú kapcsolatok jövőjét, majd kis túlzással rögtön a telefonbeszélgetés után beterjesztett egy törvényjavaslatot az ukrán parlamentben, ami arról szól, hogy kettős állampolgárok nem láthatnak el közhivatalt. Ez azt jelenti, hogy a nemzeti közösségekhez tartozók közül a magyarokat szinte teljes egészében ki akarja zárni a közéletben történő részvételtől. Mondok egy másik példát: az ukránok segítséget kértek tőlünk, hogy Magyarországon keresztül szállítsunk gázt Ukrajnának. Mi erre igent mondtunk, az év első három hónapjában hétszázmillió köbméternyi gáz szállítása vált lehetővé Magyarországon keresztül Ukrajnába, ami az egyik legjelentősebb import nyugati irányból. Ehhez képest semmilyen előrelépés nem történik a magyar nemzeti közösséget illető ügyekben. Amikor kellett, lélegeztetőgépet vittünk, klórt adtunk a víztisztításhoz, ukrán gyerekeket üdültettünk a Velencei-tó partján, sebesült ukrán katonákat láttak el a kórházaink, gázt szállítottunk. Ehhez képest a kárpátaljai magyarságnak csak a jogfosztás, a provokáció és sok esetben a fizikai megfélemlítés jutott. Ez elfogadhatatlan. A kelet-európai biztonsági helyzet kontextusában is őszintén elmondtam az európai uniós és a NATO-s kollégáknak: ha az ukránok nem lépnek vissza ettől a politikától, az nagyon erőteljesen korlátozni fogja a magyar kormány lehetőségét arra nézve, hogy Ukrajnának bármiféle támogatást biztosítsunk, akár ebben a konfliktusban is.”
Mint látható, Kijevben tökéletesen tisztában lehetnek a magyar állásponttal és érvekkel, képviselőik mégis újra és újra felpanaszolják, ha Magyarország lépései nem felelnek meg az érdekeiknek és az elvárásaiknak. Talán itt lenne az ideje, hogy Olekszij Danyilov is belássa, a partnerséghez két fél és kölcsönös jó szándék szükségeltetik.
(hk)
