Élelmiszerpiac: Drága gáz, drága étel

Csak idő kérdése, hogy a magas ár, amelyen az ukrán ipar a földgázt vásárolni kénytelen, az áruk és szolgáltatások árcéduláin is megmutatkozzék. Ráadásul az élelmiszertől az ingatlanokig és a személygépkocsikig minden drágulni fog, vagy eltűnik a kínálatból. A vesti.ua annak járt utána, hogy mi a helyzet az élelmiszert előállítóknál.

Elsőnek a betevő falat drágul

A gázár megugrása az elsők között sújtott le az élelmiszeriparra. Ennek következtében máris drágult a kenyér, és többe kerülnek a cukrásztermékek.

Olekszandr Vaszilcsenko, az Ukrhlibprom ágazati egyesület igazgatótanácsának elnöke rámutatott, míg tavaly a pékségek jobbára ezer köbméterenként 6–8 ezer hrivnyáért vásárolták a gázt, az elmúlt esztendő vége felé és idén januárban 65–70 ezer hrivnyára ugrott az energiahordozó egyetlen köbméterének ára. Tavaly a kenyér előállítási költségének meghatározó összetevője 40–45%-kal a liszt volt, miközben az energiahordozók aránya 10–12%-ot tett ki. Miután azonban időközben a gáz ára a 8–10-szeresére nőtt, aránya a termék gyártási költségében immár a lisztével vetekszik, s igen jelentősen befolyásolja az árat.

Gázháború

A kormány tavaly decemberben úgy határozott, hogy – ellensúlyozandó a gázár hatását – egy speciális mechanizmus révén kedvezményes árú gázhoz juttatja az úgynevezett szociális jelentőségű, avagy alapvető élelmiszerek előállítóit. Jelenleg ebbe a termékkörbe tartozik a búzaliszt, a pasztőrözött tej (2,5%-os), a búza- és rozskenyér, a tyúktojás, a baromfi (csirke), a vaj és a napraforgóolaj.

A január közepi állapot szerint közel hétezer gyártó szerepelt a „szociális termékeket” előállítók jegyzékében. Számukra a hazai kitermelésű gázt értékesítik, legfeljebb 24%-os felárral. A rendszer azonban igen összetett, így a kedvezményes gázt valójában csak mostanában kezdték tömegesen használni a termelők, akik eddig a piaci gázzal voltak kénytelenek fűteni, s így máris nagyok a veszteségeik.

A legutóbbi időkig csupán egyes termékek ára emelkedett mintegy 5%-kal, holott valójában 25–30%-os áremelés lenne indokolt a pékek szerint. Egy ilyen mértékű áremelés azonban senkinek, sem a vásárlóknak, sem a kormánynak nem tenne jót. A termelők se nyernének vele sokat, hiszen a lakosság alacsony vásárlóképessége miatt azonnal visszaesne a kereslet, csökkennének a megrendelések – mutatnak rá a szakértők. A kormány által rendelkezésre bocsátott kedvezményes árú gázzal annyit azonban mindenképpen sikerülhet elérni, hogy a pékségek nem állnak le végérvényesen, bár erre is volt már példa.

A Pénzügyminisztérium hétfőn jelentette, hogy február első napjaiban ismét nőttek a kenyérárak. A búzakenyér átlagosan 27,70 hrivnyába kerül (0,65 kg), ami az UNIAN hírügynökség szerint ötéves csúcsot jelent. Drágult az elmúlt hónapban a szeletelt kenyér is (0,6 kg), amelyért 23,45 hrivnyát kérnek el a boltokban. A rozskenyeret is érintette a drágulás. Januárban a szupermarketekben 30,6 hrivnyáért volt kapható (0,95 kg), februárra azonban 31,45 hrivnyára nőtt az ára. Az előző hónaphoz képest átlagosan 3,39%-kal kell többet fizetni a pékárukért.

Az ukrajnai helyzet sajátossága, hogy a cukrászok nem tartoznak azon termelők közé, akik igényt tarthatnak a kedvezményes árú gázra. Őket már hónapok óta a leállás réme fenyegeti, mivel a termelés ilyen gázárak mellett egyre inkább ráfizetésessé válik. A kíméletlen diagnózis: ha maradnak a magas gázárak, el kell búcsúznunk bizonyos finomságoktól.

A tej és a gáz

A tejtermékek előállítóit is sújtja az energiahordozók arának emelkedése, arányuk termékeik árában már 40–60% körül jár. Számukra a kedvezményes gázár is csak nehezen megfizethető – mutat rá Anna Lavrenyuk, a Tejtermelők Egyesületének igazgatója.

Sokan – tévesen – azt hiszik, hogy a gáznak nincs számottevő jelentősége a tejtermékek előállításában, hiszen például a tehénistállókat nem gázzal fűtik – általában. Csakhogy, mutat rá a szakember, a takarmánytermelés (pl. kukoricaszilázs) költségszerkezetében 40–60%-ot a nitrogéncsoportba tartozó ásványi műtrágyák ára tesz ki. És e műtrágyák termelési költségének szerkezetében 70–90% a gáz ára.

Nincsenek könnyű helyzetben a tejfeldolgozók sem. Ezek különösen igyekeznek kerülni az áremelést, hogy versenyben maradhassanak az importból származó termékekkel. Az árak persze mindenképpen emelkedni fognak egy bizonyos mértékig, hiszen világszerte drágulnak a tejtermékek.

Agyonnyom az import

Nagy bajban vannak a sertéstenyésztők is. Miközben az energiahordozók mellett a takarmányok is többe kerülnek, a sertés ára élősúlyban – ahogyan a tenyésztők a feldolgozóknak értékesítik – alig változik. A problémát egyfelől a lakosság szerény vásárlóereje jelenti, másfelől az európai uniós import, amelyek nem teszik lehetővé a termékek árának számottevő emelését. A honi sertéstenyésztők előbb-utóbb kénytelenek lesznek elgondolkodni azon, vajon megéri-e termelniük ilyen árak mellett – hallani egyre gyakrabban. Kérdés, hogy a hazai sertések hiánya mikor mutatkozik meg a felvásárlási árakon.

Az áruházláncok visszatartják az árakat

Érdekes módon Ukrajnában az áruházláncok az áremelkedés ellen hatnak. A jelenség hátterében az áll, hogy a láncok a stabil értékesítésben érdekeltek. Ez annyit tesz, hogy a polcokon mindig ugyanannak a terméknek kell jelen lennie, amelyet az emberek hagyományosan vásárolnak, s persze stabil áron. Akár egyetlen százaléknyi áremelkedés esetén is elgondolkodhat a vásárló, és akkor fennakadás támad az értékesítésben. Ez a hozzáállás persze csak néhány napra vagy hétre képes feltartóztatni az áremelkedést, különösen, ha az szinte minden termék esetében elkerülhetetlenné válik.     

(hk)