Kevésbé demokratikus hely lett a világ

Ukrajna a 86. helyet foglalja el a világ demokráciáinak rangsorában, és az úgynevezett hibrid rendszerű országok csoportjába tartozik – közölte az UNIAN hírügynökség a brit Economist Intelligence Unit (EIU) éves jelentése nyomán. A jelentésből kitűnik, hogy a demokrácia visszaszorulóban van világszerte.

Az EIU által számított demokráciaindex 60 mutatón alapul, amelyek öt kategóriába sorolhatók: választási folyamat és pluralizmus, polgári szabadságjogok, kormányzat működése, politikai részvétel és politikai kultúra. Az országokat nullától tízig terjedő skálán értékelik minden kategóriában, az index pedig az öt kategóriában elért pontszám átlaga. Az egyes országokat az átlaguk, vagyis a demokráciaindexük alapján négy rendszertípusba sorolják: teljes demokráciák, hibás demokráciák, hibrid rendszerek és tekintélyelvű rendszerek. A demokráciák közé azokat az országokat sorolják, amelyek demokráciaindexe 6,0-nál magasabb.

Ukrajna és Mexikó

Az UNIAN rámutat, hogy a tavalyi rangsorban Ukrajna 5,81 ponttal a 79. helyet foglalta el, tehát egy év alatt hét helyet csúszott vissza. Egyébként a legjobb mutatót az ország a 2006–2008-as időszakban produkálta (6,94 pont), a legrosszabbat pedig 2014-ben (5,42).

Ukrajna jelenleg Mexikóval osztozik a 86. helyen. A két ország demokráciaindexe egyaránt 5,57 pont. Ukrajna olyan mutatókban előzi meg Mexikót, mint a választási folyamat és pluralizmus, valamint a politikai kultúra. Mexikó viszont magasabb pontszámokkal rendelkezik a kormányzat működése és a politikai részvétel kategóriákban. Azonos pontszámot kapott a két egymástól igen távol eső ország a polgári szabadságjogok kategóriában.

Ukrajnával együtt többek között Hongkong, Örményország, Grúzia és Törökország is a hibrid rendszerek csoportjába tartozik. Az EIU jelentése ugyanakkor megjegyzi, hogy a négy hibrid kelet-európai ország közül Ukrajna indexe produkálta a legnagyobb visszaesést.

Ukrajna eredménye részben az Oroszországgal fennálló feszült viszony miatt romlott.

A közvetlen katonai fenyegetettség alatt működő kormány általában a közbiztonság biztosítása érdekében korlátozza a demokratikus folyamatokat a hatalom központosítása javára a végrehajtó hatalom és a biztonsági vagy katonai apparátus kezében. Ukrajnában a katonák észrevehetőbb szerepet játszottak 2021-ben, és nagyobb befolyást gyakoroltak a politikai döntéshozatalra; a kormányzati politika is kevésbé átláthatóvá vált. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök támogatottsága a 2020. decemberi 42%-ról 2021 végére 28%-ra esett, mivel kevésbé bíznak benne, hogy képes végrehajtani a reformokat és ellenállni az oroszországi fenyegetéseknek – áll a jelentésben.

Kelet-Európa országai

Kelet-Európa átlagos regionális pontszáma a demokráciaindexek alapján 5,36. Tavaly a régió 13 országa javított az indexén, a legnagyobb javulást Moldova és Montenegró érte el. Tizenegy ország megítélése ugyanakkor romlott.

A tanulmány készítői megjegyzik, hogy Kelet-Európában még mindig nincsenek teljes demokráciák: a régiót alkotó 28 országból 16 hibás demokrácia (beleértve az EU keleti tagországait és a Nyugat-Balkán nagy részét), négy hibrid rendszer (Örményország, Bosznia-Hercegovina, Grúzia és Ukrajna), valamint nyolc tekintélyelvű rendszer (Azerbajdzsán, Fehéroroszország, Oroszország és az összes közép-ázsiai állam).

„A FÁK-régió tekintélyelvű rendszereinek kivételével a kelet-európai országok általában jól teljesítenek a választási folyamat és a pluralizmus tekintetében, versenyen alapuló politikai rendszerekkel, valamint szabad és tisztességes választásokkal rendelkeznek. A formális demokratikus mechanizmusok azonban rossz kormányzati működéssel párosulnak: a korrupció és az átláthatóság hiánya széles körben elterjedtek” a régióban, és általában alacsony a kormányba vetett bizalom – mutat rá az EIU.

Egy másik figyelemre méltó hiányossága Kelet-Európának a politikai kultúra tartósan alacsony szintje.

A World Values Survey legutóbbi adatai azt mutatják, hogy Kelet-Európában sok polgár nem bízik a demokráciában mint kormányzati formában, és úgy gondolja, hogy a demokratikus kormányzás alacsony gazdasági mutatókhoz vezet – áll a jelentésben.

Visszaszorulóban a demokrácia

Összesen 167 ország szerepel az EIU rangsorában.

A teljes demokráciákként jellemzett első ötöst Norvégia (9,75 pont), Új-Zéland (9,37), Finnország (9,27), Svédország (9,26) és Izland (9,18) alkotja.

A rangsort a tekintélyelvű rendszerekként jellemzett országok zárják: Szíria (1,43 pont), a Közép-afrikai Köztársaság (1,43), a Kongói Demokratikus Köztársaság (1,40), Észak-Korea (1,08), Mianmar (1, 02) és Afganisztán (0,32).

Az utolsó 20 között végzett a rangsorban Kína, amely a maga 2,21 pontjával a 148. lett. Ugyanakkor Franciaország (22. hely; 7,99 pont), Izrael (23.; 7,97), Spanyolország (24.; 7,94), Chile (25.; 7,92), az USA (26.; 7,85), Észtország (27.; 7,84), Olaszország (31.; 7,68), Brazília (47.; 6,86), Argentína (50.; 6,81), Lengyelország (51.; 6,80) stb. a hibás demokráciájú országok között találták magukat.

Az EIU jelentése szerint összességében a világ lakosságának mindössze 45,7%-a él demokráciában. Ez a mutató az egy évvel korábbi 49,4%-ról esett vissza, és ez a legalacsonyabb szint a vizsgálatok 2006-os kezdete óta.

Az emberek mindössze 6,4%-a él teljes demokráciában ami szintén csökkenést jelent az előző évhez képest (6,8%), míg a tekintélyelvű rendszerek lakossága enyhén növekedve a világ népességének 37,1%-át teszi ki – mutat rá a euronews.com.     

(hk)